Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. július 29.

Jogszabályfigyelő: 2020-as adómódosítások

A személyi jövedelemadó tekintetében a négy gyermeket szült vagy örökbe fogadott anyák élethosszig tartó szja-mentessége tekinthető a legfontosabb jövő évi újdonságnak. A társasági adó tekintetében a csoportos adóalanyisággal és az adóalanyi kör bővülésével (vagyonkezelő alapítvány) kapcsolatos módosítások, illetve az ún. adófeltöltési kötelezettség megszüntetését célzó rendelkezések emelendők ki. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség alapvetően már a 2019-es adóévet illetően sem terheli az adózókat (ha az adóévük utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a társaságiadó-törvény vonatkozó szakaszait érintő módosítás hatálybalépése), de bizonyos feltételek mellett a 2019-es adóévre az adóalany önkéntesen választhatja még a korábbi szabályok szerinti adófeltöltést, és ebben az esetben adófelajánlást is tehet. A társasági adót illetően meg kell említeni továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény „kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik”, illetve megszüntették a létszámmal, bérköltséggel kapcsolatos feltételeket. Első körben a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól csökken a fejlesztési adókedvezmény értékhatára: kisvállalkozások esetében 300 millió, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra. 2020. január elsejétől – az erről szóló törvény hatályon kívül helyezésével – megszűnik az eva, míg az ekhót kiterjesztik a nemzetközi sportszövetségek által foglalkoztatottakra. Ugyancsak 2020. január elsejétől…

2019. július 29.

Jogszabályfigyelő: Uniós adótörvény-módosítások

Az uniós adómódosításokról szóló törvényhez kapcsolódó, az Indokolások Tárában is elérhető végső előterjesztői indokolás értelmében a társasági adóról szóló törvény újdonságai a tőkekivonás adózásával kapcsolatos rendelkezések, és „az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések”. Kedvező irányban változik továbbá a sportcélú ingatlanok üzemeltetésiköltség-támogatásának a maximuma, és módosulnak az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségei, illetőleg az IFRS-ek szerinti beszámolók szabályai is. Kisebb mértékben változik a kisvállalati adózás, az áfa tekintetében pedig egyszerűsítették és az uniós gyakorlatra tekintettel egységesítették bizonyos Közösségen belüli termékértékesítések szabályait, továbbá módosult az áfaalap utólagos csökkentésének a szabályozása behajthatatlan követelés esetén. A törvénycsomag érinti az útipoggyászban behozható dohánytermékekre vonatkozó előírásokat, továbbá a cigaretta jövedéki adóját három lépcsőben, az uniós adóminimumra emeli – derül ki a végső előterjesztői indoklásból. A kisvállalati adóhoz hasonlóan ugyancsak kis terjedelemben módosul az illetéktörvény és a helyi adókról szóló törvény is, érinti továbbá a jogszabálycsomag a szocho és az adózás rendjének a rendelkezéseit is. Végezetül kiemelendő a nemzetközi adóügyi együttműködés szabályainak két uniós irányelvre tekintettel történő módosítása (adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások), illetőleg a könyvvizsgálói törvény módosítása…

2019. július 29.

Jogszabályfigyelő: Elfogadták a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés a 2019. július 12-ei ülésnapján fogadta el a 2020-as költségvetésről szóló törvényt, amelyből a jogi tevékenységet folytatókat érintően az alábbi rendelkezéseket emeljük ki: a bírói és az ügyészi illetményalap a 2020-ban 453 330 forint, a jogi segítői óradíj és a kirendelt ügyvédi óradíj 6000 forint lesz. A közbeszerzési értékhatárok 2020-ban az alábbiak szerint alakulnak: árubeszerzés esetében 15 millió forint, építési beruházás esetében 50 millió forint, építési koncesszió esetében 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 15 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében 30 millió forint. Közszolgáltatói szerződésekre vonatkozóan pedig árubeszerzés esetében 50 millió forint, építési beruházás esetében 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 50 millió forint, építési koncesszió esetében 200 millió forint, míg szolgáltatási koncesszió esetében 100 millió forint összegben állapították meg a képviselők a nemzeti közbeszerzési értékhatárt. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár ugyanakkor árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 443 000 euró, építési beruházás esetén 5 548 000 euró lesz.  Joganyag: 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről Módosította: – Megjelent: MK 2019/128. (VII. 23.) Hatályos: 2019. 11. 01., 2020. 01. 01.…

2019. július 24.

