Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. május 21.

Jogszabályfigyelő: Civil szervezet beszámolójának letétbe helyezése

A bírósági portálon közzétett közleményben hívja fel a figyelmet a bírósági szervezet a civil szervezetek beszámolójának letétbe helyezésére vonatkozó május 31-ei határidő közeledtére. A beszámolókat, azok közhasznúsági mellékleteivel együtt fő szabályként elektronikus úton (Ügyfélkapun, Cégkapun keresztül) kell beküldeni az Országos Bírósági Hivatalhoz (a továbbiakban: OBH). A közleményben megtalálható az Országos Nyilvántartási Iroda telefonos és e-mail elérhetősége is, ahol az érintettek felvilágosítást kaphatnak a benyújtással kapcsolatos kérdéseikre. Egy, ugyancsak a bírósági portálon elérhető korábbi közlemény szerint a Civil Marketing Kft. nevében eljárva számos civil szervezetet kerestek meg az OBH-ra hivatkozással a beszámolók felülvizsgálatára, ellenőrzésére vonatkozó ajánlattal. Fontos tudni azonban, hogy az OBH a jelzett társasággal semmilyen együttműködést nem kötött, ezért a közleményben kérik az érintetteket, hogy az ilyen tartalmú megkeresésekről, azok elutasítása mellett, haladéktalanul értesítsék az illetékes törvényszéket vagy nyomozó hatóságot. Közlemény szövege és az Országos Nyilvántartási Iroda elérhetőségei itt találhatók meg >> Joganyag: – Módosította: – Megjelent: www.birosag.hu Hatályos: – Megjegyzés: közlemény

2019. május 21.

Jogszabályfigyelő: Vagyonvédelmi rezsióradíj

A 2019-es évben nettó 2336 forint/óra összegre emelkedik a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj, azzal, hogy az új óradíjösszeget az alábbiakban hivatkozott rendelet hatálybalépését (2019. július 14.) követően indult közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti ugyanakkor a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2018. évi mértékéről szóló 116/2018. (VII. 2.) Korm. rendelet. Joganyag: 112/2019. (V. 15.) Korm. rendelet a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2019. évi mértékéről Módosította: – Megjelent: MK 2019/83. (V. 15.) Hatályos: 2019. 10. 01. Megjegyzés: új jogszabály

2019. április 29.

Szente Mónika: Közlekedési eszközök az áfa rendszerében

Cikkünk elsősorban a közlekedési eszközök, mint termékek értékesítésének, beszerzésének, fenntartásának, használatának és bérbeadásának áfatörvényben rögzített szabályait ismerteti, nem tér ki a közlekedési eszközökkel végzett személyszállítási és a fuvarozási szolgáltatásra, illetve az ilyen jellegű szolgáltatások igénybevételére, valamint a közlekedési eszközökön nyújtott és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezésekre. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 49. §, Áfa tv. 124-125. §, Áfa tv. 259. § 22. pont, Áfa tv. XVI. fejezet A közlekedési eszközök, elsősorban a gépjárművek szinte minden vállalkozás életében nélkülözhetetlen munkaeszköznek számítanak. A vállalkozók az üzleti partnerekhez, személyes tárgyalásokra, hivatalokba a legtöbb esetben a vállalkozáshoz kapcsolódó gépjárművel jutnak el, vagy a nyújtott szolgáltatás természetéből adódóan szükséges a közlekedési eszköz (pl. személyszállításhoz vagy árufuvarozáshoz), vagy a beszerzett, értékesített termék szállítására használja a vállalkozás. 1. A közlekedési eszközök fogalma és fajtái az áfa szempontjából A közlekedési eszköz fogalmát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) nem definiálja, az adólevonási jog korlátozása során az egyes gépjárműkategóriák említésekor a termékek egyértelmű meghatározása érdekében a vámtarifaszámokra (vtsz.) hivatkozik a jogalkotó. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a vámtarifaszámok 2002. július 31-én hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rendekre vonatkozó, ún.…

2019. április 29.

Szabó Klára: Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 2:42. §, 2:52. §, 3:1. §, 4:178. §, 5:6. §, 6:142. §, 6:223. §, 6:548. § 1. Bevezetés  [1] Viszonylag sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) kapcsolatos ítélőtáblai gyakorlatról. A Ptk. alkalmazására ugyanis legelőször az ügyvédi praxisokban és az elsőfokú bíróságokon volt szükség, a másodfokú bíróságokra jóval később értek fel a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokon alapuló jogviták, illetve az ezekben született elsőfokú ítéletek. [2] A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának szakmai vezetőjeként most arra vállalkozom, hogy nagyjából körüljárjam azokat a polgári anyagi jogi jogterületeket, amelyek a Fővárosi Ítélőtábla tanácsainál a felülbírálat során - nemcsak egyedileg, hanem nagyobb számban - megjelentek, és ezek alapján bizonyos következtetések is levonhatók. [3] A Ptk.-s jogviták leginkább a személyiségi jog területére esnek, és főleg a sérelemdíj mint új jogintézmény megítélésével kapcsolatosak. De ez érthető is, hiszen…

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Permegszüntetés, ha a perfelvételi tárgyaláson – bár a jogi képviselet nem kötelező – csak a fél jelenik meg

Az új Pp. konzultációs testület 2019. március elsejei ülésén elfogadott, alábbiakban hivatkozott állásfoglalás szerint: ha az első perfelvételi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére a felperes jogi képviselője nem, csak személyesen a felperes jelenik meg, az eljárás megszüntetésére kerülhet sor, feltéve, hogy a felperes bírósági tájékoztatás ellenére sem tesz nyilatkozatot arról, hogy áttér a jogi képviselő nélküli eljárásra az olyan perben, amelyben a jogi képviselet egyébként nem kötelező, és az alperes sem kéri a tárgyalás megtartását. Ugyanis, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező, de mégis felperes jogi képviselővel jár el, akkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 244. § (1) bekezdése szerint a kötelező jogi képviselet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Így az első perfelvételi tárgyaláson kizárólag a jogi képviselője útján (valamint a jogi képviselő mellett) tehető joghatályos nyilatkozat [Pp. 74. § (1) bekezdés, 191. § (4) bekezdés.]. A kódex előírja ugyanis [Pp. 227. § (3) bekezdés], hogy a szabályszerűen idézett jogi képviselő megjelenése hiányában az első tárgyalást a fél részéről akkor is elmulasztottnak kell tekinteni, ha személyesen vagy más képviselője útján megjelent. Az állásfoglalás szerint…

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Elfogadta a Parlament a Brexit-törvénycsomagot

A 2019. március 19-ei ülésnapján elfogadta a Parlament a rendezetlen Brexit esetére szóló törvénymódosításokat. A jogszabály a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a családtámogatási törvény, a beutazási törvény, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény, illetőleg az ügyvédi tevékenységről szóló törvény megváltozott szabályait tartalmazza. Az alábbiakban hivatkozott törvény a kihirdetését követő napon, az előírásainak a többsége viszont Nagy-Britannia és Észak-Írország EU-ból történő, megállapodás nélküli kilépése időpontjában lép hatályba, amelynek a pontos naptári napját a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett határozatával állapítja meg. A törvényjavaslat részletes ismertetését tartalmazó cikkünket itt éri el >> Joganyag: 2019. évi XV. törvény egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/50. (III. 26.) Hatályos: 2019. 03. 27. Megjegyzés: új jogszabály

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Harmadszor halasztották el az új közjegyzői díjszabás hatálybalépését

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet az újabb, immáron harmadik halasztás értelmében csak 2019. július 1. napján lép hatályba. Az új díjelőírásokat fő szabályként a fent hivatkozott rendelet hatálybalépése napján és azt követően megkezdett eljárásokra kell alkalmazni. A 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet egyébként eredetileg tavaly október elsején lépett volna hatályba. Ezt a határidőt először 2019. január elsejére, majd pedig 2018 december végén 2019. április elsejére változtatták. A most kihirdetett igazságügyi miniszteri rendelet szerint ugyanakkor 2019. július 1. napja lett a végső határidő. Az új díjrendelet legfontosabb rendelkezéseit a Jogszabályfigyelő 2018. – 34. számában ismertettük. Joganyag: 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet közjegyzői díjszabásról Módosította: 8/2019. (III. 28.) IM rendelet Megjelent: MK 2019/52. (III. 28.) Hatályos: 2019. 03. 29. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás  

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Új jogszabály a Közszolgálati Döntőbizottságról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szabályaival összefüggésben és a törvényben kapott felhatalmazás alapján új rendeletben szabályozza a Kormány a Közszolgálati Döntőbizottságra vonatkozó előírásokat. Az új rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet. Joganyag: 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet a Közszolgálati Döntőbizottságról Módosította: – Megjelent: MK 2019/58. (IV. 4.) Hatályos: 2019. 04. 05. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi rendeletek módosítása

Hat igazságügyi miniszteri rendelet szabályait érinti az alábbiakban hivatkozott 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet. A módosítás folytán az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1995. (III. 8.) IM rendelet szövegének a jelentős része hatályon kívül helyeződik, jelentősebb mértékben változik ugyanakkor a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet (lefoglalt bűnjelek köre, le nem foglalt bűnjelek, bűnjelkezelés, bűnjel megismerése, lefoglalt bűnjelek megsemmisítése, egyes bűnjelekre vonatkozó különös rendelkezések, stb.). A bírósági letétekről szóló és a fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló rendeletek szövegét egy-egy helyen pontosították, illetve kisebb terjedelemben módosították a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet szabályait, végezetül, ugyancsak pontosították az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet (két szakasz tekintetében). Joganyag: 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet egyes büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK…

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciák

A bíróságok szervezetéről szóló törvényt, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabály, elsősorban a kinevezési, pályázati szabályokat illetően. Joganyag: 2019. évi XXIV. törvény a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról Módosította: – Megjelent: MK 2019/61. (IV. 9.) Hatályos: 2019. 04. 17., 2020. 01.01. Megjegyzés: új jogszabály