Helyreállítható a cégek törvényes működése a kényszertörlési eljárás során is


A legutóbb elfogadott, a kényszertörlési eljárásra vonatkozó salátatörvénnyel a Ctv. mellett az Itv., a Cstv., és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény is módosult.

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos, a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény (Mód. tv.) – néhány kivétellel – múlt hét csütörtökön lépett hatályba. A módosítás részben azt teszi lehetővé, hogy az arra képes cégek még visszatérhessenek a rendes működésükhöz, és ha van rá mód, akkor a kényszertörlési eljárás során helyreállíthassák a törvényes működést, így elkerülve a törlést, illetve a felszámolási eljárást.

Az indokolásban kiemeli a jogalkotó, hogy míg a kényszertörlési eljárás alapvető célja az, hogy az inaktív, illetve a fantomcégeket kivezesse a cégnyilvántartásból, addig ezt nem „kényelmi szolgáltatásként” vezették be, ezért megerősíti a Mód. tv. az eljárás szankciójellegét azért, hogy a cég (volt) ügyvezetője és (volt) tagja a közrehatása esetén ne tudjon mentesülni ezáltal a felelősség alól.

A Mód. tv. öt törvényt módosít ennek érdekében – további más szabályokkal kiegészítve –, cikkünkben a főbb változásokat mutatjuk be.

Az illetéktörvény módosítása

Azért, hogy a cégek ne automatikusan éljenek a számukra jelenleg ingyenes kényszertörlési eljárással, az Itv. alapján felügyeleti illetéket kell majd fizetni, melynek kötelezettségét a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik. Abban az esetben, ha sor kerül az eljárás során a cég működésének a törvényes helyreállítására, jóval alacsonyabb illeték terheli csak a céget.

A Mód. tv.-nek ez a változtatása csak július 12-én lép hatályba azzal, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 157. § (2)–(6) bekezdésének hatálya alá tartozó cégek esetében az illeték kiszabására nem kerül sor akkor sem, ha a céggel szembeni kényszertörlési eljárás a Mód. tv. hatálybalépése napján vagy azt követően indul.

A csődtörvény változása

Egy kisebb változtatással a Csődtv. felszámolási eljárásra vonatkozó része úgy módosul, hogy a regisztrációs díj mellett a bejelentett követés 0,5%-ának megfelelő mértékű, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 40 000 forint összegű költség befizetése is kötelező lesz, amit a felszámoló a vagyonkutatás-vagyonvisszaszerzés költségeinek kiegyenlítésére használhat fel. A változásokat csak a Mód. tv. hatálybalépése napját követően jogerősen elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

A Ctv. módosítása

Bár új cégtörvényt fogadtak el nemrég (a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény), a Mód. tv. a jelenlegi Ctv.-t módosítja több ponton, mivel 2023. július 1-ig ez a törvény marad hatályban.

Eltiltás

Az eltiltással kapcsolatban a módosuló normák biztosítják, hogy az eltiltás nem kizárólag a kielégítetlen hitelezői követelések esetén kerül csak alkalmazásra. Az eltiltott személy felelősségét csökkenti, ha a bejelentett követelések megtérülnek, de nem ez az egyedül figyelembe veendő szempont. Az eltiltást megalapozza önmagában az is, hogy az eltiltott személy magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában. A Mód. tv.-nyel bővült az eltiltható személyek köre: korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetében nem csak a korlátlanul felelős tag, hanem valamennyi tag eltiltható. Az eltiltás szankciói változatlanok maradtak.

A közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenésével vagy a betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnésével összefüggő eljárás

A fenti elnevezéssel iktatott be új alcímet a Mód. tv. a Ctv.-be. Az új különleges törvényességi eljárás lefolytatása a Ptk. módosítása miatt vált szükségessé, mely megszüntette a társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, mint jogkövetkezményt. Így ha a Ptk. előírása alapján a társaság a hat hónapos határidő alatt új tagot vagy új bel-, illetve kültagot nem jelent be a cégbírósághoz, a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni, amelynek során a cég még helyreállíthatja megfelelő intézkedések meghozatalával a törvényes működését. Ennek az eljárásnak a speciális formája, ha a társaság kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, de az örökös személye még bizonytalan. Ez akkor fordulhat elő, ha a hagyatékátadó végzést még nem hozták meg, vagy örökösödési vita áll fenn. Ebben az esetben a jogi eljárás lezárultáig a cégbíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a cégnek csak a lezárta után kell a törvényes működését helyreállítania.

Gazdasági tevékenység végzése a kényszertörlési eljárás megindítása után

A vállalkozás a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen.

A cég szervei ezidő alatt nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, nem dönthetnek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, nem határozhatják el a végelszámolását, a jegyzett tőkéje leszállítását, de a kényszertörlési eljárás a vállalkozás egyéb adatainak változását nem akadályozza.

Nyári képzési akció

A vezető tisztségviselő további kötelezettségei

A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. Az eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. Az ezen időszak alatt a cég vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a cég vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.

A nem peres eljárás szabályai, okirati bizonyítás

Pontosításra kerülnek a Mód. tv.-nyel a kényszertörlési eljárás, mint nemperes eljárás alapvető szabályai. Kimondásra került ezzel kapcsolatban, hogy a kényszertörlési eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, költségkedvezmény engedélyezésének és beavatkozásnak.

