A vádemelés előtti egyezségi ajánlat elbírálása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. lehetővé tette a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötést, amelyben a terhelt bűnösségét beismeri. A Legfőbb Ügyészség által kiadott tájékoztatóból a védő vagy a terhelt által kezdeményezett egyezség ügyészi elbírálását ismerhetik meg.

“A terhelt, illetve a védő a részéről felmerülő egyezségkötésre irányuló tájékozódást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségi vezetője (távollétében helyettese vagy a helyettesítésre kijelölt ügyész) jogosult fogadni, alaki kötöttségek nélkül, írásban, szóban, telefonon, telefaxon, vagy más technikai eszköz útján. A telefonon történt kapcsolat felvétele esetén a kezdeményező egyéb elérhetőségeiről is adatokat kell kérni.

Az ügyészség vezetője ekkor ésszerű időn belüli visszahívásáról illetve válasz adásáról tájékoztatja a megkeresőt. Amennyiben a nyomozó hatóság arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy a megidézett, vagy kihallgatott gyanúsított vagy védője kezdeményezte az egyezségkötést, az ügyészségi vezetője ugyanígy jár el.

Az ügyiratok tartalmának megismerése után az ügyészségi vezetője – lehetőleg írásban – tájékoztatja az egyezség kezdeményezőjét az egyezség megkötésére irányuló álláspontjáról, igenlő esetben az egyeztetés helyéről és idejéről. Ha az ügyészségi azért nem ért egyet a terhelt vagy védő kezdeményezésével, mert az idő előtti – azaz az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállása és a minősítése kérdésében még nem lehet megalapozottan állást foglalni – erről tájékoztatja a kezdeményezőt.

Ezt követően kerülhet sor a személyes egyeztetés lefolytatására, amelyet a terhelttel, illetve a védővel az ügyészségi hivatalos helységében az ügyészségi vezetője, vagy döntése alapján kijelölt ügyész folytathat. A megbeszélés négyszemközt is történhet a terhelt, és a védő részére annak közlésével, hogy a kialakítandó álláspontok – az egyezség megkötéséig – egyik felet sem kötelezik.”

(bpugyvedikamara.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.