Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Döntést hozott az Alkotmánybíróság a közigazgatási bíráskodásról

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatában a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze és egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, illetve visszautasította. Az ötven parlamenti képviselő által jegyzett indítványban az indítványozók „a kellő felkészülési idő, a hatalommegosztás, illetve az ítélkező bírók pártatlansága és befolyástól mentes döntéshozatala követelményének sérelmét állították”. Az AB határozatának az indokolásából az alábbiakat emelnénk ki. Az alaptörvényből eredően „nagyfokú jogalkotói szabadság érvényesül azzal kapcsolatban, hogy mely [igazgatási] modellt alkalmazza, és abban mely szerveket milyen feladatok ellátására jogosítja fel a jogalkotó. Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. [….] Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, vagyis az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg.” Joganyag: 22/2019. (VII. 5.) AB határozat a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze, valamint…

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének az elhalasztása

Az Országgyűlés 2019. július 2-ai ülésnapján fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló, alábbiakban hivatkozott törvényt, amely szerint: “hatályát veszti a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény”, illetve az annak bizonyos rendelkezései alapján megtett jognyilatkozatok is. Joganyag: 2019. évi LXI. törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/119. (VII. 8.) Hatályos: 2019. 07. 09. Megjegyzés: új jogszabály  

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása

A Kúria Polgári Kollégiumának öttagú jogegységi tanácsának a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott jogegységi határozata kimondja: ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen fellebbezés benyújtására kerül sor és a fellebbezés „elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn, és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és a keresetlevél visszautasítását mellőzi.” Ugyanígy rendelkezik a másodfokú bíróság akkor is, ha a fellebbezésben a végzés hatályon kívül helyezését kérték arra tekintettel, hogy a keresetlevél a perfelvételre alkalmas. A jogegységi eljárás lefolytatására azért került sor, mert nem volt egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása során milyen döntést hoz a másodfokú bíróság akkor, ha a visszautasított keresetlevél a perfelvételre egyébként alkalmas: a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzést megváltoztatja (és a visszautasítást mellőzi), avagy hatályon kívül helyezi azt. Kérdésként merült fel továbbá, hogy vajon lehetősége van-e a másodfoknak a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatására akkor, ha a fellebbező fél a „fellebbezésében helyesen, az alapul szolgáló indokok kifejtésével megjelöli a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, de a határozott kérelme nem megváltoztatásra, hanem hatályon…

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: A bírósági tárgyalásról szóló tudósításban sem kell felismerhetetlenné tenni a közhatalmat gyakorlók arcát

Az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak (a továbbiakban: AB) arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „közzétehető-e a közhatalmat gyakorló személy bírósági tárgyaláson készült képmása, azaz hozzáférhetővé tehető-e olyan médiatartalom, amelyen egy bírósági tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személy felismerhető”. Az alábbiakban hivatkozott határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság gyakorlatából az tűnik ki, hogy ha valamilyen médiatartalomban egy közhatalmat gyakorló személy e minőségében felismerhetővé válik, akkor önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. […] a sajtó oldaláról megfogalmazva [ez] azt jelenti, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére hivatkozással főszabály szerint szabadon közzétehetik közhatalmat gyakorló személy képmását a közhatalom gyakorlása során.” Az ismertetett gyakorlat ún. nyilvános közéleti eseményekre, közterületen tartott rendezvényekre vonatkozóan alakult ki. Ezzel szemben a jelen AB határozat alapjául szolgáló ügyben az képezte a vita tárgyát, hogy egy nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban felismerhetővé vált a vádlottat kísérő büntetés-végrehajtási dolgozó. Az AB ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a „fénykép- és videófelvétel készítése tekintetében a szólás- és sajtószabadság gyakorlásának mércéi eltérnek egyfelől a bírósági tárgyalóterem és tárgyalás, másfelől az egyéb helyszínek (jellemzően nyilvános közterületek) és ott zajló közéleti események…

2019. július 24.

Jogszabályfigyelő: Az ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtása

Egy tucatnál is több kormányrendelet módosítására került sor az alábbiakban hivatkozott jogszabály hatálybalépésével, a júniusban elfogadott, az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló 2019. évi LV. törvény végrehajtása érdekében. Változtak egyebek mellett a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény végrehajtási rendelkezései, a külföldre utazásról, a szabad mozgás jogával rendelkezők és a harmadik országból érkezők beutazásáról szóló törvények végrehajtási rendelkezései, de a kéményseprő-ipari tevékenység részletszabályai is. Joganyag: 176/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/126. (VII. 18.) Hatályos: 2019. 08. 17., 2019.09. 01., 2019. 09. 30., 2020. 01. 01. Megjegyzés: jogszabálymódosító-csomag

2019. június 25.

Jogszabályfigyelő: Nem alaptörvény-ellenes az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé nyilvánítása

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatában a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 178/B. §-a alatt szabályozott, az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértésre vonatkozó rendelkezések alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította. Hivatalból eljárva megállapította ugyanakkor: „alkotmányos követelmény, hogy a szabálysértési szankció alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt. A szabálysértési szankció alkalmazásának meg kell felelnie az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma alkotmányos céljának, az elesett, magukról gondoskodni nem tudó személyek ellátórendszerbe vonásának.” Az AB az idézett alkotmányos követelmény megállapítása során arra a körülményre helyezte a hangsúlyt, hogy az állam és az önkormányzatok gazdasági teljesítőképességükhöz igazodóan kötelesek a hajléktalanok ellátását biztosító intézményrendszert fenntartani és azt folyamatosan továbbfejleszteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az „ellátórendszer célszerűségi, illetve hatékonysági szempontjainak mikénti megítélése azonban nem alkotmányossági kérdés, vagyis az ellátás színvonalának önmagában nincsen alkotmányos mércéje”. Az eljárás alapjául szolgáló azonos tárgyú bírói kezdeményezések (indítványok) szerint egyebek mellett kifogásolható a szabályozás azon okból is, hogy vagyoni és társadalmi helyzet szerinti tiltott diszkriminációhoz…

2019. június 20.

Kotánczi Zsófia, dr. Nagy Viktória, Palotai Kinga: Utalványok az általános forgalmi adó rendszerében

A közösségi áfaszabályozás változásának következtében 2019 elejétől módosul az utalványok adóztatása. Az áfatörvény ezzel kapcsolatos, 2019. január 1-jétől hatályos új rendelkezései részben már 2018 júliusában kihirdetésre kerültek, pár további előírás pedig az őszi adótörvény-módosítások során került elfogadásra. Cikkünkben kitérünk arra, miért vált elkerülhetetlenné az utalványok adóztatásának új alapokra helyezése, bemutatjuk, hogy milyen körülményektől függ, hogy az utalványok használata kapcsán mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség, továbbá részletesen foglalkozunk az egyes fogalmakkal is. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 259. § 24/A. pont, Áfa tv. 18/A. § 1. A szabályozás új alapokra helyezésének oka és céljai  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Héa-irányelv) a 2016. július 1-jén kihirdetett, 2016/1065/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-módosító irányelv) módosította az utalványok áfabeli kezelése tekintetében. A Héa-irányelv a korábbiakban nem tartalmazott utalványokkal kapcsolatos rendelkezéseket, hiszen a Héa-irányelv korábbi változatának 1977-es hatálybalépésekor azok jelentősége és használata elhanyagolható mértékű volt és nem okoztak problémát az adóztatás szempontjából. Napjainkban ugyanakkor az utalványokat a kereskedelmi ügyletek széles körében alkalmazzák, viszont azok áfakezelésére - a harmonizált szabályok megalkotását megelőzően - a tagállamok egymástól eltérő saját gyakorlatot alakítottak ki, az adóztatást…

2019. június 20.

Molnár Sarolta Judit: Lábady Tamás emlékülés a PPKE Jog- és Államtudományi Kar, az ELTE és a PTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékei szervezésében

2018 október 24-én megtelt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál pápa Díszterme, ahol a kollégák és tanítványok a Lábady család jelenlétében tisztelegtek Lábady Tamás élete és munkássága előtt. Egyúttal kettős könyvbemutató is volt az alkalom, ahol a most megjelent Lábady Tamás: A magánjog általános tana című tankönyvet és a Megtartott szó című tanulmánygyűjteményt mutatták be.  [1] Kisfaludi András (egyetemi tanár, ELTE) arról tartott előadást, hogyan érvényesül a polgári jogi felelősség a társasági jogban. Azt a kérdést járta körül, hogyan tud a felelősségi jog a társasági jogban kiegyensúlyozó szerepet betölteni. Mivel a társasági jog az érdekkonfliktusok komplex rendszere az egyszerű tulajdonosi jogviszonyhoz képest, ezért több konfliktust hordoz magában, így részletesebb szabályozásra szorul. Különösen azért is, mert a tulajdonosoktól elkülönül a tulajdon kezelése, az ugyanis az ügyvezetést ellátó irányítók kezében összpontosul. Tehát olyanok hoznak döntést vagyontárgyakról, akik nem közvetlenül viselik a döntések következményeit. Nincs olyan szabályozás, amely hatékonyan még a konfliktus bekövetkezése előtt beavatkozhatna, de a polgári jogi felelősség utólagosan megfelelően tudja rendezni az esetleges károkozást a szerződésszegésért való felelősség szabályai alapján, ami véleménye szerint…

2019. június 20.

Jogszabályfigyelő: Perfelvételi nyilatkozatokkal (iratokkal) kapcsolatos állásfoglalások

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 15-én elfogadott és a Kúria honlapján közzétett, a polgári perrendtartással kapcsolatos állásfoglalásai közül az alábbiakban néhány perfelvételi nyilatkozattal, irattal kapcsolatos állásfoglalást emelünk ki. Kérdésként merült fel, hogy szükséges-e formanyomtatványt alkalmaznia a jogi képviselő nélkül eljáró félnek akkor, ha a járásbíróságon a perfelvétel során a perfelvételi iratban vagy a perfelvételi tárgyaláson szóban, eshetőlegesen (másodlagosan) keresetet kíván előterjeszteni. A kollégiumvezetők e kérdésben akként foglaltak állást, hogy perfelvételi iratban történő keresetváltoztatáshoz nem követelhető meg a formanyomtatvány és az szóban perfelvételi tárgyaláson is előterjeszthető, akkor is, ha az eredeti kereset megváltoztatásáról vagy „amellett valódi/eshetőleges halmazatban álló további kereset” előterjesztéséről van szó. Ugyancsak a keresetváltoztatással összefüggésben merült fel, hogy a perfelvételi szakban a keresetváltoztatás vajon csak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti perfelvételi iratban terjeszthető elő? A kollégiumvezetők álláspontja szerint a keresetváltoztatás nem perfelvételi irat, így az a perfelvételi szakban bírói felhívás nélkül írásban vagy a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az ellenkérelem, a viszontkereset, illetve a beszámítás minden esetben csak külön iratban (beadványban, nyomtatványon) nyújtható be a bírósághoz akkor is,…

2019. június 20.

Jogszabályfigyelő: A követelésvásárlások üzletszerűségéről döntött a Kúria

A Kúria egy konkrét ügyben eljárva megállapította, hogy „a követelésvásárlások üzletszerűségének vizsgálatakor az ügyleteket együttesen és egymásra tekintettel kell értékelni. Adott esetben nem releváns körülmény a pénzügyi tevékenység alanyai közötti egyéb jogviszonyok természete, és az ügyletek pénzügyi forrása.” Az üzletszerűség megvalósulásának a vizsgálatán túl az ügy további érdekessége, hogy a Kúria kimondta: a követelések magyar székhelyű hitelezőktől való megvásárlása esetén a szerződések Magyarországon teljesülnek. Ennek azért volt különös jelentősége, mivel a felperes a követelések az angol jog hatálya alá való tartozására hivatkozott abban a – bírósági eljárás alapjául szolgáló – piacfelügyeleti eljárásban, amelyben megtiltották a számára, hogy engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet (követelésvásárlás) végezzen. Az MNB a Magyarország területén (engedéllyel, engedély nélkül) végzett befektetési, pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket felügyeli, a felügyelet tárgya ugyanis maga a tevékenység. A hitelintézeti törvény alkalmazhatóságát tehát nem a követelésvásárlással érintett adós székhelyéhez, hanem a követelésvásárlás lényeges körülményeihez képest kell meghatározni – olvasható a Kúria sajtóközleményében.  A közlemény szövege itt érhető el >> Joganyag: – Módosította: – Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu Hatályos: – Megjegyzés: kúriai döntés