Jogtár® Infó


2020. április 1.

Kovács Attila: Építmény- és telekadó gyakorlati jogalkalmazásban

Cikkünk az épület(rész) utáni építményadó, illetőleg a telekadó hatályos anyagi és eljárási szabályain alapuló jogalkalmazási gyakorlathoz kíván támpontokat nyújtani. Egyes adótényállási elemek részletes ismertetésével, gyakran felmerülő témák (kérdések) kifejtése révén, kapcsolódó példákon keresztül a jogkövető adózás segítését célozzuk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Htv. 3. § (2)-(3) bekezdés, Htv. 6. § c) pont, Htv. 11-12. §, Htv. 17-19. §, Art. 141. § (2) bekezdés és 2. melléklet II/A/4. pont 1. Általános, mindkét adónemre vonatkozó sajátosságok 1.1. Az adónemek elvi alapjai Az épület, épületrész utáni építményadó (e cikk tekintetében a továbbiakban: építményadó), illetve a telekadó a magyar adórendszerben a helyi adók körébe tartozó, jellegüket tekintve ún. vagyoni típusú, tárgyi adók. Ezen adónemek kapcsán kétféle adókötelezettségről szokás beszélni, - egyfelől tárgyi adókötelezettség, azaz, amikor a helyi önkormányzat az önkormányzat illetékességi területére bevezeti az adónemet, akkor az épület(rész), a telek az anyagi jogszabályok [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) és az adórendelet] hatályánál fogva adókötelessé válik; - másfelől alanyi adókötelezettségről, azaz a Htv. szerinti adóalany (adózó) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában foglalt eljárási…

2020. április 1.

Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíráskodás helye – fikció vagy valóság

[1] Nemzetközi kereskedelmi ügyekben, melyeknek egyik lehetséges meghatározását a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (a továbbiakban: UNCITRAL) modelltörvénye adja, az állami bíróság előtti perindítás esetében a felperes joga, hogy megválassza - a nemzetközi egyezmények, adott esetben európai jogi szabályok, valamint az adott állami joghatósági szabályozás keretei közt -, melyik államban indít pert. A nemzetközi választottbíráskodás elé utalt ügyekben nem ez az elv érvényesül, főszabály szerint a felek a választottbírósági szerződésben jogosultak a választottbíráskodás helyét közösen kijelölni. A választott helynek nem kell semmilyen kapcsolatban állnia a felekkel vagy a jogvitával, a helyválasztás egyes esetekben gyakorlati kérdés, vagy költségszempontok és logisztikai körülmények által determinált, míg más esetekben taktikai kérdés. A választottbíráskodás helyének alapvető jelentősége van az eljárás lefolytatása és az ítélet szempontjából. Szintén fontos körülmény, hogy a hely államának joga mennyiben választottbíróság-barát, , ezért számos esetben a jogi hatékonyság, jogi garanciák megléte vagy hiánya vezérli a feleket, és ebből eredően a pártatlan és semleges eljárás lefolytatásának a garanciáját vélik egyes választottbíráskodási gyakorlatáról ismert országokban megtalálni. Más esetekben a választottbíráskodás megfelelő jogi környezete a döntő elem, így például a választottbírósági ítélet végrehajthatóságának a valószínűsége.…

2020. február 25.

Sőrés Zsuzsa: A haszonélvezeti jog és az illeték

A haszonélvezeti jog az egyik legismertebb jogintézménye a magyar jognak. Annak, ha egy vagyontárgy haszonélvezettel terhelt, az illeték megállapítása során is következményei vannak, ezért még annak ellenére is érdemes áttekinteni a jogosultsággal kapcsolatos szabályozást, hogy az az elmúlt évtizedekben csak kismértékben változott. A jogalkalmazási gyakorlat oldaláról közelítve kijelenthető, hogy az ördög sokszor itt is a részletekben rejlik, egy-egy összetettebb jogügylet esetén nagyon is lényeges lehet, hogy a haszonélvezeti jog alapítása, megszűnése miként befolyásolja az illetékkötelezettség megállapítását. Miután a haszonélvezeti jog mint vagyoni értékű jog mind az ingyenes, mind visszterhes vagyonszerzési illetéknek tárgya, a jogalkalmazás során kiemelt szerephez juthat a szerződés megszövegezése. Jelen cikk egyfajta áttekintés a jogintézmény szabályairól és annak bírósági gyakorlatáról. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:146. §-5:154. §, Itv. 72. §, Itv. 15. § (1)-(4) bekezdések, Itv. 20. § (1)-(3) bekezdések Címkék: haszonélvezet, vagyoni értékű jog, ingatlan 1. Haszonélvezeti jog a polgári jogban Mivel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) sok tekintetben háttérszabályként támaszkodik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire, megkerülhetetlen a polgárjogi szabályok ismertetésével kezdeni a téma feldolgozását. A…

2020. február 25.

