Megfelelőségi programok és szerepük a versenyjogi jogalkalmazásban

Nagyobb befektetéssel, erőfeszítéssel járó beruházás vagy vállalkozás előtt szokás mondani, hogy amit a réven nyerünk, azt a vámon elveszítjük. Korábban talán így gondolkodhattak a vállalatok (és főképpen a hazai gazdasági életben felülreprezentált KKV-k) a megfelelőségi (compliance) programokkal kapcsolatban is. Mára azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen általánosan elterjedt gyakorlat, hogy már a kisebb cégek is megfelelőségi tisztviselőket alkalmaznak.

Mi is az a megfelelőség?

A megfelelőség az angolszász jogfejlődés során alakult ki, ezért a hétköznapi szóhasználatban ma is leginkább compliance-ként szokás hivatkozni rá. Az Egyesült Államokban a XX. század elején leginkább közpolitikai céllal terjedt el, amikor az élelmiszeripar rohamos fejlődése miatt szükségessé vált egészségügyi szempontból szabályozni a kiskereskedelmet. Egy 1977-ben megszületett törvény (The Foreign Corrupt Practices Act of 1977, 15 U.S.C. § 78 dd–1, et seq), amely az amerikai cégek által külföldön elkövetett korrupciót tilalmazta, és a nyolcvanas években sorra születő amerikai és később nyugat-európai állami szabályozások már mind abba az irányba terelték a magáncégeket, hogy komolyabb megfelelőségi erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az egyre bonyolultabb korrupció és pénzmosás elleni (majd versenyjogi, adatvédelmi, fogyasztóvédelmi stb.) előírásoknak meg tudjanak felelni. A vállalkozások felismerték ugyanis, hogy megfelelőségi erőfeszítések – annak ellenére, hogy közvetlen profitot nem termelnek – mindig jó befektetésnek számítanak: az esetleges későbbi jogsértéssel együtt járó szankciók pénzbeli értékének a töredékéből működtethetőek ugyanis, hiszen a megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos válságkezelés.

A 2008-as pénzügyi válság után a költségcsökkentésben érdekelt nagyvállalatok a külső tanácsadók alkalmazása helyett egyre inkább igyekeznek a compliance funkcióikat internalizálni, szinte kivétel nélkül komoly megfelelőségi részlegeket működtetnek jogászokkal és más szakemberekkel az alkalmazottaik sorában.

Versenyjog és megfelelőség

Ahogy a versenyjogi jogalkalmazás a kartellek elleni összehangolt nemzetközi fellépés eredményeképpen a XX. század második felében az Atlanti-óceán mindkét partján erősödni kezdett, és a kiszabott versenyfelügyeleti bírságok is egyre borsosabbak lettek mind Brüsszelben, mind Washingtonban, a vállalatok egyre komolyabb hangsúlyt fektettek a versenyjogi megfelelőségi erőfeszítéseikre is. A versenyjogi compliance programok nemcsak arra szolgálnak, hogy a tudatosság növelésével és belső oktatásokkal megelőzzék az esetleges versenyjogi jogsértéseket, de utólagos vizsgálatokkal azonosítani is tudják azokat, a vállalaton belül feltárt jogsértések esetében pedig a gyorsan reagáló cégek komoly előnyhöz juthatnak. Az engedékenységi politika elterjedésével ugyanis a saját versenyjogsértő magatartását elsőként beismerő vállalkozás akár teljes bírságelengedésben és más kedvezményekben is részesülhet. A megfelelőségi erőfeszítések ezen pozitív hozadékát látva aztán a versenyhatóságok is tovább szerették volna ösztönözni a vállalkozásokat a megfelelési kultúra erősítésében. Ennek eredményeképpen ma már egy-egy jól működő compliance program akár komolyabb bírságcsökkentést is eredményezhet.

Külföldi példák

Az Egyesült Államokban a megfelelőségi programok hatékony működése az Igazságügyi Minisztérium iránymutatása [United States Sentencing Commission, Guidelines Manual, § 3 E1.1 (Nov. 2016)] alapján a büntetések kiszabásakor enyhítő körülmény lehet, amennyiben az képes arra, hogy megelőzze, illetve leleplezze a cégen belül zajló illegális tevékenységeket.

A spanyol versenyhatóság a Mudanzas Internacionales ügyében (Comisión Nacional de los Mercados y de la Competencia S/DC/0544/14.) kimondta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által bevezetett versenyjogi megfelelőségi program bírságcsökkentő tényező lehet. Franciaországban a versenyhivatal iránymutatása (Autorité de la concurrence. Framework-Document of 10 February 2012 on Antitrust Compliance Programmes) alapján 10 százaléknyi bírságcsökkentés érhető el azon eljárás alá vont vállalkozások számára, akik megfelelő lépéseket tesznek – például versenyjogi megfelelőségi programok megalkotásával – a versenyjogi megfelelés érdekében, ez a kedvezmény ráadásul kombinálható más együttműködési formákkal (például egyezségi eljárás, kötelezettségvállalás) is, így akár 20–30 százaléknyi bírságcsökkentés is elérhető.

