Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. szeptember 27.

Horváthné Szabó Beáta: A külföldről származó munkajövedelmek adózása

Közeleg az szja-bevallási határidő, mely idén hétköznapra esik, ezért a magánszemélynek a bevallási kötelezettségét május 20-án éjfélig kell teljesítenie. Megnyugtató sokak számára, hogy az adóhatóság 2019-ben is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki „hátra dőlhet”, ugyanis a tervezetben szereplő adatokat ki kell egészíteni minden olyan jövedelemmel, melyekről az adóhatóság nem rendelkezik kontroll adattal, így minden bizonnyal lesz feladata annak a magánszemélynek, aki külföldről is részesült jövedelemben. Jelen cikkben a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó - tevékenység végzésével összefüggő - jövedelmeinek adózásáról, bevallásáról, esetleges járulékfizetéséről lesz szó, a munkáltató és a magánszemély oldaláról vizsgálva. Hivatkozott jogszabályhelyek: Szja tv. 2. § (5)-(6) bekezdések, Szja tv. 29. §, Szja tv. 32. §, Tbj. 56/A. § A magánszemély adókötelezettségét az önadózás szabályai szerint teljesíti. A magyar kifizetőtől, munkáltatótól származó jövedelmekről az adóhatóság rendelkezik információval, miután a havi 08-as bevallásban az adatszolgáltatás magánszemélyenként elektronikusan történik. A külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatban az adóhatóságok közötti együttműködésnek köszönhetően nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívülről is több országgal működik az információk cseréje. Ennek eredményeképpen a NAV is rendelkezhet adatokkal egy magyar illetőséggel bíró…

2019. szeptember 27.

Boda Péter: Harmadik országokat érintő szolgáltatásnyújtások az áfában

Cikkünkben az áfatörvénynek azokat a rendelkezéseit tekintjük át, amelyeket az adóalanyok jellemzően abban az esetben alkalmaznak, ha olyan szolgáltatásokat nyújtanak vagy vesznek igénybe, amelyeknek a teljesítésével harmadik országok, illetve harmadik országbeli adóalany és nem adóalany személyek, szervezetek érintettek. Részletesen kitérünk többek között a harmadik országba értékesített, illetve kiszállított termékekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokra és az azokat érintő, 2019. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozásra, valamint a Közösség területén kívülre irányuló termékértékesítésekkel azonos megítélés alá eső szolgáltatásnyújtásokra. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 46. §, Áfa tv. 93. § (2) bekezdés, Áfa tv. 101-102. §, Áfa tv. 107-108. §, Áfa tv. 111-112. § Címkék: export, import, harmadik ország A fenti ügyletek a jellegüket, illetve a megvalósulásuk körülményeit tekintve nagyon változatosak, ezért azok kapcsán az áfaalanyok részéről - az áfaalanyok jogállását is figyelembe véve - az áfatörvény szinte valamennyi általános és különös rendelkezésének az alkalmazása felmerülhet. Az előzőekre tekintettel a cikkben az áfatörvénynek csak azokat az előírásait ismertetjük, amelyek jellemzően a kérdéses ügyletekkel hozhatók összefüggésbe, illetve kifejezetten ezeket az ügyleteket szabályozzák. 1. A teljesítés helye Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)…

2019. szeptember 26.

Jogszabályfigyelő: A jogosult is köteles intézkedéseket tenni a magántitoknak tekintett információ titokban maradásáért

A többi titokfajtához hasonlóan a magántitoknak is lényeges fogalmi eleme, hogy maga a jogosult megtegye az adott információ titokban tartásához szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében a bírósági eljárás során vizsgálni kell, hogy a nyilvánosságra kerülés vagy az illetéktelen személlyel történő közlés megakadályozása érdekében a titokgazda maga úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható – olvasható a Polgári Jog online folyóirat 2019/7–8. száma – Döntvény rovatában megjelent PJD2019. 22. döntvényben. A perbeli ügyben egy társasházi lakás tulajdonosának néhány másik lakástulajdonossal és a közös képviselővel folytatott levelezése folytán alakult ki jogvita. A felperesi lakó ugyanis levelet küldött a közös képviselőnek az adott társasházat érintő, megoldásra váró ügyekről, amelyet másolatban néhány lakónak ugyancsak továbbított. A levél tartalmából kiderül, hogy egy korábbi levélre reagálva, arra válaszolva íródott, ellenben a felperes, mint levélíró csak azokat a lakókat jelölte meg címzettként saját levele tekintetében a társasházi tulajdonostársak közül, akiket a probléma megoldására kvázi nyitottnak tekintett. A későbbi jogvita abból eredt, hogy ez a levél egy, a címzetti körön kívüli lakóra nézve is tartalmazott információkat, magánvéleményt. A közös képviselő a felperesi levélre akként válaszolt, hogy…

2019. szeptember 26.

