Emelkedik az eljárások száma a digitális szolgáltatók körében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal tovább növeli az eljárások számát a digitális szolgáltatók körében a fogyasztók védelme érdekében – ezekről beszélt Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Médiapiac.com-on kedden megjelent írásban.

A hivatal elnöke a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar hatóság jelenleg a digitális óriásvállalatok közül a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait vizsgálja.

A Viber ellen indított eljárásnál az a kérdés – akárcsak a Facebook esetében -, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért – részletezte. A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát elemezve a versenyhatóságnál felmerült, hogy a videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a kezelt adatok felhasználásáról, de emellett a hivatal a reklámok ügyében is fogalmazott meg kételyeket – tájékoztatott.

A GVH vizsgálata a Google-nál annak tisztázásáért indult, hogy a vállalat jogsértően befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját szolgáltatását helyezi el.

Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a tavasszal életbe lépő uniós előírások új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a technológiai cégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában, versenyfelügyeleti eljárást indíthatnak annak megállapításáért, hogy a digitális platformszolgáltatók megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. A hivatal elnöke emlékeztetett arra, hogy a GVH számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google, a Facebook és a Booking.com esetében is. A holland szállásfoglaló cég például többek között agresszív pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra – részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatokkal, pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát. Arról is beszámolt, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként.

A versenyhatóság elnöke leszögezte, hogy a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el, a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban. „Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat” – fogalmazott.

A lapban felidézték a hónap elején tett bejelentést, miszerint a Vodafone magyar tulajdonba kerül, a vállalatot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.; előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így a felvásárlást nem vizsgálja a GVH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Az új és a régi: NIS2 és GDPR a vállalati információbiztonságban

Ha mondani kellene egy jogszabályt, amelyet kifejezetten az információk védelmére alkottak meg az Európai Unióban, szinte kivétel nélkül mindenkinek a GDPR jutna először eszébe. Nem csoda, hiszen az Általános Adatvédelmi Rendelettel (a GDPR-ral) 2018. május 25-óta minden olyan cégnek meg kellett ismerkednie, ahol személyes adatokat kezelnek, például alkalmazottakról vagy magánszemély ügyfelekről vezetnek nyilvántartást. A Grant Thornton elemzése a témában.

2024. február 20.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság – már hatályos az új ESG törvény (1. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.