Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3-án 23:00 órától 2022. július 24-én 23:00 óráig „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” címen gyűlést kíván szervezni Budapesten a Gesztenyés kertben. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani, ezért több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat a felperes elutasított. Az alperes döntése Az alperes…
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3-án 23:00 órától 2022. július 24-én 23:00 óráig „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” címen gyűlést kíván szervezni Budapesten a Gesztenyés kertben. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani, ezért több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat a felperes elutasított.
Az alperes döntése
Az alperes úgy döntött, hogy a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. A határozat az eredetileg kért időpontok közül kivett időpontokat, és további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani. A gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a közterületnek minősülő helyszín tulajdonosa jogosult az eredeti állapot helyreállítására. Indoklásában rögzítette, hogy a gyűlés bejelentésének időpontjában a bejelentett helyszínen az önkormányzat több, egymással párhuzamosan zajló eseményt tart, például napközis foglalkozást óvodásoknak és iskolásoknak, valamint pikniket idősek számára.
A kereset tartalma
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság mellőzze a bejelentés elfogadása mellett előírt feltételeket. Sérelmezte, hogy a bejelentett gyűlés három hónapos időintervalluma alatt összesen kilenc alkalommal kellene felépítenie a jurtát, katonai sátrat, zuhanyzót, s tíz alkalommal kellene lebontaniuk, elszállítaniuk, mely több millió forintos anyagi terhet jelentene számukra, továbbá elképesztő mennyiségű munkával járna. Álláspontja szerint a korlátozó határozat a már kilenc hónapja folyamatosan tartó jurtás tüntetés szándékos ellehetetlenítésére irányul. Hivatkozott arra is, hogy a helyszínből minimális területet vesznek igénybe, mely nem zavarja a többi jövőbeni rendezvény megtartását. Úgy vélte, mivel folyamatosan fennálló rendezvényről volt szó, az alperes valószínűsíthette volna, hogy a felperes több hónapja tartó rendezvényét hosszabbítani szeretné, s erről a felperessel egyeztetnie kellett volna, mielőtt tudomásul veszi a többi rendezvény bejelentését. Kiemelte, hogy a törvény nem tiltja a hosszú idejű és építményben történő tüntetést, csupán az életvitelszerű tartózkodást, ami nem állt fenn. A tüntetés formájából adódóan két főnek folyamatosan jelen kell lennie az eseményen, mely csak a szükséges installációval valósítható meg.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a felperes keresetlevelében hivatkozott arra, hogy a bejelentés és a határozat közlése között 48 óránál hosszabb idő telt el. A gyülekezési törvény (Gytv.) szerint a gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással nem biztosítható. Maga a határozat a törvény szerinti határidőn belül kelt. A Gytv. nem írja elő, hogy a gyülekezési hatóság határozatát 48 órán belül közölni is kell, épp ellenkezőleg, a Gytv. a gyülekezési ügyek intézésének sajátosságaira tekintettel a határozat közlésére külön rendelkezést tartalmaz: a gyülekezési hatóság határozatát haladéktalanul írásban közli a szervezővel. A Kúria szerint a közlés haladéktalanságát a 48 órás határidőhöz mérten kell megítélni. A felperes azonban maga sem hivatkozott arra, hogy a gyülekezési hatóság nem intézkedett volna a határozat haladéktalan közlése iránt, a határozata jogsértő voltát ilyen okból megállapítani jelen eljárásban nem lehetett.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2021. július 31-e óta folyamatosan tartó hosszabbítási igényét a gyülekezési hatóságnak feltételeznie kellett volna, és nem kellett volna elfogadni az önkormányzat elsőbbségi igényét, hanem a szervezőket rövid úton kellett volna nyilatkoztatni arról, hogy kívánnak-e újból hosszabbítani, a Kúria kifejtette, hogy abból kifolyólag, hogy a bejelentésben a gyűlés kezdésének és befejezésének időpontját meg kell jelölni, az következik, hogy a gyűlésnek valamikor bizonyosan véget kell érnie. A gyülekezés időtartamát általában a cél elérése, a résztvevők olyan alapvető szükségletei, mint étkezés, alvás vagy a gyülekezéssel érintettek társadalmi, egzisztenciális életkörülményei egyaránt szükségszerűen korlátozzák. E körben nem is annyira a gyűlés időtartama a meghatározó, hanem a gyűlések ideiglenes jellege. Ez az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik: egy békés gyülekezés nem feltétlenül érzelem- vagy indulatmentes rendezvény, éppen ellenkezőleg, annak fogalmi eleme, hogy ideiglenes jelleggel kellemetlenséget idéz elő, ezzel képes ugyanis felhívni a figyelmet a kommunikálni kívánt üzenetre. Mindebből pedig az is következik, felperes „végtelenített” gyűléssel összefüggő érvelése sem lehet megalapozott.
