A Wolters Kluwer A jövő jogásza 2020 felmérése a teljesítmény mozgatórugóit vizsgálta a jogi szektorban zajló változások fényében
A technológia a sikeres teljesítmény motorja.
Jogtár® Infó
Váradi Adrienn: A vevői készlet szabályai
Az ún. „vevői készlet” az általános forgalmi adózás területén egy olyan - már régóta létező - fogalom, mely adminisztrációs egyszerűsítési lehetőségként a másik tagállamban való regisztrációs kötelezettség alól való mentesülésre ad alapot az Európai Unióban letelepedettséggel rendelkező adóalanyok részére. Tekintettel arra, hogy a fent említett vevői készlet áfabeli kezelésére vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1. napjától egyes pontokon módosították, jelen összefoglaló elsődlegesen az új szabályozás ismertetésére törekszik, ugyanakkor a változtatásokkal érintett pontokra való rávilágítás érdekében - és mert az átmeneti szabályok okán még 2020. december 31. napjáig azok is jelentőséggel bírhatnak - röviden a „régi” rendelkezéseket is bemutatjuk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 2. § b) pont, Áfa tv. 22. § (1) bekezdés Címkék: vevői készlet, áfa, termékértékesítés A módosítás jelentősége, célja A bevezetőben említett adminisztrációs egyszerűsítés lényegének összegzése mindenekelőtt az ún. sajátvagyon-áthelyezés logikájának, adózási mechanizmusának ismertetését teszi szükségessé. Ez utóbbira vonatkozó szabályozás alapját egyrészt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 22. § (1) bekezdésében találjuk, mely az Áfa tv. 2. § b) pontja szerinti, Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített (adóköteles) termékbeszerzésnek minősíti azt az esetet,…
Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíráskodás elméleti kérdései – a fórum tagadása
[1] A Polgári Jog korábbi számában értekeztünk a nemzetközi választottbíróság helyéről, írásunk végén ígéretet tettünk, hogy folytatjuk a gondolatot (lásd Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíróság helye - fikció vagy valóság. Polgári Jog, 2019/9-10. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1900503.POJ/ts/10000101/). A nemzetközi választottbíróság helyével kapcsolatos felfogások számos kérdésben a nemzetközi választottbíráskodás lényegét érintik, vagyis a hely többek között az, amely a választottbírósági ítéletet egy adott állam jogrendjéhez kapcsolja és a választottbíráskodás jogi kereteit megadja; továbbá az ítélet elismerésének és végrehajtásának a helye is jelentőséggel bír. A választottbíráskodás és a választottbírósági ítélet végrehajtása helyének, valamint a hely jogi jelentőségének különböző értelmezései a nemzetközi választottbíráskodás jogának eltérő felfogását eredményezik. Emmanuel Gaillard ehhez a problematikához járul hozzá érdemben „A nemzetközi választottbíráskodás jogának elmélete” címmel megjelent munkájában, amely a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjait tárgyalja (fordította: Korom Veronika és Metzinger Péter, Budapest, 2013.; a francia nyelvű eredeti mű címe: Aspects philosophiques du droit de l’arbitrage international, 2008; angol kiadása: Legal Theory of International Arbitration, 2010.). Gaillard a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjai tekintetében három felfogást különböztet meg. Az első szerint a nemzetközi választottbíráskodás az adott állam jogrendjének a része, annak jogára…
Hallgassa meg a Jogtár® szerkesztőség podcast adását!
Kíváncsi rá, mi zajlik a Jogtár® kulisszái mögött?
Megjelent az Ügyvédvilág folyóirat Jogászdíj-különszáma
Töltse le most ingyenesen!
Új tartalmak a HR Jogtáron veszélyhelyzet idejére
A HR Jogtár® olyan új szakmai tartalmakkal bővült, amelyek kifejezetten a veszélyhelyzet idején segítenek.
