Jogtár® Infó


2020. május 26.

Váradi Adrienn: A vevői készlet szabályai

Az ún. „vevői készlet” az általános forgalmi adózás területén egy olyan - már régóta létező - fogalom, mely adminisztrációs egyszerűsítési lehetőségként a másik tagállamban való regisztrációs kötelezettség alól való mentesülésre ad alapot az Európai Unióban letelepedettséggel rendelkező adóalanyok részére. Tekintettel arra, hogy a fent említett vevői készlet áfabeli kezelésére vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1. napjától egyes pontokon módosították, jelen összefoglaló elsődlegesen az új szabályozás ismertetésére törekszik, ugyanakkor a változtatásokkal érintett pontokra való rávilágítás érdekében - és mert az átmeneti szabályok okán még 2020. december 31. napjáig azok is jelentőséggel bírhatnak - röviden a „régi” rendelkezéseket is bemutatjuk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 2. § b) pont, Áfa tv. 22. § (1) bekezdés Címkék: vevői készlet, áfa, termékértékesítés A módosítás jelentősége, célja A bevezetőben említett adminisztrációs egyszerűsítés lényegének összegzése mindenekelőtt az ún. sajátvagyon-áthelyezés logikájának, adózási mechanizmusának ismertetését teszi szükségessé. Ez utóbbira vonatkozó szabályozás alapját egyrészt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 22. § (1) bekezdésében találjuk, mely az Áfa tv. 2. § b) pontja szerinti, Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített (adóköteles) termékbeszerzésnek minősíti azt az esetet,…

2020. május 26.

Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíráskodás elméleti kérdései – a fórum tagadása

[1] A Polgári Jog korábbi számában értekeztünk a nemzetközi választottbíróság helyéről, írásunk végén ígéretet tettünk, hogy folytatjuk a gondolatot (lásd Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíróság helye - fikció vagy valóság. Polgári Jog, 2019/9-10. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1900503.POJ/ts/10000101/). A nemzetközi választottbíróság helyével kapcsolatos felfogások számos kérdésben a nemzetközi választottbíráskodás lényegét érintik, vagyis a hely többek között az, amely a választottbírósági ítéletet egy adott állam jogrendjéhez kapcsolja és a választottbíráskodás jogi kereteit megadja; továbbá az ítélet elismerésének és végrehajtásának a helye is jelentőséggel bír. A választottbíráskodás és a választottbírósági ítélet végrehajtása helyének, valamint a hely jogi jelentőségének különböző értelmezései a nemzetközi választottbíráskodás jogának eltérő felfogását eredményezik. Emmanuel Gaillard ehhez a problematikához járul hozzá érdemben „A nemzetközi választottbíráskodás jogának elmélete” címmel megjelent munkájában, amely a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjait tárgyalja (fordította: Korom Veronika és Metzinger Péter, Budapest, 2013.; a francia nyelvű eredeti mű címe: Aspects philosophiques du droit de l’arbitrage international, 2008; angol kiadása: Legal Theory of International Arbitration, 2010.). Gaillard a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjai tekintetében három felfogást különböztet meg. Az első szerint a nemzetközi választottbíráskodás az adott állam jogrendjének a része, annak jogára…

2020. április 29.

Szabó Ágota: Ingatlanvásárlások esetén igénybe vehető illetékkedvezmények

Ingatlanvásárlás esetén már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően érdemes tájékozódni a vagyonszerzés illetékvonzatáról, ugyanis a jogügylet után megállapítandó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke - a megfelelő feltételek fennállása esetén - gyakran csökkenthető vagy épp teljesen illetékmentessé is tehető. Ehhez legelőször érdemes behatárolni, hogy a vagyonszerzésben érintett személyi kör egyáltalán milyen kedvezményekre lehet jogosult, majd ezt követően lehet azt vizsgálni, hogy a jogügylet konkrétan mely kedvezmény kritériumainak felel meg, illetve több kedvezménynek való megfelelés esetén mely kedvezmény biztosít a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékfizetési kötelezettséget. Hivatkozott jogszabályhelyek: Itv. 19. § (1) bekezdés, Itv. 21. § (1)-(6) bekezdések, Itv. 23/A. § (1)-(9) bekezdései, Itv. 26. § (1) bekezdés a), f), y) pontok, (2a)-(2f) bekezdések, (6) bekezdés, (9) bekezdés, (13) bekezdés, (15) bekezdés, (19) bekezdés, Itv. 102. § (1) bekezdés f), l), s) pontok, (3)-(5) bekezdések A vagyonszerzés okán indult illetékkiszabási eljárás anyagi jogi szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Előfordulhat, hogy a vagyonszerzés egyes kérdései az illetéktörvény mellett más jogszabályban is rendezésre kerülnek, de az ilyen esetekben mindig az illetéktörvény „lex specialis” jellegét szükséges szem előtt tartani. Ezzel…

2020. április 29.

Pethő András: A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében

Jelen tanulmány vizsgálódásának célját a hozzátartozók által érvényesíthető kártérítéssel és sérelemdíjjal kapcsolatos kérdések képezik. Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybelépésével együtt járó változásokra is. A tanulmányban be kívánom mutatni, mely hozzátartozók, mely esetekben milyen igénnyel léphetnek fel eredményesen, amennyiben a hozzátartozójukat ért károsodás folytán az ő saját személyiségi jogaik sérülnek, vagy egyébként vagyoni kárt szenvednek. A tanulmány középpontjában az orvosi jogban megjelenő hozzátartozói igények állnak, figyelemmel azonban arra is, hogy a magyar polgári jog az orvos és beteg közötti jogviszonyból eredő felelősségi kérdések tekintetében nem hoz létre önálló felelősségi rendszert. 1. Bevezetés 1.1. A tanulmány célja [1] A magyar polgári jogi szabályozás a Ptk. hatálybalépésével továbbra is a személyiségi jogok általános védelme mellett foglal állást. A Ptk. 2:42. § szerint: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való -…

2020. április 29.

Jogszabályfigyelő: Elektronikus bírósági iratok megismerése

A bírósági ügyvitel szabályairól szóló, alábbiakban hivatkozott igazságügyi miniszteri rendelet módosítása lehetővé teszi a bírósági eljárásban érintett fél, beavatkozó, érdekelt, ezek képviselője, illetve az ügyész, terhelt és a védő (a továbbiakban együtt: kérelmező) részére, hogy Ügyfél Irathozzáférési Rendszeren (a továbbiakban: ÜIR) keresztül hozzáférhessen a folyamatban levő ügyében keletkezett, az elektronikus ügyiratban található elektronikus iratokhoz. Az ÜIR használatához a fentiekben jelzett kérelmezők regisztrációjára (a regisztráció során pedig az elektronikus azonosításukra van szükség), majd ezt követően az adott ügyirat megismeréséhez a már regisztrált kérelmezőnek hozzáférési kérelmet kell benyújtania. A kérelmező csak olyan ügyben kérelmezhet hozzáférési jogosultságot, melyre az OBH által kiadott ügyfél-tájékoztató alapján jogosult. Az OBH az ügyfél-tájékoztatót a központi honlapon közzéteszi. Az ÜIR-en keresztül nem hiteles másolatot lehet készíteni azokról az elért iratokról, „amelyek esetében a technikai feltételek fennállnak.”   Joganyag: 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet bírósági ügyvitel szabályairól Módosította: 4/2020. (IV. 24.) IM rendelet Megjelent: MK 2020/87. (IV. 24.) Hatályos: 2020. 04. 25. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás