Kérdések és válaszok a földhivatali joggyakorlat köréből


Cikkünkben a földhivatal joggyakorlat körében felmerült kérdésekre adott legfrissebb válaszokat olvashatják.

1. Hogyan érvényesülnek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 86. §-ának 2021. december 22-ével megváltozott szabályai az ingatlanügyi hatóság gyakorlatában? Megköveteli-e az ingatlanügyi hatóság egy műemlék ingatlan esetében a kerületi/fővárosi önkormányzat felhívását/lemondását, vagy elegendő csak az állam nemleges joggyakorlása?

A Kötv. 86. § (4) bekezdése a módosítás előtt azt mondta ki, hogy az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. Főszabály szerint tehát az érintett önkormányzatoknak minden olyan ingatlan vonatkozásában, melyet 1998-at megelőzően nyilvánítottak műemlékké, elővásárlási joga állt fenn. Ezen elővásárlási jog pedig kifejezetten a Kötv. 86. § (4) bekezdésének törvényi rendelkezésén alapult.

A jogszabály-módosítás folytán a Kötv. 86. § (4) bekezdése immár azt mondja ki, hogy ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn: első helyen az államot, második helyen az ingatlanon közfeladatot ellátó önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. E jogszabályhely tehát már csak arra az esetre tartalmaz rendelkezést, ha – valamely más jogszabály alapján – nem csak a Magyar Államot illeti meg elővásárlási jog. Ilyen speciális eset lehet, amikor például az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. §-a biztosít elővásárlási jogot az önkormányzatnak, s az ilyen esetekre a Kötv. 86. § (4) bekezdése megnyugtatóan rendezi az elővásárlási jogok sorrendjét.

Ezzel szemben olyan esetben, amikor valamely más jogszabály alapján nem áll fenn önkormányzati elővásárlási jog, akkor önmagában a Kötv. 86. § (4) bekezdése immár nem biztosít elővásárlási jogosultságot az önkormányzatok javára.

Ennek figyelembevételével egy 2021. december 21-ét követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlan tulajdoni lapján szereplő “műemlék” jogi jelleg nem alapoz meg az érintett önkormányzat elővásárlási jog gyakorlásáról lemondó nyilatkozatának benyújtására irányuló hiánypótlási felhívást.

2. Anyakönyvi kivonatot halál esetén lehet-e úgy bemutatni az ügyfélszolgálaton, hogy egy eredetit visszaadjanak, de a bemutatott eredetisége is eljárásszerű legyen, másképpen szólva: becsatoltnak minősüljön? Bármilyen más okiratnál van-e erre lehetőség?

Ahogy azt a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapjának “Földhivatali joggyakorlat” menüpontjában 2021. április 30-án adott válasz is tartalmazza, az ügyfélfogadáskor eredetben bemutatott halotti anyakönyvi kivonat hitelesítése helyben megtörténik. Halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát tehát az ingatlanügyi hatóság nem veszi át az ügyféltől, hanem arról belső felhasználásra másolatot készít, és eljárása során azt használja fel.

A jogosult adatában bekövetkezett változás (például névváltozás, lakcímváltozás) bejelentése esetén van rá lehetőség, hogy az ügyfél által bemutatott személyi okmányról az ingatlanügyi hatóság felhasználásra másolatot készítsen. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a magyar személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfél esetében még az okmány fénymásolásával járó környezeti terhelés is elkerülhető, hiszen az ingatlanügyi hatóság elektronikus lekérdezés útján ellenőrizni tudja az adatváltozást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Ilyen esetben tehát pusztán az ügyfél bejelentése alapján megtörténik az adatváltozás átvezetése. Olyan személy (például külföldi állampolgár) esetében azonban, aki nem szerepel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, igen komoly bürokratikus és anyagi terhektől mentesülhet az ügyfél azáltal, hogy az általa eredetben bemutatott hatósági igazolványt az ingatlanügyi hatóság lemásolja, és annak felhasználásával gondoskodik az adatváltozás átvezetéséről az érintett ingatlan tulajdoni lapján.

