A civil szervezetek nyilvántartásba vétele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében.

1. A közhasznú tevékenységet az alapítással kezdődően folytatni kívánó civil szervezetek nyilvántartásba vétele során csak a mintaokirat alapján készült létesítő okirat használata esetén lehetséges az egyszerűsített nyilvántartásba vétel (változásbejegyzés). Gyakorlati probléma, hogy a mintaokiratok ezt nem teszik teljes körűen lehetővé. Amíg a mintaokiratok nem kerülnek módosításra, gyakorlati megoldás lehet, ha a civil szervezet tevékenységének feltüntetésére rendelkezésre álló szövegdobozba kerülnek feltüntetésre azok az elemek, amelyek a közhasznú tevékenységet folytatni kívánó szervezetek esetében követelmények (pl. a konkrét közhasznú tevékenység, az által szolgált közfeladat és az azt előíró pontos jogszabályhely megjelölése, „közvetlen politikai tevékenységet nem folytat…”).

2. A bírósági vezetők felhívták egy technikai problémára a figyelmet. Nevezetesen, ha a civil szervezet bejegyzésére vonatkozó kérelem annak beküldése előtt „mentés másként” funkcióval kerül elmentésre – feltehetően ilyenkor a kérelem nem az ÁNYK rendszer alapértelmezett könyvtárában kerül elmentésre – akkor a kérelem a mellékletek nélkül fog beérkezni a bíróságra. Ez az eljáró bíró számára a visszautasítást indokolná a kötelező mellékletek (különösen: meghatalmazás) hiányában és arra is tekintettel, hogy hiánypótlás kibocsátására csak egy ízben van a bíróságnak lehetősége. A BÜK felhívta a jogi képviselők figyelmét, hogy figyeljenek oda erre a beküldésnél, hogy ne vesszenek el a mellékletek, illetve a nyomtatványon minden esetben tüntessék fel az elérhetőségeiket (telefonszám; email cím), annak érdekében, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor a bíró fel tudja venni a kapcsolatot a kollégákkal annak érdekében, hogy a kérelem ismételten, most már a mellékletekkel együtt benyújtásra kerüljön.

3. A BÜK arról is tájékoztatott, hogy változott az ÁNYK formanyomtatvány. Ennek a legfontosabb eleme, hogy mostantól kötelező feltüntetni a civil szervezet elektronikus kézbesítési címét is, azaz a cégkapuját. Ennek kapcsán az a tapasztalat, hogy civil szervezetek nagy része még nem hozta létre a cégkapuját. Ha azt még nem hozták létre, illetve az a nyilvántartásban még nem szerepel, a cégkaput fel kell tüntetni a nyomtatványban, és csatolni kell hozzá a végleges regisztrációról a NISZ Zrt. által kiadott igazolást, mivel a cégkapu kötelező nyilvántartási adat. Amennyiben a cégkapu a nyilvántartásban nem szerepel, számítani lehet arra is, hogy a NAV jelzése alapján törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni azon civil szervezetek ügyében, amelyek még nem rendelkeznek ilyen elérhetőséggel.

4. Szükséges továbbá, hogy képviselői megbízatás megszűnése esetén valamilyen módon (pl. a lemondó nyilatkozat szövegéből, a tudomásszerzés igazolásából) derüljön ki a megszűnés hatályosulásának időpontja is, mivel ez is nyilvántartási adat, azonban a nyomtatvány ezt még nem követi megfelelően. Új képviselő bejelentése esetén pedig szintén szükséges az adóazonosító jel feltüntetése a nyomtatványon.

5. Végül felmerült az a probléma is, hogy a jogi képviselők a birosag.hu honlapról letölthető létesítő okirat mintákkal adnak be egyszerűsített eljárás iránti kérelmet, holott arra csak az ÁNYK rendszer mintájának használatával van lehetőség.

(Budapesti Ügyvédi Kamara)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.