Megfelelőségi programok és szerepük a versenyjogi jogalkalmazásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyobb befektetéssel, erőfeszítéssel járó beruházás vagy vállalkozás előtt szokás mondani, hogy amit a réven nyerünk, azt a vámon elveszítjük. Korábban talán így gondolkodhattak a vállalatok (és főképpen a hazai gazdasági életben felülreprezentált KKV-k) a megfelelőségi (compliance) programokkal kapcsolatban is. Mára azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen általánosan elterjedt gyakorlat, hogy már a kisebb cégek is megfelelőségi tisztviselőket alkalmaznak.

Mi is az a megfelelőség?

A megfelelőség az angolszász jogfejlődés során alakult ki, ezért a hétköznapi szóhasználatban ma is leginkább compliance-ként szokás hivatkozni rá. Az Egyesült Államokban a XX. század elején leginkább közpolitikai céllal terjedt el, amikor az élelmiszeripar rohamos fejlődése miatt szükségessé vált egészségügyi szempontból szabályozni a kiskereskedelmet. Egy 1977-ben megszületett törvény (The Foreign Corrupt Practices Act of 1977, 15 U.S.C. § 78 dd–1, et seq), amely az amerikai cégek által külföldön elkövetett korrupciót tilalmazta, és a nyolcvanas években sorra születő amerikai és később nyugat-európai állami szabályozások már mind abba az irányba terelték a magáncégeket, hogy komolyabb megfelelőségi erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az egyre bonyolultabb korrupció és pénzmosás elleni (majd versenyjogi, adatvédelmi, fogyasztóvédelmi stb.) előírásoknak meg tudjanak felelni. A vállalkozások felismerték ugyanis, hogy megfelelőségi erőfeszítések – annak ellenére, hogy közvetlen profitot nem termelnek – mindig jó befektetésnek számítanak: az esetleges későbbi jogsértéssel együtt járó szankciók pénzbeli értékének a töredékéből működtethetőek ugyanis, hiszen a megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos válságkezelés.

A 2008-as pénzügyi válság után a költségcsökkentésben érdekelt nagyvállalatok a külső tanácsadók alkalmazása helyett egyre inkább igyekeznek a compliance funkcióikat internalizálni, szinte kivétel nélkül komoly megfelelőségi részlegeket működtetnek jogászokkal és más szakemberekkel az alkalmazottaik sorában.

Versenyjog és megfelelőség

Ahogy a versenyjogi jogalkalmazás a kartellek elleni összehangolt nemzetközi fellépés eredményeképpen a XX. század második felében az Atlanti-óceán mindkét partján erősödni kezdett, és a kiszabott versenyfelügyeleti bírságok is egyre borsosabbak lettek mind Brüsszelben, mind Washingtonban, a vállalatok egyre komolyabb hangsúlyt fektettek a versenyjogi megfelelőségi erőfeszítéseikre is. A versenyjogi compliance programok nemcsak arra szolgálnak, hogy a tudatosság növelésével és belső oktatásokkal megelőzzék az esetleges versenyjogi jogsértéseket, de utólagos vizsgálatokkal azonosítani is tudják azokat, a vállalaton belül feltárt jogsértések esetében pedig a gyorsan reagáló cégek komoly előnyhöz juthatnak. Az engedékenységi politika elterjedésével ugyanis a saját versenyjogsértő magatartását elsőként beismerő vállalkozás akár teljes bírságelengedésben és más kedvezményekben is részesülhet. A megfelelőségi erőfeszítések ezen pozitív hozadékát látva aztán a versenyhatóságok is tovább szerették volna ösztönözni a vállalkozásokat a megfelelési kultúra erősítésében. Ennek eredményeképpen ma már egy-egy jól működő compliance program akár komolyabb bírságcsökkentést is eredményezhet.

Külföldi példák

Az Egyesült Államokban a megfelelőségi programok hatékony működése az Igazságügyi Minisztérium iránymutatása [United States Sentencing Commission, Guidelines Manual, § 3 E1.1 (Nov. 2016)] alapján a büntetések kiszabásakor enyhítő körülmény lehet, amennyiben az képes arra, hogy megelőzze, illetve leleplezze a cégen belül zajló illegális tevékenységeket.

A spanyol versenyhatóság a Mudanzas Internacionales ügyében (Comisión Nacional de los Mercados y de la Competencia S/DC/0544/14.) kimondta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által bevezetett versenyjogi megfelelőségi program bírságcsökkentő tényező lehet. Franciaországban a versenyhivatal iránymutatása (Autorité de la concurrence. Framework-Document of 10 February 2012 on Antitrust Compliance Programmes) alapján 10 százaléknyi bírságcsökkentés érhető el azon eljárás alá vont vállalkozások számára, akik megfelelő lépéseket tesznek – például versenyjogi megfelelőségi programok megalkotásával – a versenyjogi megfelelés érdekében, ez a kedvezmény ráadásul kombinálható más együttműködési formákkal (például egyezségi eljárás, kötelezettségvállalás) is, így akár 20–30 százaléknyi bírságcsökkentés is elérhető.

Olaszországban az olasz hatóság a Trento és Bolzano megyei hitelkamat egyeztetések ügyében (I777 – Tassi sui mutui nelle province di Bolzano e Trento Provvedimento n. 25882) az eljárás alá vont vállalkozások számára tízszázaléknyi bírságcsökkentést hagyott jóvá, mivel azok vállalták, hogy megfelelőségi erőfeszítéseikkel elejét fogják venni további jogsértéseknek. Nagy Britanniában a versenyhatóság (Competition and Market Authority – „CMA”) iránymutatása alapján szintén tízszázalékos csökkentés érhető el egyegy hatékony compliance program megalkotásával. A CMA és jogelődje esetjogában pedig szintén megtalálhatóak azok az ügyek (Office of Fair Trading Arriva PLC/First Group PLC CA 98/9/2002., Hasbro UK Ltd and distributers fixing the price of Hasbro toys and games CA98/18/2002.), amelyek a versenyjogi megfelelőségi erőfeszítéseket honorálták különböző mértékű bírságcsökkentésekkel.

Magyar gyakorlat – a versenyhivatal közleménye

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) egyre fontosabbnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a megfelelőségi erőfeszítések szerepére. A megfelelőség propagálásának a GVH külön részt szentel a honlapján, ahol a hatóság így foglal állást a kérdésben: „A megfelelési programok hasznosak, mert elősegítik a jogkövető magatartás folytatását és a jogsértések elkövetésének megelőzését, illetve azok feltárását”.

A GVH 2017 végén módosította a bírságközleményeit, mégpedig olyan módon, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén bírságcsökkentő tényezőnek tekinti a vállalatok megfelelőségi erőfeszítéseit. A fogyasztóvédelmi ügyekben a vonatkozó bírságközlemény alapján a GVH-ügy megindításakor már létező compliance program esetén a bírság korlátlanul enyhíthető, feltéve, ha az eljárás alá vont vállalkozás igazolni tudja, hogy a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat kialakítása és/vagy közzététele előtt jogi szakvéleményt kért, a szakvéleményben foglalt állásfoglalásnak megfelelően alakította ki a kereskedelmi gyakorlatát és a jogi szakértő álláspontja nem nyilvánvalóan alaptalan, vagyis a tételes joggal vagy a hatóság joggyakorlatával nyilvánvalóan nem ellentétes. Amennyiben a vállalkozásnak még nincs megfelelőségi programja, a kiszabásra kerülő bírság csökkenthető, ha az eljárás alá vont vállalkozás megfelelési program megalkotását vállalja. A bírságcsökkentés legfeljebb húszszázalékos lehet, ha a megfelelőségi programot tevőleges jóvátétellel vagy jogsértés beismerésével együtt vállalja bevezetni az eljárás alá vont vállalkozás, és legfeljebb ötszázalékos, ha tevőleges jóvátétel vagy jogsértés beismerése hiányában teszi ugyanezt.

Antitröszt ügyekben a hatályos bírságközlemény (a továbbiakban: Közlemény) 70–71 pontjai szerint „a GVH kiemelt feladatának tekinti az önkéntes jogkövetés előmozdítását, amelynek egyik eszköze a jogsértések megelőzését, feltárását és kezelését szolgáló megfelelési programok […] kidolgozásának, alkalmazásának ösztönzése. Ennek érdekében a GVH a bírság kiszabása során figyelembe veszi az előzetes, illetve utólagos megfelelési erőfeszítéseket és programokat. A GVH nagyobb jelentőséget tulajdonít az előzetes megfelelési programoknak, azaz az olyan megfelelési erőfeszítéseknek, amelyeket az érintett vállalkozások már a versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően is működtettek. Az ilyen programok következetes alkalmazása ugyanis a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartásra való törekvésének jeleként értékelhető.” A Közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelőségi programok léte önmagában nem minősül bírságcsökkentő tényezőnek, az eljárás alá vont vállalkozásoknak többlettényállási elemeket kell bizonyítaniuk a mérsékléshez úgyis mint:

  1. a) „bizonyítania kell megfelelő compliance erőfeszítéseit”, melynek keretében a megfelelőségi program lényegi elemeit kell igazolni, mivel annak meg kell felelnie a nemzetközileg elfogadott minimumkövetelményeknek (nyilvános elköteleződés, anyagi források biztosítása, munkavállalók képzése, jelzőrendszerek, kontrollmechanizmusok, visszacsatolás, program fejlesztése);
  2. b) „a jogsértés észlelését követően fel kell hagynia a jogsértő magatartással”;
  3. c) „objektív és hiteles bizonyítékkal alá kell támasztania, hogy a jogsértés abbahagyására a vállalkozás által önként működtetett vagy számára a GVH által egy korábbi eljárásban előírt megfelelési programnak köszönhetően, azzal összefüggésben került sor”, és;
  4. d) bizonyítania kell, hogy „a jogsértésben magas rangú vállalati vezetők nem vettek részt”.

Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, a GVH hétszázalékos bírságcsökkentést alkalmazhat, ha pedig a már működő megfelelőségi program következtében további bizonyítékokat szolgáltat a jogsértő vállalkozás az eljárás során, akár tízszázalékos bírságmérséklésben is részesülhet.

A Közlemény 72. pontja értelmében „az utólagos megfelelési erőfeszítések, azaz a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követő időponttól alkalmazott vagy az eljárás során felajánlott megfelelési programok az adott eljárásban vizsgált magatartás feltárásához, az eljárás eredményességéhez már nem tudnak érdemben hozzájárulni, csak a jövőre vonatkozóan segíthetik elő a jogkövető magatartást”. Ebből kiindulva, csak kisebb, legfeljebb ötszázalékos bírságcsökkentés érhető el ilyen utólagos megfelelőségi programok bevezetése esetén, és ennek további feltétele, hogy a vállalásra engedékenységi politika keretében beadott kérelemmel, egyezségi eljárásban való részvétellel együtt és/vagy tevőleges jóvátétel tanúsításával párhuzamosan kerüljön sor.

