Jogszabályfigyelő 2022 – 48. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/195-199. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos törvénymódosításokról, egy szerteágazó témában született salátatörvényről, továbbá a külön törvényekben szabályozott polgári jogi határozatok elleni fellebbezési jogról is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezmények módosítása
  2. A területi közigazgatással, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő salátaörvény – sok fontos módosítással
  3. Jogegységi határozat a külön törvény szerinti határozatok elleni jogorvoslati jogról 

 

Igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezmények módosítása

Három korábban kihirdetett nemzetközi egyezmény szabályait módosította az Országgyűlés 2022. november 22-én.

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet kiegészült az 1. számú melléklettel, amely tartalmazza a csatlakozott államok felsorolását Magyarország viszonylatában (a csatlakozás időpontjának a megjelölésével).

A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény módosítása körében a Magyarország általi fenntartások, valamint az 1. számú melléklet beiktatására került sor. Ez utóbbi tartalmazza a csatlakozott államok felsorolását Magyarország viszonylatában (a csatlakozás időpontjának a megjelölésével).

Végezetül a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről és a nemzetközi kézbesítést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XXXVI. törvény tekintetében a fenntartások és nyilatkozatok törvénybe iktatására került sor.

  •  Joganyag: 2022. évi LIV. törvény egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/198. (XII. 1.)
  • Hatályos: 2023. 01. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A területi közigazgatással, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő salátaörvény – sok fontos módosítással

Több mint 30 törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott módosító csomag. Ezek között szerepel egyebek mellett: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (közimert nevén: Díjtörvény), amelynek változtak a díjmentességi szabályai; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, amelynek a bejegyzési határozat kézbesítésére vonatkozó szabályait érintette a módosítás; az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, amelyet viszonylag nagyobb terjedelemben érintett a változás; a Ptk., amelynek kapcsán módosultak a tulajdonjogra (Ötödik Könyv) és a tulajdonjog fenntartásra vonatkozó szabályok (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a vevői jog feltüntetésével), továbbá a pénzügyi lízing szabályai is; az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, amely szerint ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2023. szeptember 1-jétől terjeszthető elő; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény például a ranghely biztosítása, bejegyzési engedély megadása, meghatalmazás körében.

  •  Joganyag: 2022. évi XLVIII. törvény a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/197. (XI. 30.)
  • Hatályos: 2022. 12. 01., 2023. 01. 01., 2023. 07. 01., 2024. 02. 01.
  • Megjegyzés: 31 törvény módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Jogegységi határozat a külön törvény szerinti határozatok elleni jogorvoslati jogról

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa akként döntött, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek a fellebbezési jog biztosítására meghatározott rendelkezései – utaló rendelkezés hiányában – nem alkalmazhatóak a külön törvényben szabályozott speciális eljárásjogi rendelkezésekre, továbbá kimondta, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:36. § (4) bekezdése alapján a jogi személy határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától (2022. november 28.) kötelező.

Az eljárás alapjául szolgáló indítvány szerint a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a következő kérdésekben kérte a Kúria állásfoglalását: amennyiben külön törvény speciális eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz, de a fellebbezés lehetőségét kifejezetten nem szabályozza, akkor vajon a Pp. szabályai alapján kell-e döntést hozni, illetve, hogy konkrét esetben, nevezetesen a jogi személy határozatai végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen van-e helye fellebbezésnek.

A Kúria jogegységi határozata rámutat arra, hogy: „A bíróság a külön jogszabályt is alkalmazó perekben ugyan a Pp. rendelkezései alapján folytatja le az eljárást, azonban mivel a külön törvényben szabályozott kérdésről nem a Pp., hanem a külön jogszabályban kapott felhatalmazás alapján és annak keretei között hozza meg a döntését, az ilyen határozattal szemben a jogorvoslati jog biztosítására nem a Pp. 365. §-ában meghatározott rendelkezések az irányadóak.

  • Joganyag: 3/2022. JPE határozat (Jpe.III.60.013/2022/8. szám) a külön törvényben szabályozott eljárásjogi rendelkezések alapján meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/195. (XI. 28.)
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

Kapcsolódó cikkek