3. El tudja-e rendelni a polgári perben eljáró bíróság a perindítás tényének feljegyzését az alperes személyi azonosítójának közlése nélkül is?

Az Inytv. 34. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős bírósági határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia.

A kérdés szerinti esetre nézve ez azt jelenti, hogy a bíróság a perfeljegyzést a személyi azonosító hiányában is elrendelheti, méghozzá úgy, hogy az érdekelt lakcímén túl közli természetes személyazonosító adatait. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerint a természetes személyazonosító adat az illető nevén túl születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja születési családi és utóneve. A perindítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése egyebekben elsősorban az ingatlanhoz, nem pedig a tulajdonos személyéhez kötődik, így a személyi azonosító megléte semmiképpen nem feltétele a megkeresés teljesítésének.

4. Kérhető-e tartási szerződést megszüntető szerződés alapján a tartásra jogosult tulajdonjogának visszajegyzése, a tartásra kötelezett tulajdonjogának törlése, valamint a tartási és a haszonélvezeti jogok törlése? Amennyiben igen, az okiratban és az ingatlan-nyilvántartási kérelemben a visszajegyzés és törlések jogcíme lehet-e szerződés megszüntetése, és/vagy eredeti állapot visszaállítása?

Tartási szerződés megszüntethető: a szerződés a jövőre nézve (ex nunc hatállyal) szűnik meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (2) bekezdése értelmében a szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatások tekintetében elszámolni. Az egyezség megkötésekor a felek megállapodhatnak akként, hogy az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az eltartottra, egyidejűleg megszűnik az őt illető tartási jog és haszonélvezeti jog is.

Az eltartott tulajdonjogának visszajegyzése kapcsán a szerződő felek a tulajdonjog szerzésének jogcímét szabadon határozzák meg. Mind a szerződés megszüntetése, mind pedig az eredeti állapot helyreállítása megfelelő jogcím lehet, hisz az a valóságos helyzetet tükrözi.

Az eltartott tulajdonjoga bejegyzésének a tartási szerződést megszüntető megállapodás benyújtásának ranghelyén lehet helye, azaz visszamenőlegesen nem, és az okiratnak tartalmaznia kell – többek között – az eltartó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását (bejegyzési engedélyét) a tulajdonjog bejegyzéséhez, továbbá az eltartott feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását (törlési engedélyét) a haszonélvezeti jog és a tartási jog törléséhez.

5. Egyéni vállalkozó tulajdonszerzése bejegyezhető-e az ingatlan-nyilvántartásba?

Az egyéni vállalkozó tulajdonszerzésével, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos kérdés megválaszolása korábban már megtörtént. A 2021. március 25-ei válaszadáshoz képest a jelenlegi ügyintézési gyakorlat az alábbiak szerint foglalható össze.

Az egyéni vállalkozó természetes személyként végzi vállalkozási tevékenységét, egyéni vállalkozói tevékenységéért teljes magánvagyonával felel, az egyéni vállalkozónak nincs a magánszemélytől elkülönült jogalanyisága. Ebből eredően az egyéni vállalkozó vagyontárgyainak maga a természetes személy a tulajdonosa. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések, feljegyzések vonatkozásában tehát az egyéni vállalkozói státuszt feltüntetése elmarad.

Az “e. v.” toldat bejegyzésének hiányában is köthet a természetes személy egyéni vállalkozói minőségben szerződést, azaz az okiratban szerződő fél lehet az egyéni vállalkozó, csak éppen e minőségének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem kerül sor.

(bpugyvedikamara.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 8.

Sérült az egyenlő bánásmód elve a hátrányos helyzetű gyerekeknél

A Kúria azt vizsgálta, hogy helyesen állapították-e meg a bíróságok azt, hogy a Nógrád megyei gyámhatóság megsértette a kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát.