Lehet-e a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás alternatívája?


A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, ezért hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára a nehezen előrelátható következményekkel járó válsághelyzetek idején. Ebben a tanulmányban megismerhetünk néhány olyan sajátosságot a szerkezetátalakítási eljárás főbb jellemzőiből, amelyek a restrukturálás hatékony eszközei lehetnek: a fizetésképtelenné válás valószínűségének fogalmát, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályokat.


Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2019/1023 irányelv 3. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés, 11. cikk; Szát. 3. § (1) bekezdés 8. pont, 5. §, 6. §, 46. §, 37. §, 42. §

Címkék: szerkezetátalakítás, moratórium, fizetésképtelenség, kényszeregyezség

[1] Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint Európában a vállalkozások fele nem éli túl fennállásának első 5 évét.[1] Az előző gazdasági válság idején a fizetésképtelenség számadatai több hullámban döntöttek csúcsot az egyes tagállamokban: 2009-ben (Ausztria, Észtország, Finnország, Franciaország, Litvánia, Egyesült Királyság) vagy 2010-ben (Dánia, Lettország, Magyarország) érték el a legnagyobb mértéket. A tagállamok egy másik csoportjában a csúcsot 2012-ben (Luxemburg, Portugália) vagy 2013-ban (Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Svédország) érték el.[2] Bár az ezt követő időszakban a fizetésképtelenségi eljárások száma stabilizálódott, 2020-21-ben már a COVID-19 világjárvány hullámai és a gazdaságra gyakorolt hatása azt mutatja, hogy továbbra is nagy szükség van hatékonyabb és konvergensebb fizetésképtelenségi keretrendszerek működésére. [2] Egy 2015-ben írt elemzésem során azt vizsgáltam, hogy a gazdasági válság kezelésében milyen arányban vették igénybe az adósok a reorganizációt és egyben az adós gazdálkodásának újjászervezését elősegíteni hivatott csődeljárást.[3] A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy bár a 2009-es módosítások átmenetileg két éven át kiugróan magas csődkérelmet eredményeztek, azonban a későbbi években ez a trend – s annak eredményessége – drasztikusan megváltozott (2017-ben például csak 24 csődegyezséget hagytak jóvá). Az elemzés következtetései szerint egyértelművé váltak a szabályozás hiányosságai – a hitelezői igények elfogadásával kapcsolatos visszaélési lehetőségek mind az adósi, mind a hitelezői oldalon – és az is leszögezhető volt az akkori tapasztalatokból, hogy a 2009-es törvénymódosításban megfogalmazott célt, a reorganizációt az eddigi csődegyezségeknek csak nagyon kis százaléka tudta megvalósítani. A számok azt mutatták, hogy mindenképpen újra kellene gondolni, vajon a csődeljárás hatályos szabályai biztosítják-e ezt a lehetőséget, és a jövőr…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 15.

GVH: a Vodafone kompenzálja a fogyasztókat

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2019/1023 irányelv 3. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés, 11. cikk; Szát. 3. § (1) bekezdés 8. pont, 5. §, 6. §, 46. §, 37. §, 42. §

Címkék: szerkezet

2022. augusztus 15.

Tilos önhatalom, avagy birtoklás a haszonbérlet lejárta után

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2019/1023 irányelv 3. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés, 11. cikk; Szát. 3. § (1) bekezdés 8. pont, 5. §, 6. §, 46. §, 37. §, 42. §

Címkék: szerkezet