EPR-díj: még mindig nagy a bizonytalanság


2023. októberében volt az első adataszolgálttási kötelezettség, de még mindig bizonytalanság mutatkozik a piaci szereplők érintettsége, a gyártó és a forgalomba hozatal fogalma, valamint a termékek szabályozás alá tartozása terén, így jelenleg is sok olyan piacon tevékenykedő vállalkozás van, aki nem sorolja magát az EPR kötelezettek alanyai közé, annak ellenére, hogy egyébként a rendelet hatálya alá esne. Ehhez hozzájárulhat az összetett jogszabályi háttér és a nehézkes jogértelmezés is, mely kihívást jelenthet a piaci szereplők számára annak eldöntését tekintve, hogy EPR kötelezettek-e – a Schoenherr Hetényi Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a környezet megóvása, és szennyezésének minél erőteljesebb visszaszorítása, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű feldolgozatlan ipari és háztartási hulladék jelentette környezeti terhelésre. Ez egy mindannyiunk életét érintő probléma, melyre megoldást nyújthat egy jól működő, hosszú távú célokat is szem előtt tartó jogszabályi háttér kialakítása, betartása, és mindemellett a társadalmi felelősségvállalás. Egy fenntartható jövőhöz a hulladéknak újjá kell születnie” [mohu.hu], így a tavalyi évben a fenti célok megvalósítása érdekében hozta létre a jogalkotó – az EU-s jogszabályoknak való megfelelést is szolgálva – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (Extended Producer Responsibility (EPR)), azon belül bevezetve a gyártókat érintő EPR díjfizetési kötelezettséget. Ez a díj arra szolgál, hogy finanszírozza és ösztönözze a termékek újrahasznosítását, kezelését és újrafeldolgozását a termék élettartama végén, hozzájárulva ezzel a termékek életciklusának a meghosszabbításához is. 

 „Tavalyi” kötelezettségek 

A fentiekből kifolyólag a piaci szereplők a 80/2023 (III. 14.) Korm. rendelettel először 2023 márciusában találkozhattak, mely jogszabálynak köszönhetően 2023. július 1-je óta a hazai hulladékgazdálkodási rendszer a MOHU MOL Hulladékgazdákodási Zrt. kezébe került. A rendelet az akkor már működő, EPR-kötelezettséggel érintett vállalkozásokra nézve első körben regisztrációs és nyilvántartásba vételi kötelezettséget, majd azt követően negyedéves adatszolgáltatási és EPR díj fizetési kötelezettség teljesítését írja elő. Az első negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje 2023. október 20-adika volt. A MOHU hivatalos adatai szerint azóta kb. 22 000 entitás regisztrált és ebből több mint 19 000 teljesített adatszolgáltatást.  

 „Idei” mulasztások 

Fentiek ellenére az látható, hogy még mindig bizonytalanság mutatkozik a piaci szereplők érintettsége, a gyártó és a forgalomba hozatal fogalma, valamint a termékek szabályozás alá tartozása terén, így jelenleg is sok olyan piacon tevékenykedő vállalkozás van, aki nem sorolja magát az EPR kötelezettek alanyai közé, annak ellenére, hogy egyébként a rendelet hatálya alá esne. Ehhez hozzájárulhat az összetett jogszabályi háttér és a nehézkes jogértelmezés is, mely kihívást jelenthet a piaci szereplők számára annak eldöntését tekintve, hogy EPR kötelezettek-e.  

Mikor válik egy vállalkozás EPR kötelezetté? 

EPR kötelezettségről olyan ún. „körforgásos termékekkel” összefüggésében beszélhetünk, amelyek a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kategóriák alá tartoznak. Ilyen például az irodai és reklámhordozó papír, a csomagolóanyag, bizonyos egyszer használatos műanyagtermék (pl: PET-palack), elektromos berendezés (pl: monitor), illetve a fából készült bútor is. 

A kötelezettség megállapításának feltétele, hogy a piaci szereplő az adott körforgásos termékek tekintetében a rendelet szerinti gyártónak minősüljön. Gyártó a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója.  

Saját célú felhasználás során is gyártónak minősülünk 

Sokan nem gondolnak rá, de az ún. saját célú felhasználás is „forgalomba hozatalnak” minősül, így ebben az esetben szintén kötelezetté válunk, feltéve, hogy a termék belföldön válik hulladékká. 

Saját célú felhasználás az, amikor saját gyártású vagy külföldről beszerzett körforgásos terméket a vállalkozás saját tevékenysége keretében felhasznál, hasznosít vagy használatba ad.  

Ide tartozik a terméknek a vállalkozás saját, vagy alkalmazottja magánszükségleteinek kielégítésére való felhasználása, ideértve a felújítás, beruházás, karbantartás, vagy a kísérleti fejlesztés körében történő felhasználást is.  

Néhány példa a saját célú felhasználásra 

Saját célú felhasználásnak minősül, ha egy cég – saját irodáinak berendezése céljából – olyan fából készült bútort állít elő vagy szerez be külföldről, amelynek tulajdonjogát sem ingyenesen sem visszterhesen nem ruházza át. Tehát a vállalkozás a terméket nem értékesíti, hanem a tevékenységéhez felhasználja, hasznosítja, és abból később majd belföldön keletkezik hulladék. Fontos, hogy ebben az esetben egyébként a fabútor csomagolása után is keletkehet EPR díj. Ugyanis, ha a külföldről behozott, fából készült bútorról a csomagolást lebontják és a terméket saját célú felhasználás körben használják, a csomagolásból hulladék keletkezik. 

Mivel a legtöbb cég tevékenysége során használ irodai papírt és reklámhordozó papírt, ezért fontos tudni, hogy ezen termékek szintén az EPR díjköteles termékek kategóriájába tartoznak. Amennyiben tehát egy vállalkozás a gazdasági reklámot tartalmazó nyomtatott húsvéti vagy egyéb üdvözlőlapokat, kártyákat, nyomtatott naptárat saját tevékenységi körében előállítja vagy külföldről importálja, és saját tevékenységi körben elsőként használja, úgy EPR díjfizetésre lesz köteles. 

Névjegykártya, mint sajátos kivétel 

A rendelet a reklámhordozó papír fogalma alól kivételként említi például a névjegykártyát. Tehát a saját előállítású vagy külföldről beszerzett és forgalomba hozott névjegykártyák nem EPR köteles termékek.  

A piaci szereplőknek érdemes tehát alaposan megvizsgálni, hogy saját célra használnak-e EPR díjfizetési kötelezettséggel érintett terméket, ugyanis ebben az esetben nyilvántartási, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn, akkor is, ha egyébként a szó hétköznapi értelmében nem minősülnének „gyártónak”. A kötelezettségek elmulasztásából, vagy a hibás adattartalommal benyújtott adatszolgáltatásból adódóan pedig a cégek súlyos szankciókkal, többek között hulladékgazdálkodási bírsággal nézhetnek szembe. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.