Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése

Az alábbiakban hivatkozott határozatával a Kormány elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezett. Ennek értelmében a rendszer „egységesíti a jogszabályok strukturált tárolását legalább adatcsere szintjén, továbbá több ponton összekapcsolja a publikációs folyamatot és az Országgyűlés Hivatala törvényalkotási folyamatot támogató rendszereit.” További cél ezzel kapcsolatban, hogy zárt rendszerben történjen a jogszabály-előkészítés és véleményezés jelentős része is. A rendszeren belül kialakítják az úgynevezett Jogi Adattárházat, amelyhez „kapcsolódik a különböző tagállami jogszabály-nyilvántartások tartalmának egységes hivatkozhatóságát biztosító keretrendszer megvalósításának továbbgondolt metodikája”. Az IJR rendszerben a 2016-os kormányhatározat szerint „intelligens határozatkereső algoritmus és rendszer fejlesztése” is megvalósul. Ezen felül a projekt keretében egyebek mellett „intelligens jogi elemzőrendszer” készül, és biztosítják bizonyos funkciók, programok mobileszközökkel történő használhatóságát is. „A kiterjesztett, többdimenziós (multi-level) élethelyzeti mátrix alapú funkciók kialakításra kerülnek a multi-platform megjelenítés (többek között mobileszközökre optimalizált változat kialakítása) és alkalmazás fejlesztésével együtt az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek számára” – derül ki a 1004/2016. (I. 18.) Korm.…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: A földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat ügyében határozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján indult egyedi normakontroll eljárásban az alkotmányjogi panasz elutasításáról döntött abban az ügyben, amely a földforgalmi törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására irányult a földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat hiánya miatt (ügyszám: III/01455/2019.). A rövid tényállás szerint a helyi földbizottság nem támogatta egy föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés jóváhagyását a felperes mint vevő vonatkozásában, erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyást meg is tagadta. A vevő ezt követően közigazgatási pert indított a határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. A mezőgazdasági igazgatási szerv ugyanakkor a perben arra hivatkozott, hogy nincs mérlegelési jogköre a kamara negatív tartalmú állásfoglalásával szemben. Az alkotmányjogi panasz szerint: „a támadott jogszabályok által a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérül, miután a helyi földbizottság nem támogató állás foglalásával szemben 2019. január 11-től kezdődően sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül nem biztosított a bírósági jogorvoslati út, hiszen a nem támogató állásfoglalás, amely hatását tekintve eldönti az ügyet, kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet, amelyet a bíróság reformatórius jogkör hiányában nem változtathat meg.” Az…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: A törvényszéki végrehajtás megszűnésével összefüggő módosítások

Az Országgyűlés 2019 november-december havi ülésterve értelmében december elején kerülhet sor a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatcsomag parlamenti elfogadására. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai szerint ugyanis 2018. január elsejétől az állami adó- és vámhatóság általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, 2019. január elsejétől pedig a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január elsejét követően elrendelt végrehajtásokat is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foganatosítja – olvasható a törvényjavaslat általános előterjesztői indokolásában. Az idei év első napján folyamatban lévő ügyeket (jellemzően az államot megillető, illetőleg igazságügyi követelések behajtását) azonban jelenleg még a törvényszéki végrehajtók kezelik. 2020. január elsejét követően ugyanakkor ezeket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik” – derül ki az általános indokolásból. Ezzel összefüggésben szükségessé vált számos jogszabály, így például a bírósági végrehajtásról szóló törvény, az adóhatósági végrehajtási törvény, az illetéktörvény és néhány büntetőjogi tárgyú törvény módosítása is. T/7844. számú törvényjavaslat >> Joganyag: T/7844. számú törvényjavaslat a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Módosult az ÖVTJ

A Miniszterelnökséget vezető miniszter alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében 2019. november elsejei hatállyal módosult az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ). A módosítás tíz új tevékenységgel bővítette az eddigi jegyzéket, hat tevékenység esetében módosult azok pontos elnevezése, míg öt tevékenységet hatályon kívül helyeztek az ÖVTJ-ből.   Joganyag: 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról Módosította: 14/2019. (X. 28.) MvM rendelet Megjelent: MK 2019/173. (X. 28.) Hatályos: 2019. 11. 01. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény nem megfelelően szabályozza a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat. Az Országgyűlésnek 2020. június 30-áig kell e hiányosságot megszüntetnie. Az AB egy alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan tekintette át a közjegyzői fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozást. Ennek során megállapította, hogy a közjegyzői bíróságok felállítására, a vizsgálóbiztosokra és a magára az eljárásra vonatkozó szabályok nem okozzák a „tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és ennek részjogosítványai sérelmét, ugyanakkor a Kúria elnökének véleményében foglaltak fontos szabályozási hiányosságokra hívják el a figyelmet”. Az AB határozat utal arra is, hogy „a szabályozásból hiányoznak olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzők törvényes, illetve törvény által rendelt bíróhoz való jogának az érvényesülését”, és […] „nem biztosított, hogy az adott fegyelmi ügyben egy előre megismerhető, objektív automatizmuson alapuló elosztási rend szerint megalakított fegyelmi tanács hozzon döntést; ugyanígy esetleges és előre nem látható, hogy az adott ügyben (a kettő közül) melyik vizsgálóbiztos fog eljárni”.   Joganyag: 28/2019. (XI. 4.) AB határozat a…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Adóigazgatási eljárási újdonságok