A felperes a gyülekezési jogát elsőbbrendűnek tartotta a kulturális rendezvények megtartásának jogához képest, és felvetette, hogy az alperesi határozat azt a gyakorlatot vezetné be, hogy komolyabb installációval nem lehet 3 hónapnál tovább egy helyen tüntetni közparkban, ugyanis minden park önkormányzat tulajdonában áll, ami alapján bármely önkormányzat rendezvény bejelentéssel a saját maga által fenntartott parkban megszüntethetné a pár óra alatt nem lebontható és visszaépíthető felépítménnyel bíró tüntetést. A gyülekezés helyszínével kapcsolatban a Kúria kifejtette, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. A rendezvény helyszínének kiválasztása önmagában kommunikációs értékkel bírhat, emellett a rendezvény célja szorosan kapcsolódhat – akár az ott korábban történtek, vagy szimbolikus jelentősége miatt – kiválasztott helyszínhez is. A helyszín és az időpont (időtartam) választásának joga sem nem feltétlen, sem nem korlátlan, az az Alaptörvényben foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó feltételek szerint korlátozható. A felperes nem hivatkozott arra, hogy gyűlése helyszínének megválasztása bármilyen kommunikációs értékkel bírna, és nem ismert a bejelentett gyűlés tárgyával összefüggő olyan körülmény sem, amely alapján felmerült volna az, hogy csak az adott helyen és időben valósulhat meg a közügyben történő véleménynyilvánítás. Ezért önmagában a helyszínválasztást közügyben történő véleménynyilvánításnak sem lehet tekinteni.
A közterület sajátossága az, hogy azt rendeltetésszerűen bárki, ellenérték nélkül használhatja. A közterület tehát olyan korlátozott önkormányzati tulajdon, melynek használatát elsősorban a közösség érdekében kell biztosítani. A közterület azonban véges, nem áll korlátlanul rendelkezésre. Erre figyelemmel a gyülekezési hatóságnak előbb azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli bejelentett, már huzamosabb ideje, előre láthatólag negyven fő részvételével zajló gyűlés mások – a helyi közösség tagjai – jogainak szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével járhat-e. Ennek igenlő megválaszolását követően pedig azt kellett megvizsgálnia, hogy ez a szükségtelen és aránytalan sérelem a gyűlés megtiltásánál enyhébb eszközökkel orvosolható-e.
A gyülekezési hatóságnak a bejelentést megelőzően hivatalos tudomása volt arról, hogy az önkormányzat más közterülethasználókkal együttműködve milyen kulturális rendezvényeket tervez megtartani. Azok szervezőitől kapott tájékoztatások kitértek a közterülethasználatok időbeli és térbeli kiterjedésének megjelölésére, továbbá a kulturális rendezvények résztvevőire is. A Kúria szerint az alperes ezért helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes újabb gyűlése és a kulturális rendezvények között feloldásra váró kollízió van, hiszen a gyűlés bejelentés szerinti megtartása a rendezvények lebonyolítását szükségtelen és aránytalan mértékben sértené. Az alperes az egyeztetési eljárás során kísérletet tett kompromisszum létrehozására, azonban a felperes attól elzárkózott. Erre figyelemmel az alperes a megtiltásnál enyhébb korlátozásról rendelkezett.
A felperes installáció és kellékek bontásával kapcsolatos érvével kapcsolatban kifejtette, hogy a jurta, a sátor, a mindennapi használati eszköznek minősülő ingóságok és a mobil WC a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Semmi nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy azok a konkrét, közügyben történő véleménynyilvánításhoz bármilyen módon kapcsolódnának, ezért az a körülmény, hogy azok használata időben korlátozott, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, vagyis a korlátozás nem aránytalan.
A gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. A Kúria kiemelte, hogy még ha a kihelyezett feliratokból a külső szemlélő számára azonosítható is a helyszínen véleménynyilvánítás, az már nem ismerhető fel, hogy a sátrakban olyan nyilvános összejövetel zajlik, amelyhez szabadon, vagyis időbeli korlát nélkül csatlakozhatna. Sőt, a köznapi gondolkodás és a büntetőjogi gyakorlat egyaránt magánlakással azonosan ítéli meg a sátrakat és a lakókocsikat. Mindezek alapján – még akkor is, ha a szervezők elvben nem zárkóznak el attól, hogy gyűlésükhöz mások csatlakozzanak – kétséges, hogy a nyilvános jelleg, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul. A szóban forgó eszközök használatának időbeli korlátozása emiatt sem veszélyezteti a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jogok gyakorlását. Így a Kúria a felperes keresetét, mint alaptalant, elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/5.) a Kúriai Döntések 2022/9. számában 251. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2018. évi LV. törvény 3. § (1), (4) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 10. § (4) bekezdés aa) pont, 13. § (1) bekezdés, 15. § (1), (2) bekezdés.
