A kellékhiányos váltó

A váltónak szigorú tartalmi követelményei vannak. Ha bármelyik előírt kellék hiányzik a váltóról, akkor – néhány kivételtől eltekintve – a vonatkozó törvény értelmében már nem beszélhetünk váltóról.


A váltó egy olyan értékpapír, melyet napjainkban is használnak például a banki hitelezés során biztosíték céljából, hiszen egy hitelhez kapcsolódó váltó kiállítása jelentősen egyszerűbb és gyorsabb, mint például egy kezesi megállapodás elkészítése. Nem beszélve arról a korábbi gyakorlatról, hogy a biztosítéki szerződéseket a felek jellemzően közokiratba is foglalták. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) azonban változást hozott a biztosítékok rendszerében és a pénzügyi szolgáltatók is megvizsgálták, milyen alternatívái lehetnek a korábbi biztosítékoknak. Ennek eredményeként a váltó előtérbe került a banki hitelek biztosítékai között, ráadásul az érvényesítés során a váltóperben előírt rövid határidők a jogosult részére gyors eljárást is biztosítanak.

Vannak azonban a váltónak is buktatói, ilyen például a váltó szigorú tartalmi követelménye. Mind a saját, mind pedig az idegen váltó esetén szerepelnie kell a váltó elnevezésének, a határozott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalásnak, az esedékességnek, a fizetési hely megjelölésének, annak a nevének, akinek a fizetést teljesíteni kell, a váltó kiállítási napjának és helyének, végül pedig a kiállító aláírásának. Ha bármelyik kellék hiányzik a váltóról, akkor – néhány kivételtől eltekintve – a 2017. évi CLXXXV. törvény, a váltótörvény értelmében már nem beszélhetünk váltóról. Ennél fogva a váltó kiállításakor rendkívül alaposan kell eljárni, hiszen a váltóból eredő minden előnyt kockáztatunk azzal, ha hiányosan állítja ki a váltót a kötelezett.

Sajnos, ami megtörténhet, az meg is történik néha, így aztán vannak a gyakorlatban úgynevezett kellékhiányos váltók, melyekre a bírósági eljárások során már kialakult egy következetes gyakorlat, hiszen a kellékhiány jellemzően a bírósági eljárás során merül fel. Fő kérdés pedig az, hogy a kellékhiány pótolható-e, vagy egy kellékhiányos váltó esetében kiállításkor, vagy legkésőbb bemutatáskor rendelkeznie kell minden jogszabályi kellékkel, és azok később már semmilyen módon nem pótolhatók.

A gyakorlatban több eseti döntés is azt támasztja alá (Kaposvári Törvényszék G.40.075/2010/37; BH 1992/121; BH 1996/486), hogy a kellékhiány az érvényesítés során is pótolható, a váltókellékeknek az érvényesítés során kell meglenniük. Ez pedig azt jelenti, hogy az érvényesítés nem azonos a váltó esedékességével, annak fizetés végett történő bemutatásával. Sem a 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.), sem a 2017. évi CLXXXV. törvény (Vát.) nem nevesíti, hogy a váltó érvényesítése annak bemutatásával volna azonos. A jogszabályok a váltó fizetés végett történő bemutatását, annak esedékességét külön definiálják, de ezek a fogalmak nem azonosak a váltóérvényesítés fogalmával. A váltójogi jogviszonyra vonatkozó jogszabályok szövegkörnyezetéből az állapítható meg, hogy a váltó érvényesítése magát az igényérvényesítést jelenti, és ennek következtében nem megalapozott az az álláspont, miszerint a váltókellékeknek a bemutatáskor kell fennállniuk. Tehát a váltókellékek az igényérvényesítés során is pótolhatók, nyilván a hiányzó váltókellék jellegétől függően. A gyakorlatban tehát egy olyan váltó, melyen csak a pénzösszeg szerepel, az érvényesítés során még kiegészíthető a pénznemmel.

Fentieket erősíti meg a BH1996. 486. számú határozat, melyben a bíróság kimondta, hogy ha a váltó a fizetendő összeget vagy annak pénznemét nem tartalmazza, kellékhiányos. A kellékhiányok azonban még az igényérvényesítés során vagyis a lejárat után is pótolhatók.

A hivatkozott határozat értelmében a Vár. 10. §-ából következik, hogy a váltó kellékhiánya a kiállítás után is pótolható. A Vár. 10. §-a nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a hiányok pótlása mely időpontig lehetséges, így arra a lejárat után, az igény érvényesítése során is lehetőség van, amennyiben a váltó a jogosult birtokában van.

Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kellékhiány pótlására akár a bírósági eljárás során is lehetőség van. E pótlás tényét célszerű közokirattal igazolni a későbbi viták elkerülése végett. A hiányzó kellék utólagos pótlása esetén pedig a megállapodásellenes kitöltés kifogására a Vár. 10. §-ában írt feltételek esetén lehet hivatkozni, tehát a jogszabály a kötelezett érdekében is felállított korlátokat arra vonatkozóan, hogy a jogosult esetlegesen a megállapodásba ütköző váltó kellék pótlásával szemben jogorvoslattal éljen.

A jogszabály szerint, „Ha a váltó a kibocsátáskor hiányos volt és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a váltóbirtokossal szemben a megállapodás megszegésére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a váltót a váltóbirtokos rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.” Tehát az elvi lehetőség ellenére is megállapítható, hogy a kifogásra egyébként szűk körben jogosult a kötelezett.

A hivatkozott határozatot megelőzően azonban látszólag ellentétes joggyakorlatot tükröző döntés is született, például a BH 1994.7.384 II sz. eseti döntés. Az ellentétes joggyakorlat csak látszólagos, ugyanis a döntés indokolásából kitűnik, hogy a felperes nem az elsőfokú eljárás során pótolta a hiányokat, hanem a másodfokú eljárásban, ez pedig befolyásolja azt a tényt, hogy az már az igényérvényesítéssel összefüggő peres eljárást követően, a fellebbezési eljárásban történt, amikor már az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a váltó kellékhiányos.

Fentiek alapján is jól látható, hogy egy viszonylag rövid tartalmú váltó esetében is előfordulhatnak hibák a kiállításkor, azonban a joggyakorlat a jogosult számára akár a peres eljárás során is lehetőséget biztosít arra, hogy a hibát orvosolja és a váltóból eredő követelését érvényesíteni tudja.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


A kötetlen munkarend jogi természetéről – közérthetően
2021. április 8.

A kötetlen munkarend jogi természetéről – közérthetően

A vírushelyzettel egyidejűleg a munka világa is átalakult, amely során álláspontunk szerint fontos időszakosan tisztázni alapvető munkajogi fogalmakat. A jelen cikkünkben a távmunkavégzés kapcsán is felmerülő kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat, kockázatokat ismertetjük.

Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata
2021. április 2.

Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata

A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni.