Jogszabályfigyelő 2019 – 45. hét

Alábbi cikkünkben 2019/176–179. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban sokakat érintő adóigazgatási eljárási újdonságokról és a közjegyzői fegyelmi bíróságokra vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességéről olvashatnak.  

 

Tartalom:

Adóigazgatási eljárási újdonságok

Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás

 

Adóigazgatási eljárási újdonságok

A közelmúltban látott napvilágot az adóigazgatási eljárások részletszabályainak a módosításáról szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amelynek néhány, következőkben ismertetett újdonsága közérdeklődésre tarthat számot. Sokakat érinthet például, hogy 2020. január elsejétől a helyi iparűzésiadó alanyai az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az iparűzésiadó-ügyben eljáró meghatalmazottaikról elektronikus úton bejelentést tehetnek az önkormányzati adóhatóság felé. Az űrlap mellékleteként a meghatalmazást is csatolni kell majd (hiteles elektronikus irattá alakított iratként, illetve legalább minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus iratként).

2019 november közepétől él az a szabály, amely szerint az önkormányzati adóhatóság felé – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon, EFER-en keresztül vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás – elektronikus fizetéssel is teljesítheti bármely adózó az egyébként fennálló adófizetési kötelezettséget. Ugyancsak ezen időponttól hatályos az az előírás, amely szerint az önkormányzati adóhatóságok is kötelesek adószámla-kivonatot küldeni (ezer forint feletti tartozás vagy túlfizetés esetén). Az adószámla-kivonat megküldésének a határideje ez esetben szeptember 10. napja, azzal, hogy aki a bevallását elektronikus úton nyújtotta be, a számlakivonatot is elektronikusan kapja meg.

További újdonság a 2020. február elsejétől kérhető elektronikus keresetkimutatás. Ennek lehetőségét a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény teremtette meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával. Az Art. vonatkozó előírása szerint a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére és hozzájárulása alapján az adóhatóság „haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított,” keresetkimutatást, amelyet a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a kérelmező által megjelölt, és a KHR-hez csatlakozott pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak juttatnak el. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a címzett „elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja”. A szóban forgó kormányrendelet az elektronikus keresetkimutatás pontos tartalmát határozza meg, pontosítja továbbá az adóhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszere útján intézhető ügyekre vonatkozó szabályozást.

Joganyag: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Módosította: 260/2019. (XI. 7.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2019/178. (XI. 7.)

Hatályos: 2019. 11. 15., 2020. 01. 01., 2020. 02. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény nem megfelelően szabályozza a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat. Az Országgyűlésnek 2020. június 30-áig kell e hiányosságot megszüntetnie.

Az AB egy alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan tekintette át a közjegyzői fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozást. Ennek során megállapította, hogy a közjegyzői bíróságok felállítására, a vizsgálóbiztosokra és a magára az eljárásra vonatkozó szabályok nem okozzák a „tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és ennek részjogosítványai sérelmét, ugyanakkor a Kúria elnökének véleményében foglaltak fontos szabályozási hiányosságokra hívják el a figyelmet”. Az AB határozat utal arra is, hogy „a szabályozásból hiányoznak olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzők törvényes, illetve törvény által rendelt bíróhoz való jogának az érvényesülését”, és […] „nem biztosított, hogy az adott fegyelmi ügyben egy előre megismerhető, objektív automatizmuson alapuló elosztási rend szerint megalakított fegyelmi tanács hozzon döntést; ugyanígy esetleges és előre nem látható, hogy az adott ügyben (a kettő közül) melyik vizsgálóbiztos fog eljárni”.

Joganyag: 28/2019. (XI. 4.) AB határozat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításának és eljárásának egyes részletszabályaival kapcsolatos, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/176. (XI. 4.)

Hatályos:

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 44. hét
2019. november 4.

Jogszabályfigyelő 2019 – 44. hét

Alábbi cikkünkben 2019/173–175. számú Magyar Közlönyök újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a legfrissebb alkotmánybírósági döntések közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2019 – 43. hét
2019. október 28.

Jogszabályfigyelő 2019 – 43. hét

E heti összeállításunkban az Integrált Jogalkotási rendszer jövő augusztusi bevezetéséről és az egyszerű bejelentés szabályainak a felülvizsgálatáról olvashatnak.