A Gazdasági Versenyhivatal 46 millió forint bírságot szabott ki a jogsértő vállalkozáscsoportra. A GVH beavatkozása az EU más tagállamaiban is kiküszöböli a versenykorlátozást, de a magyar nők is jól járhatnak vele, mivel az ügyben összességében 140 millió forint értékű kompenzációs vállalás is született.
A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a restrukturálási eljárás szabályai hogyan illeszkednek a társasági jogi rendelkezésekhez. E három feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha már korábban rögzül és ismertté válik az alapszabály, amihez képest alakítják ki a mintákat, előrejelző eszközöket és nézik meg a cégjoghoz való illeszkedését. Rendkívül fontos lenne ezért minél előbb egy szövegtervezetet készíteni, hogy elindulhasson róla a vita, és elkészülhessenek a hatékony hatálybalépéséhez szükséges egyéb jogi kellékek. A vita megindulásához kívánok segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítettem – és baráti javaslatokat felhasználva – kissé módosított formában a jelen tanulmány mellékleteként közzéteszem a jogszabály tervezetét. Ez a hatályos Cstv. és az irányelv rendelkezéseit is figyelembe véve próbált egy olyan bírósági eljárást kialakítani, amely alapjául szolgálhat egy szakmai vitának, hogy a határidő lejárta előtt még létre lehessen hozni a szükséges többi eszközt a hatékony eljárások lefolytatására. Hivatkozott jogszabályhelyek: (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban több jelentős, a vállalkozások versenykorlátozó magatartása miatt indított ügyben hozott határozatot. A döntések jól tükrözik a Hivatal egyik elsődleges célkitűzését: szigorú fellépés a kartellek ellen – különösen, ha azok közbeszerzési eljárásokat érintenek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy öt vállalkozás jogsértő magatartást tanúsított a jellemzően uniós támogatású pályázatok keretében hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, gépjárművek és berendezések beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokban. A GVH a cégekre összesen több mint 860 millió forintnyi bírságot szabott ki.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.
Nagyobb befektetéssel, erőfeszítéssel járó beruházás vagy vállalkozás előtt szokás mondani, hogy amit a réven nyerünk, azt a vámon elveszítjük. Korábban talán így gondolkodhattak a vállalatok (és főképpen a hazai gazdasági életben felülreprezentált KKV-k) a megfelelőségi (compliance) programokkal kapcsolatban is. Mára azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen általánosan elterjedt gyakorlat, hogy már a kisebb cégek is megfelelőségi tisztviselőket alkalmaznak.
Az új Be. lehetővé tette a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötést, amelyben a terhelt bűnösségét beismeri. A Legfőbb Ügyészség által kiadott tájékoztatóból a védő vagy a terhelt által kezdeményezett egyezség ügyészi elbírálását ismerhetik meg.
A Egyenlő Bánásmód Hatóság az utóbbi időben több olyan, lakhatással összefüggő panaszt vizsgált, amelyekben a nemzetiséghez való tartozás védett tulajdonságra hivatkozott a kérelmező.
