Az egyéni ügyvéd csak cégkapuján keresztül terjeszthet elő fellebbezést
Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani – a Kúria eseti döntése.
Bejegyzések Cégkapu címkével
A központi rendszer hibája esetén a keresetlevelet nem lehet visszautasítani
Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.
Közeleg a határidő
2020. szeptember 30-ig kell benyújtani a 2019. évi beszámolókat.
Cégszerű aláírásnak minősül az AVDH? Itt az IM válasza
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
Újabb módosításokat javasolt a MÜK
Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 14. napján levélben fordult és észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter számára a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kapcsolatosan.
Megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet
Azokat az intézkedéseket, amelyek a járványügyi helyzetben a bírósági munkatársak és az ügyfelek egészségének védelmét szolgálják továbbra is be kell tartani.
Minden egy helyen a bíróságokról!
Az OBH összefoglalót készített a rendkívüli ítélkezési szünet alatti ügyintézési lehetőségekről.
Online bírósági ügyintézés a rendkívüli ítélkezési szünet alatt
A bírósági eljárások kezdeményezése a rendkívüli ítélkezési szünet idején is biztosított.
Jogszabályfigyelő 2020 – 7. hét
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2020/21–22. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Parlament és a Kúria honlapjáról válogattunk.
Élethelyzetekhez igazodó digitális közigazgatás
Míg a társadalom digitális fejlettségét illetően Észtország a 8., addig Magyarország csupán a 23. helyen áll az EU – öt komponens alapján összeállított – DESI-indexe alapján; ennek egyik fő oka, hogy még mindig kevesen rendelkeznek e-tudással – mondta a Jogászvilágnak adott interjújában Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. A következő évek azonban az e-közigazgatási ügyintézés bővítésével és korszerűsítésével optimizmusra adhatnak okot.