Az Ab-hez és az EJEB-hez fordul a Magyar Helsinki Bizottság

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 19.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság – közölte a civilszervezet szerdán közleményben.

“A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette a +bevándorlási különadót+” – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

A szervezet e jogsértő szabályok miatt fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bíróságához.

Mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntető jogszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közleményük szerint nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan. Ráadásul az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva, talán nem véletlenül, hiszen így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak – írták.

A bevándorlási különadót csak a strasbourgi bíróságon támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormány már évekkel ezelőtt “elvette” az Ab hatáskörét az adószabályok vizsgálatára – jelezték. A Helsinki Bizottság beadványa szerint a 25 százalékos különadót kivető törvény tisztességtelen, a kormány megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályok indokolatlanul megnehezítik a civilek munkáját, szándékosan annyira homályosak, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak. Noha a jogszabály szövegéből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik éppen a Helsinki Bizottság, amely azonban bízik abban, hogy egy független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja igazát.

Közölték: a Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges fórumon fellép a civilek elleni kormányzati intézkedésekkel szemben. A nyilvánosság és a jog erejét is használja ennek érdekében. A jogvédő szervezet mostani beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja: az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat – írták.

Honlapja szerint a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújt menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak.

A kormánypártok szerint a “Soros-hálózathoz” tartozó Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló bevándorlást támogató szervezetek abban érdekeltek, hogy minél több migránst hozzanak be és tartsanak bent Európában, még akkor is, ha veszélyes emberekről, bűnözőkről van szó.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Dolgozói után kémkedett a francia IKEA
2021. június 18.

Dolgozói után kémkedett a francia IKEA

A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.

Hogyan tarthatja meg a kontrollt a tulajdonos a menedzsment felett?
2021. június 18.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Börtönbüntetést kértek Sarkozyre
2021. június 18.

Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért csütörtökön az ügyészség Nicolas Sarkozy volt francia államfőre a 2012-es elnökválasztási kampánya törvénytelen finanszírozása miatt.