A közelmúltban látott napvilágot az adóigazgatási eljárások részletszabályainak a módosításáról szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amelynek néhány, következőkben ismertetett újdonsága közérdeklődésre tarthat számot. Sokakat érinthet például, hogy 2020. január elsejétől a helyi iparűzésiadó alanyai az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az iparűzésiadó-ügyben eljáró meghatalmazottaikról elektronikus úton bejelentést tehetnek az önkormányzati adóhatóság felé. Az űrlap mellékleteként a meghatalmazást is csatolni kell majd (hiteles elektronikus irattá alakított iratként, illetve legalább minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus iratként). 2019 november közepétől él az a szabály, amely szerint az önkormányzati adóhatóság felé – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon, EFER-en keresztül vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás – elektronikus fizetéssel is teljesítheti bármely adózó az egyébként fennálló adófizetési kötelezettséget. Ugyancsak ezen időponttól hatályos az az előírás, amely szerint az önkormányzati adóhatóságok is kötelesek adószámla-kivonatot küldeni (ezer forint feletti tartozás vagy túlfizetés esetén). Az adószámla-kivonat megküldésének a határideje ez esetben szeptember 10. napja, azzal, hogy aki a bevallását elektronikus úton nyújtotta be, a számlakivonatot is elektronikusan kapja meg. További újdonság a 2020. február elsejétől…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A napokban nyújtotta be a Kormány a Parlamentnek a jövő évre vonatkozóan az őszi adómódosító törvénycsomagját (T/8015. számú törvényjavaslat) és az új társadalombiztosítási törvény tervezetét (T/8021. számú törvényjavaslat) is. Az adómódosítások között az szja-törvény és a társaságiadó-törvény, az áfatörvény, a jövedékiadó-törvény, a helyi adókról szóló törvény és az adóeljárási rendet érintő törvények módosítása emelendő ki azok terjedelme alapján. Az új előírások többsége 2020. január 1-jétől lesz hatályos, de a jövő év közepétől, illetve 2021 elejétől alkalmazandó előírások is megbújnak a tervezetben. Az új társadalombiztosítási törvény ellenben egyetlen – a Brexithez kapcsolódó előírás kivételével – 2020. július 1-jén lépne hatályba a jelenlegi tervek szerint, amelynek legnagyobb újdonsága az ún. „egykulcsos társadalombiztosítási járulék” bevezetése és a nyugdíjasok keresőtevékenységének teljes egészében történő járulékmentesítése.   T/8015. számú törvényjavaslat >> T/8021. számú törvényjavaslat >>   Joganyag: T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről Módosította: – Megjelent: www.parlament.hu Hatályos: – Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslatok

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Bűncselekmény előkészülete – a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria

A Kúria Büntető Kollégiumának a vezetője az ítélkezési gyakorlat megosztottságára hivatkozással jogegységi eljárást kezdeményezett a bűncselekmény előkészülete vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata szerinti elkövetési magatartás (bűncselekmény elkövetésére vállalkozás) értelmezése érdekében. A Kúria Jogegységi Tanácsa – az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában – akként foglalt állást, hogy: „Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.” A következőkben a jogegységi határozat indokolásának néhány fontos megállapítását emeljük ki. Az indokolás V. pontja szerint „a jogegységi indítványban hivatkozott határozatokban a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatásának büntetőjogi megítélésében jutottak eltérő álláspontra a bíróságok.” Így például „az elkövetésre vállalkozás megvalósul[hat] akkor is, amikor az elkövető az emberölés komoly szándékát mások tudomására hozza, megismerhetővé teszi.” A Kúria az eljárás alapjául szolgáló indítványban foglaltakat áttekintve megállapította: „kérdés tehát valójában az, hogy bűncselekményt valósít-e meg az emberölési szándék egyoldalú kinyilvánítása, annak az elhatározásnak többszöri és nyomatékos közlése, hogy az elkövető ölni készül, azaz büntetendő-e a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatása.” Ezzel összefüggésben nemcsak a jogegységi indítványban szereplő elkövetésre vállalkozást mint elkövetési magatartást, hanem a gondolatközlés büntethetőségét…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai

A belügyminiszter új rendeletben szabályozza a menekültügyi és az idegenrendészeti őrizettel (befogadó állomás, közösségi szállás, menekültügyi őrzött befogadó központ, közösségi szállás, őrzött szállás) kapcsolatos közegészségügyi szabályokat. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről szóló 57/2016. (XII. 22.) BM rendeletet. Joganyag: 39/2019. (XI. 15.) BM rendelet az idegenrendészeti szerv által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről Módosította: – Megjelent: MK 2019/182. (XI. 15.) Hatályos: 2019. 11. 16. Megjegyzés: új jogszabály

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 európai parlamenti és a tanácsi irányelv értelmében a tagállamok 2020. január 10-ig kötelesek belső jogszabályi előírásaikat az irányelvben foglalt előírásoknak megfeleltetni. E tagállami kötelezettség teljesítése miatt szükséges a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény parlament előtt lévő módosításának az elfogadása. A következőkben – a törvényjavaslat általános indokolása alapján – néhány fontos változásra hívjuk fel a figyelmet. Számos technológiai újdonság potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot jelent, ezek kezelése érdekében a pénzmosási törvény hatálya alá kerülnek a tervezet értelmében „a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.” Ugyancsak kiterjesztik a törvény hatályát a hárommillió forintot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásokra, ellenben az ingatlanok bérbeadása csak a havi félmillió forint feletti bérleti díj esetén tartozik majd a törvény hatálya alá. Szigorítják az ügyfél-azonosítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, akik olyan harmadik országok állampolgárai, vállalkozásai, akiket az Európai Unió „stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek” tekint. Kiemelendők továbbá a tényleges tulajdonosokról vezetett központi…