Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni.

A NAIH-hoz számos megkeresés érkezett mind a köz-, mind pedig a magánszférába tartozó foglalkoztatóktól annak kapcsán, hogy jogosultak-e kezelni (megismerni, nyilvántartani) a foglalkoztatottak új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 vírus, koronavírus vagy COVID-19) elleni védettségének tényére vonatkozó adatokat.

A NAIH tájékoztatása kizárólag az Mt. rendelkezéseire tekintettel készült, mivel az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyokra (például a Ptk. szerinti megbízási, vállalkozási típusú jogviszonyok; a közszférában ágazati jogszabályok alapján történő foglalkoztatás) jogviszonyonként eltérő jogi szabályozás vonatkozik.

A NAIH álláspontja szerint indokolt és szükséges, hogy a jogalkotó egységesen rendezze a munkavégzésre irányuló jogviszonyok során a védettség tényének igazolásával kapcsolatos követelményeket, amelyre a GDPR kifejezetten lehetőséget biztosít.

Az adatkezelés jogalapja kapcsán a NAIH felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség ténye, azaz akár a koronavírus betegségből történő felgyógyulás, akár az oltottság ténye egészségügyi adatnak minősül, amely a GDPR szerint különleges személyes adat.

A NAIH álláspontja szerint a munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, generálisan nem kezelhető minden munkavállaló védettségre vonatkozó adata, hanem csak egyes munkakörökben vagy foglalkoztatottak esetében, szükséges és arányos módon ismerheti meg a munkáltató a munkavállaló koronavírus elleni védettségének tényét.

Korona HR kutatás letöltése ingyen

Ez a védett munkavállaló, a többi munkavállaló, illetve a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) életének és egészségének védelmét, illetve ehhez kapcsolódóan a munkáltató kötelezettségeinek történő megfelelést szolgálja. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál.

A NAIH felhívta a munkáltatók figyelmét, hogy az adatkezelés célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató megtehesse és meg is tegye a szükséges intézkedéseket a munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési szabályoknak történő megfelelés miatt, és e cél elérése érdekében jogosult legyen megismerni a munkavállalók koronavírus elleni védettsége tényét. A célnak valósnak, tehát a munkáltató által alátámaszthatóan ténylegesnek kell lennie. Ha úgy dönt a munkáltató, hogy bekéri a védettségi adatokat, akkor azok birtokában és azok alapján köteles is intézkedéseket tenni és azokat dokumentálni, illetve fontos elvárás, hogy a kezelt adatok körének a cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

A különleges (egészségügyi) személyes adatok kezelését megvalósító adatkezelésnél, az adatkezelést, az adatvédelmi alapelveknek – kiemelten az elszámoltathatóság elvének – történő megfelelés figyelembevétele mellett szükséges kialakítani.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az adattakarékosság elvét sem, amely előírja, hogy csak olyan adatot lehet kezelni, amely a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és azzal arányos. E körben a Korm. rendelet tartalmazza, hogy a koronavírus elleni védettség igazolására szolgálhat egyrészt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció, és a Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány, az ún. védettségi igazolvány.

Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az applikáció, valamint a védettségi igazolvány, mint közokirat Korm. rendeletben meghatározott adatait kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen.

A szükségesség kapcsán a NAIH kiemelte, hogy a munkáltatónak a felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégeznie. Bizonyos alacsony kockázatú munkakörök esetén (például állandó jellegű távmunkavégzés) a szükségesség értelemszerűen nem állapítható meg.

Az adatkezelés szükségesnek tekinthető például akkor, ha a munkáltató tevékenységi köre a kórházak koronavírus osztályain elhelyezett orvostechnikai és egyéb eszközök javítását, karbantartását foglalja magában, és a munkavállalók védelme érdekében kéri be a védettség tényének igazolását azért, hogy kizárólag védett munkavállalót tudjon a munkavégzés helyszínére kiküldeni, ezáltal elkerülhetővé válik a megfertőződés.

Megállapítható a szükségesség abban az esetben is, ha a munkáltató egy szociális intézmény, amelynek bentlakói védelme érdekében szükséges annak a ténynek az ismerete (így annak az adatnak a kezelése), hogy az intézményben munkát végző munkavállaló védettséget élvez.

A NAIH felhívta a munkáltatók figyelmét, hogy az arányosság elvének való megfelelés érdekében kizárólag az applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását követelhetik meg a munkavállalóktól. Tehát a munkáltató másolatot nem készíthet, a másolatokat semmilyen formában és módon nem tárolhatja, és nem is jogosult azokat harmadik személy részére továbbítani, kizárólag azt jogosult rögzíteni, hogy az érintett munkavállaló igazolta a koronavírus elleni védettségének a tényét, valamint – ha az az igazolás bemutatása során megállapítható – azt, hogy ezen védettség időtartama mely időpontig áll fenn.

Az elvégzett felmérés alapján elrendelt adatkezelés eredményének a birtokában a munkáltató képes lesz megtenni a szükséges szervezési intézkedéseket a munkaszervezeten belül, például a még nem védettek számára távmunkavégzést rendelhet el, vagy védettséggel nem rendelkező munkavállaló munkaállomását védett munkatárs munkaállomása mellé helyezheti.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

2024. április 9.

Szellemi alkotások az üzleti forgalomban

Dr. Borbás Máté, ügyvéd, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda partnere és Keményvári Bálint, szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda munkatársa beszéltek a Wolters Kluwer Hungary által szervezett webináriumon az üzleti hasznosítási célok által befolyásolt oltalomszerzési stratégiákról, a szellemi alkotások hasznosítását lehetővé tevő különböző szerződéses konstrukciókról, valamint az IP (Intellectual Property – szellemi tulajdon – a szerk.) értékéről, értékeléséről és jelentőségéről a befektetések kapcsán.