Szabó Ágota: Ingatlanvásárlások esetén igénybe vehető illetékkedvezmények
Ingatlanvásárlás esetén már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően érdemes tájékozódni a vagyonszerzés illetékvonzatáról, ugyanis a jogügylet után megállapítandó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke - a megfelelő feltételek fennállása esetén - gyakran csökkenthető vagy épp teljesen illetékmentessé is tehető. Ehhez legelőször érdemes behatárolni, hogy a vagyonszerzésben érintett személyi kör egyáltalán milyen kedvezményekre lehet jogosult, majd ezt követően lehet azt vizsgálni, hogy a jogügylet konkrétan mely kedvezmény kritériumainak felel meg, illetve több kedvezménynek való megfelelés esetén mely kedvezmény biztosít a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékfizetési kötelezettséget. Hivatkozott jogszabályhelyek: Itv. 19. § (1) bekezdés, Itv. 21. § (1)-(6) bekezdések, Itv. 23/A. § (1)-(9) bekezdései, Itv. 26. § (1) bekezdés a), f), y) pontok, (2a)-(2f) bekezdések, (6) bekezdés, (9) bekezdés, (13) bekezdés, (15) bekezdés, (19) bekezdés, Itv. 102. § (1) bekezdés f), l), s) pontok, (3)-(5) bekezdések A vagyonszerzés okán indult illetékkiszabási eljárás anyagi jogi szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Előfordulhat, hogy a vagyonszerzés egyes kérdései az illetéktörvény mellett más jogszabályban is rendezésre kerülnek, de az ilyen esetekben mindig az illetéktörvény „lex specialis” jellegét szükséges szem előtt tartani. Ezzel…
Pethő András: A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében
Jelen tanulmány vizsgálódásának célját a hozzátartozók által érvényesíthető kártérítéssel és sérelemdíjjal kapcsolatos kérdések képezik. Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybelépésével együtt járó változásokra is. A tanulmányban be kívánom mutatni, mely hozzátartozók, mely esetekben milyen igénnyel léphetnek fel eredményesen, amennyiben a hozzátartozójukat ért károsodás folytán az ő saját személyiségi jogaik sérülnek, vagy egyébként vagyoni kárt szenvednek. A tanulmány középpontjában az orvosi jogban megjelenő hozzátartozói igények állnak, figyelemmel azonban arra is, hogy a magyar polgári jog az orvos és beteg közötti jogviszonyból eredő felelősségi kérdések tekintetében nem hoz létre önálló felelősségi rendszert. 1. Bevezetés 1.1. A tanulmány célja [1] A magyar polgári jogi szabályozás a Ptk. hatálybalépésével továbbra is a személyiségi jogok általános védelme mellett foglal állást. A Ptk. 2:42. § szerint: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való -…
Jogszabályfigyelő: Elektronikus bírósági iratok megismerése
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló, alábbiakban hivatkozott igazságügyi miniszteri rendelet módosítása lehetővé teszi a bírósági eljárásban érintett fél, beavatkozó, érdekelt, ezek képviselője, illetve az ügyész, terhelt és a védő (a továbbiakban együtt: kérelmező) részére, hogy Ügyfél Irathozzáférési Rendszeren (a továbbiakban: ÜIR) keresztül hozzáférhessen a folyamatban levő ügyében keletkezett, az elektronikus ügyiratban található elektronikus iratokhoz. Az ÜIR használatához a fentiekben jelzett kérelmezők regisztrációjára (a regisztráció során pedig az elektronikus azonosításukra van szükség), majd ezt követően az adott ügyirat megismeréséhez a már regisztrált kérelmezőnek hozzáférési kérelmet kell benyújtania. A kérelmező csak olyan ügyben kérelmezhet hozzáférési jogosultságot, melyre az OBH által kiadott ügyfél-tájékoztató alapján jogosult. Az OBH az ügyfél-tájékoztatót a központi honlapon közzéteszi. Az ÜIR-en keresztül nem hiteles másolatot lehet készíteni azokról az elért iratokról, „amelyek esetében a technikai feltételek fennállnak.” Joganyag: 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet bírósági ügyvitel szabályairól Módosította: 4/2020. (IV. 24.) IM rendelet Megjelent: MK 2020/87. (IV. 24.) Hatályos: 2020. 04. 25. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Újdonságok a Jogtáron (2020. április 15. és április 21.)
A Jogtár® 2020. április 15-i és április 21-i újdonságairól.