Farkas Petra: Az import áfa szabályai – 1. rész

A közösségi beszerzésekkel kapcsolatban érezhető, hogy az adózók nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, hiszen ezek az ügyletek gyakorlatilag már mindennapossá váltak. Ezzel szemben az import beszerzések esetében nagyobb a bizonytalanság, a harmadik országból történő beszerzések nem feltétlenül minősülnek rutin feladatnak, különös tekintettel arra, hogy ezekkel kapcsolatban sokkal több az adminisztráció és a formalitás. Az adózók nem is feltétlenül vannak tisztában minden esetben azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak a vámkezelés során. Cikksorozatunk első része a termékimport általános szabályainak ismertetésére tér ki. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 24. §, Áfa tv. 53-54. §, Áfa tv. 64. §, Áfa tv. 145. §, Vámkódex 69-72. cikk 1. Az import fogalma Az Európai Unió egyben vámunió is, így a Közösség területére importált termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása bármelyik tagállamban kezdeményezhető, azonban minden esetben biztosítani kell, hogy a vámkezelés helyétől függetlenül az import utáni áfabevétel annak a tagállamnak a költségvetése felé kerüljön megfizetésre, amelynek területén az import tényleges rendeltetési helye van. Az importtal kapcsolatos uniós szabályok célja az, hogy egységesen kezelje adózás szempontjából a termékeket, függetlenül attól, hogy belföldön állították-e elő őket, vagy harmadik állam területéről jutottak be az ország…

2019. július 24.

Csehi Zoltán: A közvetítői szerződések a magyar jog fejlődésében és az uniós jog környezetében

Jelen tanulmány az áru és szolgáltatás piacra juttatásának elősegítésére irányuló, gazdasági funkciója alapján kategorizált „közvetítői szerződések” rövid történetét és egyes tulajdonságait mutatja be. Felvázolja a magyar jogban kodifikált legfontosabb ilyen szerződéseket, mint például a már az 1875-ös kereskedelmi törvénykönyvben helyet kapó bizományosi és alkuszi ügyleteket. Végigköveti a „közvetítői szerződések” fejlődését az 1959-es Ptk.-n és az 1978-as Külker Ptk.-n keresztül a 2013-ban elfogadott új Ptk. szabályozásáig. Kitér egyebek mellett az ügynök és a közvetítő szerepére, a forgalmazási szerződésre, a márkakereskedő üzleti modelljére, valamint a franchise-ra (jogbérletre). Az írás rámutat az uniós versenyjog jelentőségére, a termékfelelősségi és a joghatósági szabályok szempontjaira, végül utal a nemzetközi kereskedelmi jog eredményeire. 1. Bevezetés [1]Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig sokszor több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában résztvevők - akiket röviden közvetítőknek nevezünk ebben az írásban - eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként”, vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója és gazdasági tartalma eltér…

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Október 31-éig végezhető el pótlólagosan az ügyfél-átvilágítás

Az Országgyűlés a 2019. június 25-ei ülésnapján elfogadott törvénymódosítással az eredeti javaslatban szereplő 2019. augusztus 31-ei határidőtől eltérően, több mint négy hónappal, 2019. október 31-éig hosszabbította meg pénzügyi szolgáltatók számára a hiányzó ügyfél-átvilágítási adatok, nyilatkozatok beszerzésére nyitva álló határidőt azzal, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésétől számított három munkanapon belül (azaz legkésőbb 2019. június 28-áig) az érintett ügyfeleket az együttműködési kötelezettségükről tájékoztatni kell. Az eredeti javaslatról a Jogszabályfigyelő 2019. – 25. heti számában olvashattak bővebben >> Joganyag: 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Módosította: 2019. évi XLIX. törvény Megjelent: MK 2019/107. (VI. 25.) Hatályos: 2019. 06. 25. 18 óra Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Az összbüntetési eljárás során közömbös a bűncselekmények elkövetési ideje