Gárdos István: Még egyszer a biztosítéki átruházásról

A biztosítéki tulajdonátruházás és engedményezés - a fiduciárius biztosítéki ügyletek tipikus fajtái - belső ellentmondást hordozó, Janus-arcú ügyletek. Egyfelől az átruházás eredményeként megváltozik a tulajdonos (jogosult) személye, másfelől viszont az átruházás jogcíme, az ügylet biztosítéki jellege azt eredményezi, hogy az ügylet tárgyát képező vagyontárggyal kapcsolatban az átruházó félnek fennmarad az érdekeltsége, az új tulajdonost pedig bizonyos - a tulajdonjoggal rendszerint együtt nem járó - kötelezettségek terhelik az átruházó féllel szemben. E biztosítéki ügyletet, annak komplex jellege miatt, nehéz feladat beilleszteni a polgári jog rendszerébe. A jogalkotó a Ptk. 2016. évi és a Csődtv. 2017. évi módosítása során erre tett kísérletet. E cikk konklúziója szerint ahhoz, hogy ez sikeres legyen, szükség lett volna a fiduciárius biztosítékokkal kapcsolatos világos és átgondolt jogpolitikai célok megfogalmazására, az alapvető anyagi jogi szabályok megalkotására, valamint az ezeken alapuló és az ügylet sajátosságait figyelembe vevő csődjogi szabályozásra. 1. Előzmények [1] A magyar jogban a kodifikált és széles körben alkalmazott dologi biztosíték a zálogjog. A tulajdonjog biztosítékként csak kiegészítő jelleggel, speciális jogviszonyokban kerül alkalmazásra, ilyen eset például adásvétel során a tulajdonjog fenntartása és a pénzügyi lízing. A biztosítéki…

2020. január 30.

Bajusz Dániel: A fiktív közösségi termékértékesítés és fuvarozásos láncértékesítés összefüggései

Az Európai Bíróság és a Kúria joggyakorlata immár hét éve teljesen új alapokra helyezte az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát az ún. fiktív számlázásokkal kapcsolatban. A költségvetés kitettsége a kiemelkedően magas áfakulcs miatt továbbra is jelentős ezen a területen, az állami adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak túlnyomó részét ezért továbbra is az áfavisszaélések felderítése és bizonyítása köti le. Az új joggyakorlat azonban olyan szubjektív, tudati elemek bizonyítását követeli meg, melynek a főként még mindig hagyományos bizonyítási eszközökkel és módszerekkel dolgozó civil adóhatóság nehezen tud megfelelni. A bírósági ítéletekből körvonalazható, hogy e bizonyítási kényszer kiváltására milyen alternatív megközelítéseket dolgozott ki az ellenőrzés, gyakran az eljárás közben módosítva stratégiáján. Ezen alternatív megközelítési/megállapítási módok egyike a közösségi termékértékesítés adómentességének megkérdőjelezésére a fuvarozásos láncértékesítés teljesítési hely szabályainak alkalmazása. 1. Az új ítélkezési megközelítés lényege Mint közismert, az Európai Unió Bírósága (EUB) 2012. évtől kezdődően több magyar vonatkozású ügyben teljesen átalakította mind a tartalmilag fiktív (nem, vagy nem a felek között teljesített) számla utáni levonási jog (C-80/11. és C-142/11. Mahagében-Dávid egyesített ügyek 2012., C-324/11. Tóth Gábor 2012., C-444/12. Hardimpex 2013., C-446/15. Signum Alfa Sped 2015.), mind pedig a fiktív…

2020. január 30.

Gárdos István: Még egyszer a biztosítéki átruházásról

A biztosítéki tulajdonátruházás és engedményezés - a fiduciárius biztosítéki ügyletek tipikus fajtái - belső ellentmondást hordozó, Janus-arcú ügyletek. Egyfelől az átruházás eredményeként megváltozik a tulajdonos (jogosult) személye, másfelől viszont az átruházás jogcíme, az ügylet biztosítéki jellege azt eredményezi, hogy az ügylet tárgyát képező vagyontárggyal kapcsolatban az átruházó félnek fennmarad az érdekeltsége, az új tulajdonost pedig bizonyos - a tulajdonjoggal rendszerint együtt nem járó - kötelezettségek terhelik az átruházó féllel szemben. E biztosítéki ügyletet, annak komplex jellege miatt, nehéz feladat beilleszteni a polgári jog rendszerébe. A jogalkotó a Ptk. 2016. évi és a Csődtv. 2017. évi módosítása során erre tett kísérletet. E cikk konklúziója szerint ahhoz, hogy ez sikeres legyen, szükség lett volna a fiduciárius biztosítékokkal kapcsolatos világos és átgondolt jogpolitikai célok megfogalmazására, az alapvető anyagi jogi szabályok megalkotására, valamint az ezeken alapuló és az ügylet sajátosságait figyelembe vevő csődjogi szabályozásra.   1. Előzmények [1] A magyar jogban a kodifikált és széles körben alkalmazott dologi biztosíték a zálogjog. A tulajdonjog biztosítékként csak kiegészítő jelleggel, speciális jogviszonyokban kerül alkalmazásra, ilyen eset például adásvétel során a tulajdonjog fenntartása és a pénzügyi lízing. A…

2020. január 30.

Jogszabályfigyelő: Alaptörvény egységes szerkezetben

Az Alaptörvény nyolcadik módosítására tekintettel a Magyar Közlöny 2019/202. számában megjelent a jogszabály egységes szerkezetbe foglalt 2019. december 13-án hatályos szövege, amely azonban technikai hiba folytán hibát tartalmazott. A helyes szöveg a Magyar Közlöny 2019/204. számában található. Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben) Módosította: – Megjelent: MK 2019/204. (XII. 15.) Hatályos: 2019. 12. 13. Megjegyzés: jogszabály egységes szerkezetű szövege

2020. január 9.

Megszűnik Smarteca e-könyv-olvasó platformunk

Tisztelt Ügyfeleink! Értesítjük Önöket, hogy a Smarteca e-köny-olvasó platformunkat 2020. január 18-val megszüntetjük. A www.smarteca.hu oldalon lévő online felület, illetve az Apple iTunes Store-ban és Google Play alkalmazásáruházakban található Smarteca HU applikációk ettől a naptól kezdve nem lesznek elérhetőek. A cégünktől vásárolt e-könyveket a továbbiakban elsődlegesen a WK-fiók felhasználói felületről lehet letölteni és egyéb külső szoftverrel, szolgáltatással és eszközzel lehet használni. Ha további információra van szüksége, kérjük keresse ügyfélszolgálatunkat ide kattintva >>

2019. december 16.

Boda Péter: Használt ingóságok értékesítése az áfában

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a viszonteladóként és a nyilvános árverések szervezőjeként eljáró, különleges jogállású áfaalanyoknak az ilyen minőségben teljesített - használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére irányuló - ügyleteik kapcsán milyen módon merülhet fel adókötelezettsége. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. XVI. fejezet 1-3. alfejezet, Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a)-d) pontok, Áfa tv. 214-227. §, Áfa tv. 228-233. § Címkék: árverés, árréstömeg, viszonteladó, különleges adózási mód A viszonteladóknak és a nyilvános árverések szervezőinek a jogállására vonatkozó speciális szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) „Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok” című XVI. Fejezete tartalmazza. Az Áfa tv. XVI. Fejezet 1. alfejezete a fenti különös szabályok alkalmazása szempontjából releváns fogalmakat definiálja, a 2. és 3. alfejezet pedig külön-külön rendelkezik a viszonteladóknak, illetve a nyilvános árverések szervezőinek az egyes adókötelezettségeiről. 1. Viszonteladók 1.1. A viszonteladók által teljesített ügyletek jellege és tartalma A viszonteladók tevékenységére - az új közlekedési eszköz értékesítésére irányuló adómentes ügyletek kivételével - az áfatörvény rendelkezéseit az Áfa tv. XVI. Fejezet 2. alfejezetében, vagyis az Áfa tv. 214-227. §-ában…