Felel-e az online videómegosztó a jogsértő tartalmakért?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német legfelsőbb bíróság döntése szerint a YouTube köteles kártérítést fizetni, ha a bejelentést követően késlekedik a jogsértő tartalom eltávolításával.

A német legfelsőbb bíróság döntése szerint a Google által üzemeltetett YouTube-nak és más platformoknak szerzői jogi kártérítést kell fizetniük a jogosulatlan közzétételek miatt, még akkor is, ha a tartalmat harmadik fél töltötte fel az internetre.

A platformok üzemeltetői csak akkor felelnek, ha nem cselekszenek gyorsan a hozzáférés blokkolása érdekében, miután tudomást szereztek az illegális feltöltésekről – áll a bíróság csütörtöki ítéletében.

Az ügy az 1000 milliárd dolláros európai kreatívipar és az online platformok közötti, hosszan tartó csata eredménye, amelyben a kreatív ipar képviselői jogorvoslatot kezdeményeztek a jogosulatlan feltöltések miatt. Az ügy része annak a szélesebb körű vitának is, hogy mennyit kell tennie az online platformoknak és a közösségi médiának a jogosulatlan, illegális vagy gyűlöletkeltő tartalmak közzététele ellen.

Az ítélet szerint a platformok üzemeltetőit elvileg kötelezhetnék arra is, hogy nyilvánosságra hozzák a jogsértést elkövető felhasználók személyazonosságát és e-mail címét. A bíróság ítéletét az Európai Unió Bírósága által tavaly hozott ítéletre alapozta.

A csütörtöki döntés egy zenei producer által indított ügyben született, miután a jogokat birtokló előadóról készült video- és hangfelvételek még azután is elérhetők voltak a YouTube-on, hogy a producer ügyvédje levelet küldött, amelyben kérte azok eltávolítását. A bíróság nem hozott végleges döntést arról, hogy a YouTube felelősségre vonható-e, ami azt jelenti, hogy az ügy az alsóbb fokú bíróságok elé kerül újbóli vizsgálatra.

A YouTube azt mondta, hogy bízik a szerzői jogok megsértése elleni küzdelemben és a jogtulajdonosok méltányos részesedésének biztosítására épített rendszereiben.

(reuters.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.