Rögzült az is, hogy az eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A cégbíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet, szükség esetén személyes meghallgatást tarthat. Ha a kényszertörlési eljárást törvényességi felügyeleti eljárás előzte meg, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iratait is felhasználva jár el.

A törvénysértő működésben való közrehatás és a bejelentett követelések vizsgálata

Ha a kényszertörlési eljárás megszüntetésére (vagyis a törvényes működés helyreállítására) nem kerül sor, a bíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. Ez alól kivétel a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, őket a cégbíróság nem vizsgálja e tekintetben.

A cégbíróság értesíti a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőjét/korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait/korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját a bejelentett követelésekről, valamint a céget terhelő, a kényszertörlési eljárás alapjául szolgáló mulasztásról. Ezzel egyidejűleg 30 napos határidővel – amely egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható – nyilatkozattételre hívja fel az érintettet, hogy:

  • vitatja-e a céggel szemben bejelentett követeléseket, továbbá hogy
  • nyilatkozzon azokról az intézkedésekről, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit teljesítse, a törvénysértő működést megszüntesse, és csatolja az intézkedéseket bizonyító okiratokat.

Ha az eljárást megelőző két évben a cégjegyzékben más vezető tisztségviselő, vagy tag is szerepelt, akiknek felmerült a felelőssége, a cégbíróság a korábbi vezető tisztségviselőt, illetve tagot is bevonja az eljárásba, és felhívja a fentebbi nyilatkozat megtételére.

Az el nem érhető személyek vonatkozásában speciális szabályozás került beiktatásra azért, hogy ne „tűnhessenek” el az illetékes személyek. A cégbíróság az érintett személyek aktuális lakóhelyét megismerheti akkor is, ha a személy jelenlegi lakóhelye és a cégjegyzékből való törléskori lakóhelye nem azonos. A szabályozás célja, hogy az eltiltással érintett személyek az adatszolgáltatási, nyilatkozattételi kötelezettségük elmulasztásával ne kerüljenek jobb helyzetbe, mint azok, akik a cégbíróságnak megadják a szükséges információkat. A mulasztás, hallgatás esetén is megállapítható az eltiltás, ha az ügy összes körülménye erre enged következtetni.

Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor is szankcionálható a nem nyilatkozó fél, például pénzbírsággal. Ha megállapítható, akkor a cégbíróság végzésben határoz az érintett személy eltiltásáról. A bizonyítási teher az eltiltással érintett személynél van, neki kell bizonyítania, hogy nem terheli mulasztás, és az általában elvárható módon járt el.

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per

A Mód. tv. kimondja, hogy kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó perek csak azokkal a személyekkel szemben indíthatóak, akikkel szemben a cégbíróság a hitelezői követelésekért való felelősség jogkövetkezményét nem alkalmazta. Ez azért került így szabályozásra, hiszen a hitelezői követelésekért való felelősség esetén az már a kényszertörlési eljárásban rendezésre került, így velük szemben további peres eljárásnak nincs helye.

Van viszont lehetőség külön per indítására akkor, ha bármely követelés jogosultja kéri, hogy a bíróság kötelezze az eltiltott személyt a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő ki nem elégített követelése megfizetésére. A perben a követelésnek a jogerős végzésben megállapított jogalapja, valamint a megállapított felelősség nem vitatható. Nem vitatható továbbá a követelés összegszerűségének megállapított része, ha az összegszerűséget a másodfokú bíróság a végzéssel szembeni fellebbezés során vizsgálta vagy az összegszerűség- az elsőfokú végzéssel válik jogerőssé. A per ezzel a Cstv. 33/A. § szerinti megoldást követi, ahol szintén történik egy megállapítás, majd külön perben történik a marasztalási összeg megállapítása. A kényszertörlési eljárásban a megállapítást nemperes eljárásban folytatja le a cégbíróság.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

A rövid módosítás lényege, hogy a Ctv. szerinti eltiltást, és az eltiltott személyek felelősségének megállapításával kapcsolatos szabályokat az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel vagy az ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló szervezettel mint taggal és az e tag javaslatára megválasztott vezető tisztségviselőkkel szemben, valamint a Cstv. szerinti állami felszámoló szervezet végelszámolóként való eljárása során a végelszámoló szervezettel és a végelszámolói feladatok ellátására kijelölt természetes személy végelszámolóval szemben nem alkalmazható. Ennek indoka, hogy ezek a gazdasági társaságok sokszor sajátosan működnek, gondolva itt például arra is, amikor az állam öröklés vagy más, nem piaci alapon jut részesedéshez.


Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Benyomások a korlátozott precedensrendszerről

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.

2021. július 28.

Magyarország az elsők között ültette át a CDSM és SatCab II irányelveket

Magyarország Közép- és Kelet-Európában az elsők között ültette át teljes körűen a legfrissebb szerzői joggal kapcsolatos uniós irányelveket: a 2019/790/EU irányelvet a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról (“CDSM”), és a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó 2019/789/EU irányelvet (“SatCab”).