Az egyéni vállalkozói tevékenység és annak bejelentése
Egyre elterjedtebb az egyéni vállalkozói tevékenység végzése, ám sokak körében még mindig kérdéseket vet fel ezen működési forma miben léte, ezért ennek főbb elemeit kívánjuk összefoglalni.
Vitatott szerződés felszámolási eljárásban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerzők alábbi írásukban a felszámolási kérelem alapjául szolgáló szerződés vitatásának problémáit elemzik.
A hitelezők leggyakrabban arra figyelemmel kérik az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolása elrendelését, hogy az adós a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette (csődtörvény – Cstv. – 27. § (2) bekezdés a) pont).
A hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét megállapító és erre tekintettel felszámolását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Kérdésként merül fel, hogy az adós a fellebbezésben alappal hivatkozhat-e arra, hogy a hitelező által az adóssal szemben támasztott, szerződésen alapuló követelés nem létezik, érvénytelen szerződésből ered, illetve megszűnt. A bíróság oldaláról megközelítve a problémát arra kell választ találni, vajon az eljárásban vizsgálható-e az adósnak a felszámolási kérelem alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére, megszűnésére hivatkozással előadott kifogása.
A felszámolási eljárásban mint nemperes eljárásban a bíróság kizárólag a fizetésképtelenség megállapításához szükséges feltételek fennállását vizsgálhatja meg, ez azonban nem feltétlenül zárja ki annak a körülménynek a vizsgálatát, hogy a hitelező és az adós közötti szerződés egyáltalán létrejött-e vagy érvényes-e. Nem vitásan a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott feltételek között szerepel az is, hogy a hitelező követelésének szerződésből kell erednie, ebből következően pedig elméletileg vizsgálható lenne az is, hogy a felek között létező és érvényes szerződéses jogviszony áll-e fenn.
A Kúria az egyik eseti döntésében a tárgybéli kérdéssel kapcsolatban arra a jogi következtetésre jutott, hogy az adós a vele szemben támasztott, szerződésen alapuló követelés megszűnésére, illetve egyenesen a szerződés nem létezésére vagy érvénytelenségére hivatkozik, ezeket a kifogásait az adósnak legkésőbb a követelés vitatása körében a hitelezővel közölnie kell. Vitatás alatt azt kell érteni, hogy az adós vagy a hitelező vele szemben támasztott követelésének a jogalapját teszi kérdésessé (nem létezik a szerződés, érvénytelen vagy megszűnt), vagy azt, hogy az adós a követelés összegével nem ért egyet (esetleg annak teljesítését állítja).
A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy a vitatást az adósnak a Cstv. 27. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdése alapján még a hitelező Cstv. szerinti fizetési felszólítását megelőzően kell közölnie a hitelezővel. Ha ezt az adós elmulasztja, akkor vagy haladékot kér tartozásának a kiegyenlítésére és kifizeti a hitelező által igényelt összeget – amit majd egy külön polgári peres eljárásban a hitelezőtől visszakövetelhet, ha álláspontja szerint a követelés a fenti okok miatt vele szemben nem is állt fenn –, vagy az elmulasztott vitatás alapján kifizetett összeget szintén peres eljárásban visszaköveteli a hitelezőtől.
A fentiekre figyelemmel az adós fizetésképtelenségét megállapító, és erre tekintettel az adós felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezésben az adós nem hivatkozhat alappal arra, hogy a követelés alapjául szolgáló szerződés létre sem jött vagy érvénytelen, ugyanis ennek kifogásolására az adósnak legkésőbb a hitelező Cstv. szerinti fizetési felszólítását megelőzően lett volna lehetősége.
Ha pedig az adós a fent hivatkozott megfelelő határidőben közölte a hitelezővel, hogy álláspontja szerint a szerződés érvénytelen, megszűnt vagy nem is létezett, a hitelezőnek nem lesz alapja felszámolási eljárást kezdeményezni (mivel adós lényegében a követelés fennállásának jogalapját a számára előírt határidőn belül vitatta), és a felek peres eljárásban tudják a jogvitát eldönteni.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd és dr. Mudri Sándor alkalmazott ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.