Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH egyetértett a Google-lel a törlési kérelmek elutasításáról, mivel a cikkek, amelyek a linkekre mutattak pusztán ténymegállapításokat közöltek és a kérelmezőt név nélkül is be lehetett volna azonosítani.
A személyes adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogok összeütközése vonatkozásában az elmúlt időszakban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) több ítéletében4 is kifejtette álláspontját, mely szerint a közügyek megvitatása kapcsán elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem középpontjában elsősorban nem az érintett személyek státusza áll. Ugyanakkor a közügyek vitatása körében sem korlátlan a szólásszabadság. Egyrészt a közhatalommal rendelkezőket és a közszereplőket is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közéleti tevékenységükkel kapcsolatban, hanem magán- vagy családi életük tekintetében érinti. Szintén a szólásszabadság korlátját képezi az emberi méltósághoz való jog érvényesülése, amikor is a megfogalmazott vélemény nem csupán nevesített személyiségi jogokat sért, hanem az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusába ütközik.
Az AB több esetben foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába tartozó közéleti történések kapcsán érintett személyek alapjogainak védelmét mikor és milyen feltételekkel lehet korlátozni, azaz hol húzódik az érintett személy tűrési kötelezettségének határa.
Az AB ítélkezési gyakorlata mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) is gazdag gyakorlattal rendelkezik azon sajátos mércék kidolgozásában, amelyek figyelembevételével a közügyek vitatása során elhangzott véleménynyilvánítások korlátozhatók. E tekintetben az EJEB álláspontja szerint a sajátos mércék alkalmazása szempontjából nem az érintett személy státuszának, hanem a vélemény közügyekhez kapcsolódó jellegének van meghatározó szerepe.
Jelen ügyben a hazai közéletben ismert botrány országos szinten kiemelt jelentőségű, a figyelem középpontjában álló, közérdeklődésre számot tartó ügy, mely vonatkozásában a sajtónak a közvélemény felé tájékoztatási joga állt fenn.
Annak ellenére, hogy a kérelmező nem minősül közszereplőnek, azonban volt munkahelyén, illetve munkahelyi kontaktusain, az általa betöltött felső-vezetői pozíción keresztül kapcsolatba hozható ezzel a közérdeklődésre számot tartó üggyel. Emellett a megjelent hírek, cikkek tartalmilag ténymegállapítást közölnek, azokban a sajtó nem fogalmazott meg a kérelmezőt érintően sértő feltételezést.
Miután a kérelmező szakmai életrajzi adatai között megtalálható Rt.-nél betöltött pozíciója, és a pozícióban eltöltött időtartam, valószínűsíthető, hogy abban az esetben is beazonosítható a kérelmező személye, ha a sajtó név nélkül hozta volna nyilvánosságra az országos érdeklődést kiváltott ügyről szóló írásait.
A fentiekben kifejtettek alapján a NAIH egyetértett a Google LLC által a kérelmező törlési kérelmeire adott elutasító válaszaival, és a vizsgálatot megszüntette.
(naih.hu)
