Átadták a kaposvári ügyészségi székházat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átadták szerdán az új, csaknem négymilliárd forintos ráfordítással elkészült kaposvári ügyészségi székházat, az épület avatásán legfőbb ügyész az ügyészi szervezet megújítása jelentős állomásának nevezte a beruházást.

Polt Péter azt mondta: az ügyészségnél 2000 óta olyan infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, amely teljesen megújította a munkakörülményeket. Az épületfejlesztésekre az elmúlt 12 évben több mint 12 milliárd forintot költöttek – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a kaposvári székház reprezentálja, hogy milyen kihívások állnak az igazságszolgáltatás, az ügyészség előtt. A három ügyészi szervezetnek helyet adó épületben van lehetőség távmeghallgatásra, alapvető az e-ügyintézés lehetősége, és az ügyészségi nyomozás minden feltétele rendelkezésre áll – hangsúlyozta.

Megemlítette azt is, hogy az ügyészség tavaly valamennyi szegmensben a korábbiaknál jobb eredményeket ért el. Mindezt úgy tette, hogy új kihívások jelentek meg a bűnözés összetételében, a kibertér miatt például más bizonyítást igényelnek az eljárások – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy tavaly hosszú évtizedek után először 200 ezer alá csökkent az ismert bűncselekmények száma, az ügyészségi váderedményessége 98 százalék felett van.

Polt Péter az alaptörvényt idézve azt mondta, az ügyészség az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője. „Az elmúlt 30 évben Magyarország ügyészsége a jogállam biztos oszlopa volt, alapvetően hozzájárult az ország törvényeinek betartásához, a közrend megtartásához” – fogalmazott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.