Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Elfogadták a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés a 2019. július 12-ei ülésnapján fogadta el a 2020-as költségvetésről szóló törvényt, amelyből a jogi tevékenységet folytatókat érintően az alábbi rendelkezéseket emeljük ki: a bírói és az ügyészi illetményalap a 2020-ban 453 330 forint, a jogi segítői óradíj és a kirendelt ügyvédi óradíj 6000 forint lesz. A közbeszerzési értékhatárok 2020-ban az alábbiak szerint alakulnak: árubeszerzés esetében 15 millió forint, építési beruházás esetében 50 millió forint, építési koncesszió esetében 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 15 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében 30 millió forint. Közszolgáltatói szerződésekre vonatkozóan pedig árubeszerzés esetében 50 millió forint, építési beruházás esetében 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 50 millió forint, építési koncesszió esetében 200 millió forint, míg szolgáltatási koncesszió esetében 100 millió forint összegben állapították meg a képviselők a nemzeti közbeszerzési értékhatárt. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár ugyanakkor árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 443 000 euró, építési beruházás esetén 5 548 000 euró lesz. Joganyag: 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről Módosította: – Megjelent: MK 2019/128. (VII. 23.) Hatályos: 2019. 11. 01., 2020. 01. 01.…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: A rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköre, illetékessége

Az előkészítő eljárás folytatására vonatkozó eltérő rendelkezésekkel bővült a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló, alábbiakban hivatkozott jogszabály. Emellett változott a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a Készenléti Rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények felsorolása is. Joganyag: 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről Módosította: 32/2019. (VII. 31.) BM rendelet Megjelent: MK 2019/135. (VII. 31.) Hatályos: 2019. 08. 08. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Kiegészítő közigazgatási eljárási rendelkezések

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) január elsejétől hatályos 8. § (3) bekezdése értelmében jogszabály (miniszteri rendelet kivételével) az Ákr. szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg. Ezen felhatalmazás alapján a Kormány közel egytucat kormányrendelet szabályait módosította egyebek között a piacfelügyeleti eljárásokat, speciális építéshatósági és iparfelügyeleti eljárásokat illetően. Joganyag: 198/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (3) bekezdésének hatálybalépésével összefüggő, valamint iparszabályozási szempontból történő módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/137. (VIII. 1.) Hatályos: 2019. 08. 02., 2019. 09. 01. Megjegyzés: tizenegy rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Büntetőjogi rendeletmódosítások

Az ún. büntetésvégrehajtási szabályzat [szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet] két szakaszának, valamint a különleges bánásmódot igénylő személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzésére szolgáló rendőrségi helyiség kialakításáról, működtetéséről és a használata ellenőrzéséről szóló 13/2018. (VI. 12.) IM rendelet egy szakaszának a módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabály. A megváltozott előírások a módosítás kihirdetését követő nyolcadik napon léptek hatályba. Joganyag: 24/2019. (VIII. 2.) IM rendelet egyes büntetőjogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról Módosította: Megjelent: MK 2019/138. (VIII. 2.) Hatályos: 2019. 08. 10. Megjegyzés: két rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Augusztus közepétől módosultak a cégnyomtatványok

Az új igazságügyi miniszter által jegyzett, alábbiakban hivatkozott rendelet értelmében augusztus közepétől viszonylag kisebb mértékben, csupán néhány rovatot érintően módosult a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelemnyomtatványok tartalma. A megváltozott formanyomtatványokat a módosítás (2019. augusztus 17.) hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. Joganyag: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről Módosította: 23/2019. (VIII. 2.) IM rendelet Megjelent: MK 2019/138. (VIII. 2.) Hatályos: 2019. 08. 17. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás formai követelményei

Az új polgári perrendtartás jogértelmezési kérdéseinek a megválaszolására életre hívott kúriai konzultációs testület legutóbbi ülésén elfogadott állásfoglalások egyike a bírósági meghagyással szembeni bírósági tájékoztató tartalmát taglalja, konkrét szövegjavaslatot is adva. Az állásfoglalás végén ugyanakkor az ellentmondás és azzal együtt kötelezően előterjesztendő írásbeli ellenkérelem formája tekintetében is tesznek néhány kiemelésre érdemes megállapítást. Köztudott, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek a perbeli alapiratokat, így az írásbeli ellenkérelmet is formanyomtatványon kötelesek benyújtani. A bírósági meghagyással szembeni ellentmondásra ugyanakkor nem rendszeresítettek nyomtatványt. Az ellentmondás és az írásbeli ellenkérelem egyidejű előterjesztési kötelezettsége „ezért csak úgy értelmezhető és alkalmazható a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén, hogy ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag az írásbeli ellenkérelmet terjeszti elő, az tartalma alapján egyben ellentmondásnak is minősül.” Az állásfoglalás szerint „az írásbeli ellenkérelem több rovatában (pl. 1.2., 3.3) is feltüntethetők azok az adatok, nyilatkozatok, amelyek megfelelnek az ellentmondással szemben meghatározott törvényi követelményeknek”, és amelyet –a tanácsadói testület véleményét olvasva – különösen fontos is lenne az ellenkérelem nyomtatványban szerepeltetni. Joganyag: Új Pp. konzultációs testület 74. számú állásfoglalása Módosította: – Megjelent: www.kuria-birosag.hu/hu/uj-pp-jogert Hatályos: – Megjegyzés: 2019. június…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: 2019-es őszi törvényalkotási program