Jogszabályfigyelő: Céginformációs és cégeljárási változások október elsejével

A jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény 2019. október 1-jei hatálybalépéssel számos módosítást hoz a cégeljárási, illetve a cégnyilvánossággal kapcsolatos szabályokban. Ingyenes céginformációként 2019. október 1-jétől a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (EUID), főtevékenysége, a képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés tényére vonatkozó információk szerezhetők be [2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.) 15. §]. A módosítás hátterében az áll – központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény indokolása szerint – hogy az ingyenes céginformáció jelenleg „nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”, ezért a jövőben nem az eddig megszokott, ún. tárolt cégkivonat lekérdezésére, hanem „online, valósidejű céginformáció” megszerzésére kerülhet sor, ellenben csak a fentebb említett alapvető cégadatok vonatkozásában. Újdonság továbbá az is, hogy 2019. október 1-jétől az ingyenes céginformáció igényléséhez az érintett személy azonosítására lesz szükség, „annak érdekében, hogy az internetről elérhető ingyenes céginformációs szolgáltatást ne lehessen visszaélésszerűen igénybe venni”. A törvénymódosítás indokolása utal továbbá arra, hogy havi szinten korlátozott számban, azaz csak havonta meghatározott alkalommal lesz lehetőség ingyenes céginformációt kérni, mivel az, „az állam által…

2019. szeptember 26.

Jogszabályfigyelő: Ellenőrzési körbe eshet az olyan „belső” objektív körülmény is, amely nem elhárítható

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény 6:142. §-a tartalmazza a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait, amely szerint: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” Kérdésként merült fel a jogalkalmazás során, hogy miként kell értelmezni az ellenőrzési körön kívül eső körülmény fogalmát, illetőleg, hogy az olyan objektív körülmény, amely nem befolyásolható, és amely a megfelelő gondossággal sem hárítható el, az ellenőrzési körön kívül, avagy belül eső körülménynek minősül-e. A Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testületének a véleménye szerint a szerződésszegésért fennálló felelősség objektív alapú felelősség, amelynek esetében a felróhatóság mércéje nem alkalmazható. Ebből következően: „Az «ellenőrzési körön kívül» fordulat a jogalkotói törekvés fényében helyesen a vis maior tartalmi elemeként értelmezendő, és semmiképpen sem lehet mérhető a «gondos ellenőrzés» vagy a felróhatóság mércéjével.” Ez tehát azt jelenti, hogy az ún. belső vis maior nem eredményezhet mentesülést, kizárólag az az elháríthatatlan körülmény, amely…

2019. szeptember 26.

Jogszabályfigyelő: A védjegyoltalom használata nem ütközhet az üzleti tisztesség követelményébe

A Kúria a közelmúltban a honlapján tájékoztatót tett közzé egy ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában indult, védjegyhasználattal kapcsolatos ügyben hozott döntéséről. A hivatalos tájékoztató szerint „a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezett által a kérelmező vásárlóinak, üzletfeleinek címzett közleményekben a védjegy szerinti megjelölés alkalmazása kimerít-e a védjegy használatának törvényi tényállási elemeit, és ez a használat indokolt és szükségszerű volt-e”. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében (védjegyoltalom korlátai) a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban a védjegyet bizonyos feltételek szerint használja. A hivatkozott törvényhely 2019. január 1-jétől hatályos szövegét megállapító törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint a tisztességes használat alapelvének a betartásával „harmadik személyek is használhatnak egy adott védjegyet árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, ha e használatra azért kerül sor, hogy a fogyasztók az árukat vagy szolgáltatásokat a védjegyjogosult árujaként vagy szolgáltatásaként azonosítsák, illetve azokra ilyenként hivatkozzanak. Így jogszerűnek minősül például egy védjeggyel ellátott termék feltüntetése egy reklámújságban vagy annak tartozékai, kiegészítői értékesítése kapcsán, illetve bizonyos védjeggyel…

2019. augusztus 28.

Tran Róbert Péter: A jogalkotással okozott kárért való felelősség

A jogalkotással okozott károkat tárgyaló ügyekben a magyar bíróságok a közelmúltig egységesen elutasító álláspontot foglaltak el, ugyanakkor az elmúlt években több olyan ítélet született, amely megállapította a magyar állam felelősségét a károkozó jogalkotásért. A széttartó álláspontokat mi sem jelzi jobban, mint hogy 2017-ben a Kúria IV. tanácsa megállapította, míg a Kúria III. tanácsa elutasította az állam felelősségét a szerencsejátékgépek betiltása miatt. A fentiek fényében aligha vitatható, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében világos törvényi szabályozásra van szükség. Tanulmányomban az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések rendezésére teszek javaslatot. 1. Bevezetés [1]A tanulmány célja, hogy bemutassa a jogalkotással okozott kárért való felelősség magyar bíróságok általi megítélését közelmúltbeli határozatok alapján, megfogalmazza egy esetleges jövőbeni szabályozás legfontosabb kérdéseit, és ezek megoldására javaslatot tegyen. A téma azért rendkívül aktuális, mert az elmúlt években több nemzetközi fórumon is marasztalták a magyar államot olyan kár miatt, amelyet jogalkotásával okozott, utalhatunk például a nyerőgépek vagy az étkezési utalványok szabályozásával kapcsolatos döntésekre. Ezenkívül az új Polgári [2]Az utóbbi években egyre több olyan bírósági döntés született, amelyben a bíróság a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalmi ágat marasztalta, vagy arra kötelezte, hogy valamit…

