A civil szervezetek nyilvántartásba vétele

A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében.

1. A közhasznú tevékenységet az alapítással kezdődően folytatni kívánó civil szervezetek nyilvántartásba vétele során csak a mintaokirat alapján készült létesítő okirat használata esetén lehetséges az egyszerűsített nyilvántartásba vétel (változásbejegyzés). Gyakorlati probléma, hogy a mintaokiratok ezt nem teszik teljes körűen lehetővé. Amíg a mintaokiratok nem kerülnek módosításra, gyakorlati megoldás lehet, ha a civil szervezet tevékenységének feltüntetésére rendelkezésre álló szövegdobozba kerülnek feltüntetésre azok az elemek, amelyek a közhasznú tevékenységet folytatni kívánó szervezetek esetében követelmények (pl. a konkrét közhasznú tevékenység, az által szolgált közfeladat és az azt előíró pontos jogszabályhely megjelölése, “közvetlen politikai tevékenységet nem folytat…”).

2. A bírósági vezetők felhívták egy technikai problémára a figyelmet. Nevezetesen, ha a civil szervezet bejegyzésére vonatkozó kérelem annak beküldése előtt “mentés másként” funkcióval kerül elmentésre – feltehetően ilyenkor a kérelem nem az ÁNYK rendszer alapértelmezett könyvtárában kerül elmentésre – akkor a kérelem a mellékletek nélkül fog beérkezni a bíróságra. Ez az eljáró bíró számára a visszautasítást indokolná a kötelező mellékletek (különösen: meghatalmazás) hiányában és arra is tekintettel, hogy hiánypótlás kibocsátására csak egy ízben van a bíróságnak lehetősége. A BÜK felhívta a jogi képviselők figyelmét, hogy figyeljenek oda erre a beküldésnél, hogy ne vesszenek el a mellékletek, illetve a nyomtatványon minden esetben tüntessék fel az elérhetőségeiket (telefonszám; email cím), annak érdekében, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor a bíró fel tudja venni a kapcsolatot a kollégákkal annak érdekében, hogy a kérelem ismételten, most már a mellékletekkel együtt benyújtásra kerüljön.

3. A BÜK arról is tájékoztatott, hogy változott az ÁNYK formanyomtatvány. Ennek a legfontosabb eleme, hogy mostantól kötelező feltüntetni a civil szervezet elektronikus kézbesítési címét is, azaz a cégkapuját. Ennek kapcsán az a tapasztalat, hogy civil szervezetek nagy része még nem hozta létre a cégkapuját. Ha azt még nem hozták létre, illetve az a nyilvántartásban még nem szerepel, a cégkaput fel kell tüntetni a nyomtatványban, és csatolni kell hozzá a végleges regisztrációról a NISZ Zrt. által kiadott igazolást, mivel a cégkapu kötelező nyilvántartási adat. Amennyiben a cégkapu a nyilvántartásban nem szerepel, számítani lehet arra is, hogy a NAV jelzése alapján törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni azon civil szervezetek ügyében, amelyek még nem rendelkeznek ilyen elérhetőséggel.

4. Szükséges továbbá, hogy képviselői megbízatás megszűnése esetén valamilyen módon (pl. a lemondó nyilatkozat szövegéből, a tudomásszerzés igazolásából) derüljön ki a megszűnés hatályosulásának időpontja is, mivel ez is nyilvántartási adat, azonban a nyomtatvány ezt még nem követi megfelelően. Új képviselő bejelentése esetén pedig szintén szükséges az adóazonosító jel feltüntetése a nyomtatványon.

5. Végül felmerült az a probléma is, hogy a jogi képviselők a birosag.hu honlapról letölthető létesítő okirat mintákkal adnak be egyszerűsített eljárás iránti kérelmet, holott arra csak az ÁNYK rendszer mintájának használatával van lehetőség.

(Budapesti Ügyvédi Kamara)

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját
2019. november 13.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy
2019. november 12.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Helyreigazítás
2019. november 12.

Helyreigazítás

Az MTI közleménye nyomán 2019. november 8-án megjelent "Letartóztattak egy volt bírót" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a gyanúsított nyugdíjazásáig többek között a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott bíróként.