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata szerint az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető törvény meghatározásakor az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje közömbös; annak van jelentősége, hogy az összbüntetésbe foglalás lehetősége mikor nyílt meg. A Kúria rámutatott arra, kérdéses, hogy „a hatályos joganyag alapján, az összbüntetési eljárás során a korábbi Btk., avagy a Btk. összbüntetésre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmazni akkor, ha az összbüntetéssel érintett alapítéletek 2013. július 1. napja előtt, illetve az után elkövetett bűncselekményeket is elbírálnak. Ennek kapcsán pedig eldöntendő kérdés az is, hogy az összbüntetési eljárásban alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések megválasztása során az alapítéletek jogerőre emelkedésének vagy az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejének van-e jelentősége.” A kérdés megoldása és az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében a Kúria a fent említett jogegységi döntést hozta. Határozatának VII. pontjában áttekintette továbbá az összbüntetés kapcsán hozott korábbi jogegységi döntéseit, és további megállapításokat tett a 3/2002. BJE határozat egyes pontjainak az alkalmazhatósága tekintetében is. Joganyag: 2/2019. BJE határozat az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról Módosította: – Megjelent: MK 2019/108. (VI. 25.) Hatályos: – Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Ügyintézési folyamatok egyszerűsítése

Az illetéktörvényt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a külföldre utazásról szóló törvényt, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt, a harmadik országbeliek beutazásáról szóló törvényt és a menedékjogi törvényt érinti egyebek mellett az alábbi törvénycsomag, amely számos eljárási, nyilvántartási egyszerűsítést tartalmaz, a címében foglaltakkal egyezően. E jogszabályban találhatók ugyanakkor a kéményseprőipari tevékenységre vonatkozó új előírások és az e-ügyintézési törvény új rendelkezéseit is. Joganyag: 2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről Módosította: – Megjelent: MK 2019/110. (VI. 27.) Hatályos: 2019. 07. 01., 2019. 07. 27., 2019. 09. 30., 2020. 01.01. Megjegyzés: több törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Módosulnak a végrehajtással összefüggő rendeletek, emelkedik a végrehajtás díja

Összesen hét, bírósági végrehajtással összefüggő igazságügyi miniszteri rendelet módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag, amely a kihirdetését követő 45. napon (2019. augusztus 12.) lép hatályba. Viszonylag kisebb mértékben változik a végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének és az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának a szabályozása, illetőleg a bírósági végrehajtási szervezetet érintő előírások. Jelentősen módosul ugyanakkor a végrehajtási ügyvitel és a pénzkezelés szabályozása. E körben fontos kiemelni, hogy változik valamennyi végrehajtható okirat kiállítására irányuló kérelemnyomtatvány tartalma (végrehajtási lap, végrehajtási záradék iránti kérelmek, bírósági letiltó végzés iránti kérelmek, átutalási végzés iránti kérelmek), illetve bővül a végrehajtók által kötelezően biztosítandó félfogadási idő. Az önálló bírósági végrehajtók a jövőben hetente már legalább három munkanapon kötelesek 8–12-ig ügyfélfogadást tartani, ezek közül az egyik ügyfélfogadási napon legalább 2 óra időtartamban csak „a jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozók számára” kell rendelkezésre állniuk. Ezen felül minden munkanapon 8–12 óra között telefonos „ügyfélszolgálatot” is kötelesek biztosítani. Az ún. díjrendelet módosítása folytán emelkedik a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege. 100 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén például 4000 forintról 9000 forintra nő a végrehajtói munkadíj. A magasabb ügyértékekhez igazodó százalékok…

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Helyben lakói minőség vizsgálata földtulajdonok cseréje esetén

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti földművesnek minősülő két ingatlantulajdonos csereszerződést kötött egymással. Az egyik cserepartner akként nyilatkozott a jogügylet kapcsán, hogy helyben lakónak minősül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a csereszerződés jóváhagyását a törvényi feltételek hiányára hivatkozva, arra alapítottan tagadta meg, hogy „a szerződő felek nem minősülnek helyben lakónak, mert egyiküknek sincs életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik.” A perré alakult eljárásban a felperesi keresetet, amely a fent hivatkozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányult, az elsőfokú bíróság az ítéletével elutasította. Az elsőfokú ítéletet a másodfok helybenhagyta. Erre tekintettel a felperesi cserepartner felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben alkalmazandó, a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján alapján a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül, vagy egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási…