Emelkedik az eljárások száma a digitális szolgáltatók körében


A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal tovább növeli az eljárások számát a digitális szolgáltatók körében a fogyasztók védelme érdekében – ezekről beszélt Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Médiapiac.com-on kedden megjelent írásban.

A hivatal elnöke a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar hatóság jelenleg a digitális óriásvállalatok közül a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait vizsgálja.

A Viber ellen indított eljárásnál az a kérdés – akárcsak a Facebook esetében -, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért – részletezte. A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát elemezve a versenyhatóságnál felmerült, hogy a videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a kezelt adatok felhasználásáról, de emellett a hivatal a reklámok ügyében is fogalmazott meg kételyeket – tájékoztatott.

A GVH vizsgálata a Google-nál annak tisztázásáért indult, hogy a vállalat jogsértően befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját szolgáltatását helyezi el.

Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a tavasszal életbe lépő uniós előírások új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a technológiai cégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában, versenyfelügyeleti eljárást indíthatnak annak megállapításáért, hogy a digitális platformszolgáltatók megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. A hivatal elnöke emlékeztetett arra, hogy a GVH számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google, a Facebook és a Booking.com esetében is. A holland szállásfoglaló cég például többek között agresszív pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra – részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatokkal, pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát. Arról is beszámolt, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként.

A versenyhatóság elnöke leszögezte, hogy a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el, a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban. “Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat” – fogalmazott.

A lapban felidézték a hónap elején tett bejelentést, miszerint a Vodafone magyar tulajdonba kerül, a vállalatot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.; előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így a felvásárlást nem vizsgálja a GVH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.