Az első fecskék – hazai esetek

Antitröszt ügyekben egyelőre korlátozott számban látható a megfelelőségi erőfeszítések bírságcsökkentő hatása. A VJ–19/2017. számú eljárást lezáró határozatban a Versenytanács megállapította, hogy a GE Hungary Kft. és a Silver Wood – IT Kft. jogsértést követett el azzal, hogy egy közbeszerzési eljárásban a nyertes vállalkozás személyében megállapodtak, és ennek elősegítése érdekében egyeztették ajánlati áraikat. A GE engedékenységi kérelmezőként nem kapott bírságot, a Silver Wood végül 2 600 000 forintot volt kénytelen fizetni. A Versenytanács a Silver Wood utólagos megfelelőségi programját is figyelembe vette enyhítő körülményként, mivel benyújtására egyezségben való részvétellel egyidejűleg került sor, és a program elemei megfeleltek a Közleményben írt követelményeknek. A Silver Wood által benyújtott versenyjogi megfelelőségi program alapján a cégnél compliance tisztviselőt kellett kinevezni, versenyjogi kézikönyv készült, valamint kötelező versenyjogi képzéseket írt elő a vállalkozás a munkavállalóinak. Mindezekre tekintettel a Versenytanács öt százalékkal csökkentette a Silver Woodra kiszabott bírság összegét.

A Vj–110/2015. számú onlinepénztárgép ügyben a GVH az egyik eljárás alá vont utólagos, ügyvédek által kidolgozott megfelelőségi programját arra hivatkozással hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabás során, hogy az nem járt együtt engedékenységi kérelemmel, egyezségi eljárással vagy a fogyasztók utólagos kompenzációjával (annak ellenére, hogy az eljárás alá vont késznek mutatkozott egyezség eljárásban részt venni, a GVH ugyanakkor ezt a lehetőséget nem ajánlotta fel a számára).

A Vj–43/2015. számú, Energizer és társai kartellügyben több fontos kérdést is tisztázott a GVH a megfelelőségi programok bírságcsökkentésként való figyelembe vehetőségével kapcsolatban.

Az árrögzítő jogsértésben résztvevő Spectrum Brands Hungaria Kft.-t közel 27 milliós bírsággal sújtotta a GVH. A Spectrum Brands ugyan rendelkezett már compliance programmal az eljárás megindítása előtt is, azonban az eljáró versenytanács döntésében kimondta, hogy a jogsértés abbahagyása és a megfelelőségi program között nem állt fenn ok okozati összefüggés. A megfelelőségi programok puszta léte pedig önmagában nem vehető bírságcsökkentő tényezőként figyelembe. A Versenytanács hangsúlyozta, hogy „az, hogy a megfelelési program léte mellett sem volt felismerhető a jogsértés és így a megfelelési program nem tudott közvetlen kiváltója lenni a jogsértés abbahagyásának pont arra utal, hogy a megfelelési program fejlesztésének lehet helye.” Mivel a Spectrum Brand „már rendelkezett egy nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, működő, széleskörű megfelelési programmal, melynek vállalt fejlesztése a már meglévő programhoz képest kisebb volumenű, alapvetően csak pontosításokat tartalmaz, ezért erre tekintettel az eljáró versenytanács az utólagos megfelelési erőfeszítés elismeréseként a bírságot további 2%-kal csökkenti”.

A VJ–103/2014. számú ügyben az eljáró versenytanács pedig arra tekintettel csökkentette öt százalékkal (közel 5,5 millió forinttal) a Husqvarna Magyarország Kft. végül 111 millió forintos büntetését, hogy vállalása alapján ezentúl viszonteladóit és egyéb üzleti partnereit is tréningezni fogja megfelelőségi programja keretén belül, és így a jövőben elkerülik a súlyos vertikális korlátozások (mint a viszonteladási ár megkötése) megvalósulását.

Fogyasztóvédelmi eljárásokban is van mód arra, hogy a hatóság honorálja a megfelelőségi erőfeszítéseket. a Vj–64/2016. számú eljárásban a GALENUS Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat tett közzé az általa kiadott Patika Magazinban. A GALLENUS utólagos megfelelőségi program fejlesztését vállalta, és KKV voltára, illetve arra való figyelemmel, hogy „a vállalt utólagos – azonban egyes elemei tekintetében már megvalósított vagy elkezdett –, kiadó tevékenységére fókuszáló, vezetői elköteleződést és munkavállalói kioktatást, felkészítést is tartalmazó megfelelési programjának ismertetésére a jogsértés beismerésével párhuzamosan került sor, így az eljáró versenytanács a bírságcsökkentési mérték felső határát vette figyelembe”.

A VJ–78/2016 számú ügyben az Autocentrum AAA AUTO Gépjármű-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a fogyasztók törvényes jogainak megtévesztő feltüntetésével jogsértést követett el. Az AAA Autó vállalta, hogy külső jogi szakértővel kidolgoztat egy szigorú versenyjogi compliance szabályzatot és reklámozási eljárásrendet, valamint compliance tréninget nyújtani a munkatársai számára. Ugyanakkor „az AAA által bemutatott megfelelési program vázlatot az eljárás alá vontak együttműködésének jeleként az eljáró versenytanács csak kis mértékű enyhítő körülményként tudta figyelembe venni” (érdekes, hogy a bírságcsökkentés konkrét, százalékos mértékét itt nem mutatta be a GVH). Az AAA autó közel harmincmillió forintot volt kénytelen bírságként megfizetni.

Hazai és nemzetközi példákból tehát az látható, hogy a jogalkalmazó hatóságok egyre inkább elismerik a vállalatok megfelelőségi erőfeszítéseit a versenyjog területén is. Ugyanakkor megállapítható, hogy az Európai Bizottság még nem állt be ebbe a sorba. A témában gyakran szokás idézni Joaquin Almunia akkori versenyjogi biztos egy híres, 2010-es beszédét: „Ha már bírságolásról tárgyalunk, nyilvánvaló, hogy jogsértést követtél el: miért biztosítsak kedvezményt egy olyan compliance programnak, ami nyilvánvaló módon csődöt mondott?”. A megfelelőségi programok versenyjogi jogalkalmazók általi elismerése és honorálása mellett az is rögzíthető ugyanakkor, hogy elsősorban nem azért érdemes ilyen programokra erőforrásokat áldozni a vállalatok oldalán, mert ezzel komolyabb bírságösszeg takarítható meg egy-egy versenyfelügyeleti eljárásban. A versenyjogi compliance programok legfőbb haszna továbbra is abban áll, hogy képesek megelőzni, és ha ez nem sikerül, feltárni a versenyjogi jogsértéseket. Az pedig közismert, és a versenyjogi szakmában szinte közhely, hogy a megelőzés mindig lényegesen olcsóbb, mint a jogsértéssel szembeni utólagos védekezés.

(A szerző csoportszintű Compliance Főjogtanácsos a MOL Nyrt.-nél.)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 26.

Súlyos adatvédelmi jogsértés egy magyar banknál

A NAIH 250 millió forint bírságot szabott ki egy bankra, mert az ügyfélszolgálat nem tájékoztatta megfelelően az érintetteket arról, hogy a hívások során mesterséges intelligencia elemzi a telefonálók érzelmi állapotát.

2022. május 25.

Közbeszerzésekkel kapcsolatos előkészítési folyamatok és döntéshozatal a helyi önkormányzatoknál

Az előkészítés a közbeszerzési eljárások egyik legösszetettebb fázisa. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a beszerzéssel elérni kívánt célt, és ezt le kell fordítania közbeszerzési nyelvre. Végig kell gondolnia az eljárással kapcsolatos fő lépéseket, meg kell határoznia az eljárás rendjét, az abban részt vevő személyek körét. Jelen írás keretében a helyi önkormányzatoknál kialakult szokásokat vizsgáljuk, különös tekintettel az önkormányzatok sajátos működéséből adódó jellemző megoldásokra. A Fórum rovat keretei között nem vállalkozhattunk a téma tudományos igényű és teljes körű feldolgozására. Célunk, hogy az önkormányzati közbeszerzésekben részt vevő nem önkormányzati közbeszerzési szakemberek, továbbá ajánlattevők számára betekintést nyújtsunk az önkormányzatok közbeszerzések terén kialakított gyakorlatába, működésébe, bízva abban, hogy írásunk az önkormányzati szakemberek számára is hasznos olvasmány lehet.