Jogszabályfigyelő 2021 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/222–226. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Bejegyzések kényszertörlési eljárás címkével
Helyreállítható a cégek törvényes működése a kényszertörlési eljárás során is
A legutóbb elfogadott, a kényszertörlési eljárásra vonatkozó salátatörvénnyel a Ctv. mellett az Itv., a Cstv., és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény is módosult.
Jogszabályfigyelő 2021 – 23. hét
Alábbi cikkünkben a 2021/104–110. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Hitelezői igények érvényesítése a kényszertörlési eljárásban
Az egyik vezető céginformációs szolgáltató nemrég közzétett adatai szerint 2020-ban valamivel kevesebb cég szűnt meg, és országosan a kényszertörlések száma is csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a cégek megszűnéséhez vezető eljárások közül a kényszertörlések száma még így is kiemelkedően magas, a tavalyi évben csak Budapest 8845 ilyen eljárás indult.
Megszüntethető a kényszertörlési eljárás?
Június 30-ig még élhetnek a cégek a kényszertörlési eljárás megszüntetésével, ha törvényes működésüket helyreállították.
A kényszertörlési eljárás menete – I.
Az alábbi, kétrészes cikkünkben összegezzük a kényszertörlési eljárás leglényegesebb tudnivalóit, valamint bemutatjuk, hogyan zajlik le és milyen következményekkel zárul a folyamat.
Enyhítés, vagy szigorítás?
Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.
A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel. A felülvizsgálati kérelem tartalma A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében…
Mi is az a kényszertörlés?
A gyakorlatban viszonylag sok szó esik a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárásokról, de aki figyelemmel kíséri a cégközlönyben megjelenő hirdetményeket, láthatja, hogy számosságában igen jelentősnek mondható a kényszertörlési eljárások elrendelése.
Az orvosi praxisjog mint közös vagyon
A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.