Olaszországban az olasz hatóság a Trento és Bolzano megyei hitelkamat egyeztetések ügyében (I777 – Tassi sui mutui nelle province di Bolzano e Trento Provvedimento n. 25882) az eljárás alá vont vállalkozások számára tízszázaléknyi bírságcsökkentést hagyott jóvá, mivel azok vállalták, hogy megfelelőségi erőfeszítéseikkel elejét fogják venni további jogsértéseknek. Nagy Britanniában a versenyhatóság (Competition and Market Authority – „CMA”) iránymutatása alapján szintén tízszázalékos csökkentés érhető el egyegy hatékony compliance program megalkotásával. A CMA és jogelődje esetjogában pedig szintén megtalálhatóak azok az ügyek (Office of Fair Trading Arriva PLC/First Group PLC CA 98/9/2002., Hasbro UK Ltd and distributers fixing the price of Hasbro toys and games CA98/18/2002.), amelyek a versenyjogi megfelelőségi erőfeszítéseket honorálták különböző mértékű bírságcsökkentésekkel.

Magyar gyakorlat – a versenyhivatal közleménye

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) egyre fontosabbnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a megfelelőségi erőfeszítések szerepére. A megfelelőség propagálásának a GVH külön részt szentel a honlapján, ahol a hatóság így foglal állást a kérdésben: „A megfelelési programok hasznosak, mert elősegítik a jogkövető magatartás folytatását és a jogsértések elkövetésének megelőzését, illetve azok feltárását”.

A GVH 2017 végén módosította a bírságközleményeit, mégpedig olyan módon, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén bírságcsökkentő tényezőnek tekinti a vállalatok megfelelőségi erőfeszítéseit. A fogyasztóvédelmi ügyekben a vonatkozó bírságközlemény alapján a GVH-ügy megindításakor már létező compliance program esetén a bírság korlátlanul enyhíthető, feltéve, ha az eljárás alá vont vállalkozás igazolni tudja, hogy a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat kialakítása és/vagy közzététele előtt jogi szakvéleményt kért, a szakvéleményben foglalt állásfoglalásnak megfelelően alakította ki a kereskedelmi gyakorlatát és a jogi szakértő álláspontja nem nyilvánvalóan alaptalan, vagyis a tételes joggal vagy a hatóság joggyakorlatával nyilvánvalóan nem ellentétes. Amennyiben a vállalkozásnak még nincs megfelelőségi programja, a kiszabásra kerülő bírság csökkenthető, ha az eljárás alá vont vállalkozás megfelelési program megalkotását vállalja. A bírságcsökkentés legfeljebb húszszázalékos lehet, ha a megfelelőségi programot tevőleges jóvátétellel vagy jogsértés beismerésével együtt vállalja bevezetni az eljárás alá vont vállalkozás, és legfeljebb ötszázalékos, ha tevőleges jóvátétel vagy jogsértés beismerése hiányában teszi ugyanezt.

Antitröszt ügyekben a hatályos bírságközlemény (a továbbiakban: Közlemény) 70–71 pontjai szerint „a GVH kiemelt feladatának tekinti az önkéntes jogkövetés előmozdítását, amelynek egyik eszköze a jogsértések megelőzését, feltárását és kezelését szolgáló megfelelési programok […] kidolgozásának, alkalmazásának ösztönzése. Ennek érdekében a GVH a bírság kiszabása során figyelembe veszi az előzetes, illetve utólagos megfelelési erőfeszítéseket és programokat. A GVH nagyobb jelentőséget tulajdonít az előzetes megfelelési programoknak, azaz az olyan megfelelési erőfeszítéseknek, amelyeket az érintett vállalkozások már a versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően is működtettek. Az ilyen programok következetes alkalmazása ugyanis a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartásra való törekvésének jeleként értékelhető.” A Közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelőségi programok léte önmagában nem minősül bírságcsökkentő tényezőnek, az eljárás alá vont vállalkozásoknak többlettényállási elemeket kell bizonyítaniuk a mérsékléshez úgyis mint:

  1. a) „bizonyítania kell megfelelő compliance erőfeszítéseit”, melynek keretében a megfelelőségi program lényegi elemeit kell igazolni, mivel annak meg kell felelnie a nemzetközileg elfogadott minimumkövetelményeknek (nyilvános elköteleződés, anyagi források biztosítása, munkavállalók képzése, jelzőrendszerek, kontrollmechanizmusok, visszacsatolás, program fejlesztése);
  2. b) „a jogsértés észlelését követően fel kell hagynia a jogsértő magatartással”;
  3. c) „objektív és hiteles bizonyítékkal alá kell támasztania, hogy a jogsértés abbahagyására a vállalkozás által önként működtetett vagy számára a GVH által egy korábbi eljárásban előírt megfelelési programnak köszönhetően, azzal összefüggésben került sor”, és;
  4. d) bizonyítania kell, hogy „a jogsértésben magas rangú vállalati vezetők nem vettek részt”.

Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, a GVH hétszázalékos bírságcsökkentést alkalmazhat, ha pedig a már működő megfelelőségi program következtében további bizonyítékokat szolgáltat a jogsértő vállalkozás az eljárás során, akár tízszázalékos bírságmérséklésben is részesülhet.

A Közlemény 72. pontja értelmében „az utólagos megfelelési erőfeszítések, azaz a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követő időponttól alkalmazott vagy az eljárás során felajánlott megfelelési programok az adott eljárásban vizsgált magatartás feltárásához, az eljárás eredményességéhez már nem tudnak érdemben hozzájárulni, csak a jövőre vonatkozóan segíthetik elő a jogkövető magatartást”. Ebből kiindulva, csak kisebb, legfeljebb ötszázalékos bírságcsökkentés érhető el ilyen utólagos megfelelőségi programok bevezetése esetén, és ennek további feltétele, hogy a vállalásra engedékenységi politika keretében beadott kérelemmel, egyezségi eljárásban való részvétellel együtt és/vagy tevőleges jóvátétel tanúsításával párhuzamosan kerüljön sor.

Az első fecskék – hazai esetek

Antitröszt ügyekben egyelőre korlátozott számban látható a megfelelőségi erőfeszítések bírságcsökkentő hatása. A VJ–19/2017. számú eljárást lezáró határozatban a Versenytanács megállapította, hogy a GE Hungary Kft. és a Silver Wood – IT Kft. jogsértést követett el azzal, hogy egy közbeszerzési eljárásban a nyertes vállalkozás személyében megállapodtak, és ennek elősegítése érdekében egyeztették ajánlati áraikat. A GE engedékenységi kérelmezőként nem kapott bírságot, a Silver Wood végül 2 600 000 forintot volt kénytelen fizetni. A Versenytanács a Silver Wood utólagos megfelelőségi programját is figyelembe vette enyhítő körülményként, mivel benyújtására egyezségben való részvétellel egyidejűleg került sor, és a program elemei megfeleltek a Közleményben írt követelményeknek. A Silver Wood által benyújtott versenyjogi megfelelőségi program alapján a cégnél compliance tisztviselőt kellett kinevezni, versenyjogi kézikönyv készült, valamint kötelező versenyjogi képzéseket írt elő a vállalkozás a munkavállalóinak. Mindezekre tekintettel a Versenytanács öt százalékkal csökkentette a Silver Woodra kiszabott bírság összegét.

A Vj–110/2015. számú onlinepénztárgép ügyben a GVH az egyik eljárás alá vont utólagos, ügyvédek által kidolgozott megfelelőségi programját arra hivatkozással hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabás során, hogy az nem járt együtt engedékenységi kérelemmel, egyezségi eljárással vagy a fogyasztók utólagos kompenzációjával (annak ellenére, hogy az eljárás alá vont késznek mutatkozott egyezség eljárásban részt venni, a GVH ugyanakkor ezt a lehetőséget nem ajánlotta fel a számára).

A Vj–43/2015. számú, Energizer és társai kartellügyben több fontos kérdést is tisztázott a GVH a megfelelőségi programok bírságcsökkentésként való figyelembe vehetőségével kapcsolatban.

Az árrögzítő jogsértésben résztvevő Spectrum Brands Hungaria Kft.-t közel 27 milliós bírsággal sújtotta a GVH. A Spectrum Brands ugyan rendelkezett már compliance programmal az eljárás megindítása előtt is, azonban az eljáró versenytanács döntésében kimondta, hogy a jogsértés abbahagyása és a megfelelőségi program között nem állt fenn ok okozati összefüggés. A megfelelőségi programok puszta léte pedig önmagában nem vehető bírságcsökkentő tényezőként figyelembe. A Versenytanács hangsúlyozta, hogy „az, hogy a megfelelési program léte mellett sem volt felismerhető a jogsértés és így a megfelelési program nem tudott közvetlen kiváltója lenni a jogsértés abbahagyásának pont arra utal, hogy a megfelelési program fejlesztésének lehet helye.” Mivel a Spectrum Brand „már rendelkezett egy nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, működő, széleskörű megfelelési programmal, melynek vállalt fejlesztése a már meglévő programhoz képest kisebb volumenű, alapvetően csak pontosításokat tartalmaz, ezért erre tekintettel az eljáró versenytanács az utólagos megfelelési erőfeszítés elismeréseként a bírságot további 2%-kal csökkenti”.

A VJ–103/2014. számú ügyben az eljáró versenytanács pedig arra tekintettel csökkentette öt százalékkal (közel 5,5 millió forinttal) a Husqvarna Magyarország Kft. végül 111 millió forintos büntetését, hogy vállalása alapján ezentúl viszonteladóit és egyéb üzleti partnereit is tréningezni fogja megfelelőségi programja keretén belül, és így a jövőben elkerülik a súlyos vertikális korlátozások (mint a viszonteladási ár megkötése) megvalósulását.

Fogyasztóvédelmi eljárásokban is van mód arra, hogy a hatóság honorálja a megfelelőségi erőfeszítéseket. a Vj–64/2016. számú eljárásban a GALENUS Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat tett közzé az általa kiadott Patika Magazinban. A GALLENUS utólagos megfelelőségi program fejlesztését vállalta, és KKV voltára, illetve arra való figyelemmel, hogy „a vállalt utólagos – azonban egyes elemei tekintetében már megvalósított vagy elkezdett –, kiadó tevékenységére fókuszáló, vezetői elköteleződést és munkavállalói kioktatást, felkészítést is tartalmazó megfelelési programjának ismertetésére a jogsértés beismerésével párhuzamosan került sor, így az eljáró versenytanács a bírságcsökkentési mérték felső határát vette figyelembe”.

A VJ–78/2016 számú ügyben az Autocentrum AAA AUTO Gépjármű-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a fogyasztók törvényes jogainak megtévesztő feltüntetésével jogsértést követett el. Az AAA Autó vállalta, hogy külső jogi szakértővel kidolgoztat egy szigorú versenyjogi compliance szabályzatot és reklámozási eljárásrendet, valamint compliance tréninget nyújtani a munkatársai számára. Ugyanakkor „az AAA által bemutatott megfelelési program vázlatot az eljárás alá vontak együttműködésének jeleként az eljáró versenytanács csak kis mértékű enyhítő körülményként tudta figyelembe venni” (érdekes, hogy a bírságcsökkentés konkrét, százalékos mértékét itt nem mutatta be a GVH). Az AAA autó közel harmincmillió forintot volt kénytelen bírságként megfizetni.

Hazai és nemzetközi példákból tehát az látható, hogy a jogalkalmazó hatóságok egyre inkább elismerik a vállalatok megfelelőségi erőfeszítéseit a versenyjog területén is. Ugyanakkor megállapítható, hogy az Európai Bizottság még nem állt be ebbe a sorba. A témában gyakran szokás idézni Joaquin Almunia akkori versenyjogi biztos egy híres, 2010-es beszédét: „Ha már bírságolásról tárgyalunk, nyilvánvaló, hogy jogsértést követtél el: miért biztosítsak kedvezményt egy olyan compliance programnak, ami nyilvánvaló módon csődöt mondott?”. A megfelelőségi programok versenyjogi jogalkalmazók általi elismerése és honorálása mellett az is rögzíthető ugyanakkor, hogy elsősorban nem azért érdemes ilyen programokra erőforrásokat áldozni a vállalatok oldalán, mert ezzel komolyabb bírságösszeg takarítható meg egy-egy versenyfelügyeleti eljárásban. A versenyjogi compliance programok legfőbb haszna továbbra is abban áll, hogy képesek megelőzni, és ha ez nem sikerül, feltárni a versenyjogi jogsértéseket. Az pedig közismert, és a versenyjogi szakmában szinte közhely, hogy a megelőzés mindig lényegesen olcsóbb, mint a jogsértéssel szembeni utólagos védekezés.

(A szerző csoportszintű Compliance Főjogtanácsos a MOL Nyrt.-nél.)

Kapcsolódó cikkek:


Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról
2019. december 13.

Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról

2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.

Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás
2019. december 11.

Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás

December 3-án rendezték meg a Mezzo Music Restaurantban a negyedik adatvédelmi reggelit, amelyen az ARB Privacy Consulting Kft. ügyvezetője dr. Révész Balázs mellett, dr. Majsa Ágnes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Engedélyezési és Incidensbejelentési Főosztályának vizsgálója, valamint Szöllősi Tibor a LegalITLab Kft. ügyvezetője tartott előadást.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait
2019. december 10.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait

Az Alkotmánybíróság a párttámogatás visszafizetésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia.