Bejegyzések adós fizetésképtelensége címkével


Lehet-e a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás alternatívája?
2022. július 21. Cégvilág

Lehet-e a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás alternatívája?

A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, ezért hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára a nehezen előrelátható következményekkel járó válsághelyzetek idején. Ebben a tanulmányban megismerhetünk néhány olyan sajátosságot a szerkezetátalakítási eljárás főbb jellemzőiből, amelyek a restrukturálás hatékony eszközei lehetnek: a fizetésképtelenné válás valószínűségének fogalmát, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályokat.

2022. június 8. Napi

Emelkedik a fizetésképtelenségi esetek száma

A vállalati fizetésképtelenségi esetek száma Magyarországon az idén 26, jövőre 8 százalékkal nőhet, ami 6300, illetve 6800 fizetésképtelenségi eljárást jelent – közölte az Allianz Trade kereskedelmi hitelbiztosító.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság
2020. szeptember 9. Szakma

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy a szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a hitelezők kielégítési alapjának elvonása mint szerződéses célzat esetén, ha a szerződést kötő gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, a jogvesztő határidőn belül a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított megtámadás érvényesítésére van lehetőség, a jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozás kapcsán a csődtörvényi tényálláshoz képest többlettényállási elem előadása, bizonyítása szükséges. Ugyancsak fontos megállapítása a döntésnek, hogy az 1959-es Ptk. 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség elve önálló jogcímként nem értelmezhető, annak megsértése esetén az 1959-es Ptk. a 201. § (2) bekezdése szerinti megtámadást biztosítja a sérelmet szenvedő fél részére. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető érvénytelenségi kérdéseket, amelyek bár az 1959-es Ptk. alapján kerültek megválaszolásra, ám az e tekintetben változatlan jogszabályi környezet miatt a Ptk. alkalmazása során is irányadónak tekintendők.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”
2020. február 14. Napi

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte