Jogszabályfigyelő: A bírósági tárgyalásról szóló tudósításban sem kell felismerhetetlenné tenni a közhatalmat gyakorlók arcát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak (a továbbiakban: AB) arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „közzétehető-e a közhatalmat gyakorló személy bírósági tárgyaláson készült képmása, azaz hozzáférhetővé tehető-e olyan médiatartalom, amelyen egy bírósági tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személy felismerhető”. Az alábbiakban hivatkozott határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság gyakorlatából az tűnik ki, hogy ha valamilyen médiatartalomban egy közhatalmat gyakorló személy e minőségében felismerhetővé válik, akkor önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. […] a sajtó oldaláról megfogalmazva [ez] azt…

Az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak (a továbbiakban: AB) arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „közzétehető-e a közhatalmat gyakorló személy bírósági tárgyaláson készült képmása, azaz hozzáférhetővé tehető-e olyan médiatartalom, amelyen egy bírósági tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személy felismerhető”.

Az alábbiakban hivatkozott határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság gyakorlatából az tűnik ki, hogy ha valamilyen médiatartalomban egy közhatalmat gyakorló személy e minőségében felismerhetővé válik, akkor önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. […] a sajtó oldaláról megfogalmazva [ez] azt jelenti, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére hivatkozással főszabály szerint szabadon közzétehetik közhatalmat gyakorló személy képmását a közhatalom gyakorlása során.”

Az ismertetett gyakorlat ún. nyilvános közéleti eseményekre, közterületen tartott rendezvényekre vonatkozóan alakult ki. Ezzel szemben a jelen AB határozat alapjául szolgáló ügyben az képezte a vita tárgyát, hogy egy nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban felismerhetővé vált a vádlottat kísérő büntetés-végrehajtási dolgozó.

Az AB ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a „fénykép- és videófelvétel készítése tekintetében a szólás- és sajtószabadság gyakorlásának mércéi eltérnek egyfelől a bírósági tárgyalóterem és tárgyalás, másfelől az egyéb helyszínek (jellemzően nyilvános közterületek) és ott zajló közéleti események kontextusában”. Kiemelte továbbá, hogy: „A tárgyalás nyilvánossága nem jelent sajtónyilvánosságot”. Ugyanakkor a szóban forgó tárgyalásról „nem zárták ki a nyilvánosságot (és ezzel a sajtót), és a per tárgya közérdeklődésre számot adó ügy volt, így […] a sajtó szabadon közzéteheti a közhatalmat gyakorló személyek képmását” – mondta ki a legfőbb taláros testület, feltéve, hogy a közzététel nem sérti az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság az ismertetett jogvita tekintetében akként foglalt állást, hogy a: „közhatalmat gyakorló személy e minőségében folytatott tevékenységének képi bemutatása csak akkor ütközik akadályba, ha ennek külön alkotmányos indoka van. Az igazságszolgáltatás rendje és a bíróság függetlensége igazolhatja a sajtószabadság korlátozását a tárgyalóteremben, de önmagában a felismerhetővé válás nem ilyen ok. A közhatalmat gyakorló személy […] a bírósági tárgyaláson sem hivatkozhat az emberi méltóság védelmére amiatt, mert egy médiatartalomban felismerhetővé válik.”

Joganyag: 23/2019. (VII. 18.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.009/2018/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/126. (VII. 18.)
Hatályos: –
Megjegyzés: ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése

---