Az országgyűlési törvény által kötelezettségként előírt, június közepén benyújtott, törvényalkotási program mindössze egy tucat Kormány által tervezett törvénymódosítást tartalmaz (a nemzetközi szerződéseket nem számítva). Szeptember például kizárólag a tavalyi évi költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási törvény benyújtása várható decemberi elfogadással tervezve. Októberben kerülhet sor egyebek mellett az egyes eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról szóló, nagy szabályozási terjedelmű törvényjavaslat parlamenti benyújtására a belügyminisztérium előterjesztésében. E javaslattal kapcsolatban ugyanakkor csupán általános információkat tartalmaz a Kormány által jegyzett tájékoztató, ugyanis kizárólag azt rögzíti, hogy a szabályozás célja a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentése és az eljárások gyorsítása. Ugyancsak októberben kerülhet az Országgyűlés elé a törvényszéki végrehajtással (a törvényszéki végrehajtási ügyek adóhatóság részére történő átadásával) kapcsolatos törvénycsomag, valamint a cégtörvény nagy terjedelmű módosítása, amelyről egyelőre annyi tudható, hogy a fő cél a bírósági eljárások és az állami szolgáltatások haladó szemléletű átformálása, a cégbírósági munka súlypontjának a törvényességi felügyeleti eljárásokra való áthelyezése. Ezen felül az októberi tervek közül kiemelendő a tőkepiaci tárgyú törvények közepes szabályozási terjedelmű, jogharmonizációs célú módosítása is. Valamennyi fent említett, októberben benyújtandó törvényjavaslat elfogadását novemberre irányozták elő. Novemberi benyújtással és decemberi elfogadással tervezik…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: A költségjegyzék csatolása a felszámolási eljárásban is kötelező

A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét felszámolási ügyben is kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel – olvasható a Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.121/2018/2. szám alatti, fellebbezés elbírálása tárgyában hozott másodfokú végzésében. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és erre tekintettel elrendelte a felszámolását. Ugyanakkor mellőzte az adós eljárási költség megfizetésére való kötelezését, mivel a hitelező jogi képviselője nem terjesztett elő e vonatkozásban költségjegyzéket. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (5) bekezdése értelmében a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel. Költségjegyzék hiányában tehát ilyen esetben a perköltséget (eljárási költséget) nem lehet figyelembe venni. A végzés elleni fellebbezésben a hitelező jogi képviselője vitatta, hogy az eljárási költség kérdésében a Pp. alkalmazásának lenne helye. Rámutatott ugyanis arra, hogy a Pp. kizárólag a csődtörvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható. A Cstv. 27. § (1a) bekezdése pedig álláspontja szerint egyértelműen…

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Építőipari rezsióradíj

Az építőipari nettó (áfanélküli) rezsióradíj 2019-es legkisebb mértéke 3696 forint/óra. Az erről szóló, alábbiakban hivatkozott rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a minimális építőipari rezsióradíj 2018. évi mértékéről szóló 30/2018. (XI. 26.) ITM rendelet. Joganyag: 23/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2019. évi mértékéről Módosította: – Megjelent: MK 2019/141. (VIII. 14.) Hatályos: 2019. 08. 19. Megjegyzés: új jogszabály

2019. augusztus 27.

Jogszabályfigyelő: Civilisztikai kollégiumvezetők állásfoglalásai a végrehajtási törvényről

A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 16-ai Országos Tanácskozása (CKOT) összesen 72 állásfoglalást fogadott el a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Vht.) összefüggésben. Valamennyi állásfoglalás elolvasható a Kúria honlapján, de a Wolters Kluwer Kiadó Új Jogtár termékén (https://uj.jogtar.hu) online módon ugyancsak elérhető a korábbi CKOT-állásfoglalásokkal együtt a Döntvénytár/Bíróságok/Kúria/Tanácsadó testületek vélemény menüpont alól. Az alábbiakban ízelítőül 2019. április 16-ai CKOT 47. állásfoglalását ismertetjük. Eszerint, ha a végrehajtást kérő jelezte a végrehajtónak, hogy a követelését engedményezte, ugyanakkor az engedményes felhívás ellenére sem kéri a jogutódlás megállapítását akkor „a végrehajtást kérőt is fel lehet hívni a jogutódlás megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, viszont ha a kérelem előterjesztésére nem kerül sor, a végrehajtás a Vht. 52. § c) pontja értelmében szünetel”. Joganyag: 2019. április 16-ai CKOT 47. állásfoglalás Módosította: – Megjelent: www.kuria-birosag.hu Hatályos: – Megjegyzés: jogalkalmazást segítő állásfoglalás