Bejegyzések kényszertörlési eljárás címkével

A vezető tisztségviselő képviseleti joga a megszűnési típusú eljárásokban
2023. október 11. Cégvilág

A vezető tisztségviselő képviseleti joga a megszűnési típusú eljárásokban

A gazdasági társaságok működésének lehetnek olyan szakaszai, amelyek a hitelezők szempontjából kiemelt kockázatúaknak tekintendők. E szakaszok tartamára a hitelezők védelme érdekében a jogalkotó korlátozza a vezető tisztségviselő által megtehető jognyilatkozatok körét. A jelen tanulmány megírását a szakirodalomban terjedő azon helytelen álláspont teszi indokolttá, hogy a felszámolási eljárás során a vezető tisztségviselő helyett teljes terjedelemben a felszámoló képviseli a gazdasági társaságot, és a vezető tisztségviselő helyett a felszámoló hoz meg valamennyi operatív döntést. A jelen tanulmányban megvizsgáljuk a felszámolási, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének képviseleti jogkörét.

2022. június 22. Napi

Számos jogi probléma került terítékre a Civil- és Cégnapon

Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Civil- és Cégnapját, amelyet dr. Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője nyitott meg a Nádor utcában – írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.

Hitelezői igények érvényesítése a kényszertörlési eljárásban
2021. május 3. Cégvilág

Hitelezői igények érvényesítése a kényszertörlési eljárásban

Az egyik vezető céginformációs szolgáltató nemrég közzétett adatai szerint 2020-ban valamivel kevesebb cég szűnt meg, és országosan a kényszertörlések száma is csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a cégek megszűnéséhez vezető eljárások közül a kényszertörlések száma még így is kiemelkedően magas, a tavalyi évben csak Budapest 8845 ilyen eljárás indult.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban
2020. február 28. Cégvilág

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében…