Ahmed H. pere: petícióban kér enyhítést az Amnesty

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 19.
Címkék: ,
Rovat:
Petíciót adott át az Amnesty International (AI) két küldöttje az Igazságügyi Minisztérium (IM) képviselőjének kedden Budapesten, a tárca épületében a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. ügyében a minősítés megváltoztatásáért, a büntetés enyhítéséért.

Az eseményen Demeter Áron, az AI Magyarország szóvivője azt mondta, több mint 109 ezer aláírást gyűjtöttek össze mintegy 163 államból. A szignók közül ezer érkezett Magyarországról, a legtöbben Norvégiából és Hollandiából csatlakoztak a kezdeményezéshez – tette hozzá.

Az aláírók arra kérik a hatóságokat, hogy ne kezeljék terrorcselekményként Ahmed H. tettét.

Demeter Áron közölte, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan. Úgy vélekedett: vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, “nagyjából leszolgálta” a büntetését – mondta.

A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt. Megjegyezte, rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre.

Közölte: az aláírásokhoz egy Trócsányi László igazságügyi miniszterhez címzett levelet is mellékeltek, amelyben részletezték, hogy mi az AI problémája a férfi perével.

A dokumentumokat tartalmazó dobozon egyebek mellett az Ahmed H. nem terrorista! felirat szerepelt.

Szeptember 20-án tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla az első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek talált Ahmed H. ügyét.

A Cipruson élő szír férfit első fokon a Szegedi Törvényszék március 14-én hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Szegedi Törvényszék megismételt eljárásban tárgyalta az ügyet, miután a táblabíróság korábban hatályon kívül helyezte a férfit azonos bűncselekmények miatt tízéves fegyházbüntetéssel sújtó ítéletet.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz illegális bevándorló gyülekezett a lezárt Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket, akik közül többen megsérültek az összecsapásokban.

A bíróság megállapította, hogy a zavargások során a vádlott követ tört, és hatszor megdobta az egyenruhásokat. Később a férfi a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, és a vádlott is visszatért szerb oldalra. Csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A törvényszék kimondta: a férfi személy elleni bűncselekmény elkövetésével – a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával – akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt; a vádlott célja mindvégig a határ átlépése volt, bármi áron.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A csapatkultúrába nem illeszkedő jelölt
2019. július 22.

A csapatkultúrába nem illeszkedő jelölt

Egy fejvadász cég ajánlott a kérelmezőnek távmunkában végezhető web-fejlesztői munkát. A panaszos referenciamunkája megfelelő volt, azonban a kutató-fejlesztő csoport szerint a pályázó nem illeszkedett a csapatkultúrába.

Egyre elterjedtebb a távmeghallgatás
2019. július 22.

Egyre elterjedtebb a távmeghallgatás

Tíz hónap alatt a bíróságok 2682 alkalommal tartottak távmeghallgatást, a Via Videó rendszert eddig közel 1000 bíró alkalmazta az eljárási cselekmények foganatosítása során.