Bejegyzések a ‘ingatlan-nyilvántartás’ címkével ellátva

Válási megállapodás közzététele a közhiteles nyilvántartásban

Az EJEB megállapította, hogy a válás során kötött egyezség teljes terjedelemben való közzététele sérti a kérelmező magánélethez való jogát.

Elővásárlási jog a bírói gyakorlatban

Ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A telekalakítási eljárás menete és szabályai

Az ingatlanjogról, valamint az építési jogról általános jelleggel elmondható, hogy olyan területei a jogrendszerünknek, ahol a szabályok már rövid(ebb) időközönként is változnak, ezért nem mindig egyszerű „összefésülni” az adott ügyre irányadó szabályokat. Jelen cikkünkben a telekalakítás menetére vonatkozó szabályokat ismertetjük.

A Kúria építményadóról hozott jogegységi határozatot

Cikkünkből megtudhatja, hogy mikor építményadóköteles az épületrész.

Németország, 1945

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás malmai őrölnek tovább, mintha mi se történt volna.

Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdései

A Budapesti Ügyvédi Kamara közzétette a Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdéseivel kapcsolatosan az ügyvédek kérdéseire adott válaszait.

Jogszabályfigyelő 2020 – 41. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/218–222. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

Perfeljegyzés a kötelmi igényen alapuló perben

Az ingatlan tulajdonjogának kötelmi igényre alapított megszerzése iránti per ingatlan tulajdonjoga iránti pernek minősül, ezért ebben az esetben a fél kérelmére a perindítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján fel kell jegyezni.

Ingatlanjog 2. – Elbirtoklási perek

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a második részben az elbirtoklási kérdéskörében.

Megtagadta a felülvizsgálatot a Kúria a Néprajzi Múzeum volt műemléképületének a kiürítése tárgyában

Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, mert nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg.