Bejegyzések a ‘Google’ címkével ellátva

A Google kiüresítette a törléshez való jogot

A Google a keresési találat törléséről értesíti a webhely tulajdonosát és ezt a törlési kérelem leírásában is feltünteti, amely a svéd adatvédelmi hatóság szerint alkalmas arra, hogy visszatartsa az érintetteket a törléshez való joguk gyakorlásától.

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUMSZ 56. cikkének rendelkezésébe ütközik a reklámadótörvényben rögzített bírságolási rendszer, amely a Magyarországon nem letelepedett adóalanyoknak nem teszi lehetővé, hogy mulasztásukat orvosolják.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – IV.

Az infokommunikációs világban az adatvédelem sokkal nagyobb deficitet halmozott fel, mint gondolnánk, megoldatlan problémái összekapcsolódhatnak a társterületek szabályozási konfliktusaival. Adataink védelme változatlanul a jogrendszer alakulásának próbaköve, különösen, ha a digitális adatok kiterjednek az igazságszolgáltatás adataira.

A Google brit felhasználói kikerülnek a GDPR védelme alól

A Google úgy is reagálhatott volna a Brexit okozta változásokra, hogy létrehoz egy brit leányvállalatot, de a cég mégis az USA-ba költöztetés mellett döntött.

Bírósághoz fordul a Google az eu-s gigabírság ügyében

A Google közzétett közleményében megvédte üzleti modelljét, kijelentve, hogy fő célja inkább az innovatív termékek előállítása volt, nem pedig a versenytársak támogatása, ezért az EUB-hoz fordul a 2,4 milliárd eurós versenyjogi bírság felülvizsgálata érdekében.

Az ír adatvédelmi hatóság vizsgálja a Google helyadatok kezelését

A DPC elmondta, hogy azért indított vizsgálatot, mert rengeteg panasz érkezett az EU tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteitől.

A nagy testvér már az egészségünket is figyeli

A Google úgy gyűjtött érzékeny egészségügyi adatokat az egyik legnagyobb amerikai magánegészségügyi szolgáltatótól, hogy a betegek és az orvosok nem tudtak róla.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 7. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

A felejtéshez való jog nem „világra szóló”

Az Európai Unió luxemburgi bíróságának döntése értelmében a felejtéshez való jog nem terjed ki az egész világra, kizárólag az Európai Unió valamennyi tagállamára.