2019. augusztus 27.

Lepsényi Mária: Családi gazdaságok adózása

Családi gazdaságok létrehozására a 2002. évtől van mód. Az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján úgy tűnik, a jövőben más megítélés alá fognak esni. Az Agrárkamara elképzelése szerint családi mezőgazdasági vállalkozás keretében lehetne majd ezt a tevékenységet végezni, ami azt jelenti, hogy társas vállalkozóvá válnának, de ez még a jövő „zenéje”. Hivatkozott jogszabályhelyek: Földforgalmi tv. 5. §, Szja tv. 3. § 18. pont, Szja tv. 6. számú melléklet 1. Jogszabályi háttér - a legfontosabb szabályok A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. §-a az értelmező rendelkezések között határozza meg a családi gazdasággal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Családi gazdaságnak a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzemet kell tekinteni, családi gazdálkodónak pedig a családi gazdaságot vezető természetes személyt. A családi gazdaságnak több tagja lehet. A gazdálkodó család tagjai lehetnek: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell. Nem lehet a családi gazdaság tagja többek között…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: 2020-as adómódosítások

A személyi jövedelemadó tekintetében a négy gyermeket szült vagy örökbe fogadott anyák élethosszig tartó szja-mentessége tekinthető a legfontosabb jövő évi újdonságnak. A társasági adó tekintetében a csoportos adóalanyisággal és az adóalanyi kör bővülésével (vagyonkezelő alapítvány) kapcsolatos módosítások, illetve az ún. adófeltöltési kötelezettség megszüntetését célzó rendelkezések emelendők ki. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség alapvetően már a 2019-es adóévet illetően sem terheli az adózókat (ha az adóévük utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a társaságiadó-törvény vonatkozó szakaszait érintő módosítás hatálybalépése), de bizonyos feltételek mellett a 2019-es adóévre az adóalany önkéntesen választhatja még a korábbi szabályok szerinti adófeltöltést, és ebben az esetben adófelajánlást is tehet. A társasági adót illetően meg kell említeni továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény „kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik”, illetve megszüntették a létszámmal, bérköltséggel kapcsolatos feltételeket. Első körben a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól csökken a fejlesztési adókedvezmény értékhatára: kisvállalkozások esetében 300 millió, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra. Január elsejétől – az erről szóló törvény hatályon kívül helyezésével – megszűnik az eva, míg az ekhót kiterjesztik a nemzetközi sportszövetségek által foglalkoztatottakra. Ugyancsak 2020. január elsejétől 13…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Uniós adótörvény-módosítások

Az uniós adómódosításokról szóló törvényhez kapcsolódó, az Indokolások Tárában is elérhető végső előterjesztői indokolás értelmében a társasági adóról szóló törvény újdonságai a tőkekivonás adózásával kapcsolatos rendelkezések, és „az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések”. Kedvező irányban változik továbbá a sportcélú ingatlanok üzemeltetésiköltség-támogatásának a maximuma, és módosulnak az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségei, illetőleg az IFRS-ek szerinti beszámolók szabályai is. Kisebb mértékben változik a kisvállalati adózás, az áfa tekintetében pedig egyszerűsítették és az uniós gyakorlatra tekintettel egységesítették bizonyos Közösségen belüli termékértékesítések szabályait, továbbá módosult az áfaalap utólagos csökkentésének a szabályozása behajthatatlan követelés esetén. A törvénycsomag érinti az útipoggyászban behozható dohánytermékekre vonatkozó előírásokat, továbbá a cigaretta jövedéki adóját három lépcsőben, az uniós adóminimumra emeli – derül ki a végső előterjesztői indoklásból. A kisvállalati adóhoz hasonlóan ugyancsak kis terjedelemben módosul az illetéktörvény és a helyi adókról szóló törvény is, érinti továbbá a jogszabálycsomag a szocho és az adózás rendjének a rendelkezéseit is. Végezetül kiemelendő a nemzetközi adóügyi együttműködés szabályainak két uniós irányelvre tekintettel történő módosítása (adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások), illetőleg a könyvvizsgálói törvény módosítása…