Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Uniós adatvédelmi reformmal összefüggő törvénymódosítások

Több tucat törvény módosítását tartalmazza az a törvénycsomag, amely az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében született. A módosítások túlnyomó többsége a törvénycsomag kihirdetését követő 15. napon (2019. április 26.) lép hatályba. Az alábbiakban néhány fontosabb változásra hívjuk fel a figyelmet. A foglalkoztatási törvény alapvetően az állami foglalkoztatási szerv adatkezelési szabályai tekintetében módosult, a csődtörvényben pedig főként a felszámolói névjegyzéket vezető szerv által a hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében történő adatigénylés, adatkezelés szabályai változtak, illetve pontosították a hitelezői nyilvántartás adatait, de módosultak az elektronikus árverés során a felszámoló által teljesítendő adatvédelmi feladatok is. A végrehajtási törvény kiegészült az ún. Integrált Végrehajtási Rendszerrel (a továbbiakban: IVR) kapcsolatos szabályokkal. Az IVR a Végrehajtói Kar hivatali szerve által fejlesztett és működtetett, egységes informatikai ügyintézési rendszer, amelynek a használata a Kar hivatali szervei és a végrehajtók számára is kötelező. A végrehajtók e rendszeren keresztül kötelesek az „ügyviteli, irat- és pénzkezelési feladatait, elektronikus megkereséseket, tájékoztatásokat” kötelesek elvégezni. Ugyancsak módosultak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény és a munka törvénykönyve szabályai. Ez utóbbi jogszabály esetében változtak a munkáltatónak a munkaviszonnyal kapcsolatos munkavállalói adatok kezelésére vonatkozó feladatai (külön alcím…

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Törvényjavaslat készült egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

Alapvetően a bürokráciacsökkentés, és ahogy a címből is kiderül, a folyamatok egyszerűsítése a célja annak az egy tucat törvény módosítását tartalmazó javaslatcsomagnak, amely a napokban került a Parlament elé. Érinti egyebek mellett az úti okmányokkal, az eSZIG-gel és a kéményseprőipari-szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokat, törvényeket. Illetékmentes lesz azoknak az úti okmánynak a cseréje, amelyek esetében a tároló elem nem működik, ugyanakkor az eSZIG-re rákerülnek a lakcímadatok és a személyi azonosító is. A javaslat módosítja az egyes hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás és adatszolgáltatás szabályait is. Kiemelendő továbbá, hogy a tervek szerint a jövőben az ingatlanhasználónak (ha nem azonos a tulajdonossal) a kéményseprő-ipari ellátó szervezetet a tulajdonos személyéről és elérhetőségéről, az ingatlan jellegéről is tájékoztatnia kell. Az ingatlanhasználó számára ugyanakkor könnyebbséget jelent, hogy a kéményseprő az ingatlannal kapcsolatos adatszolgáltatást a legegyszerűbben, a kéményseprő-ipari ellenőrzés alkalmával a helyszínen, szóban teheti meg – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött indokolásból. A törvényjavaslat teljes szövege itt olvasható el >> Joganyag: T/5237. számú törvényjavaslat egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről Módosította: – Megjelent: www.parlament.hu Hatályos: – Megjegyzés: törvénymódosító javaslatcsomag

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Az Alkotmánybíróság elutasította a tavaly december közepén elfogadott törvények közjogi érvénytelensége iránti indítványt

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló országgyűlési képviselői indítványokat. Valamennyi, fent említett törvény elfogadására a Parlament 2018. december 12-ei ülésnapján került sor. A közjogi érvénytelenség az indítványozók álláspontja szerint az Országgyűlés „plenáris üléstermében az említett ülésnapon a szavazások idején fennálló speciális körülményeken, illetve ebből kifolyólag az ülésvezetés és a szavazások – az indítványozók álláspontja szerint a támadott törvények közjogi érvénytelenségét is okozó – szokásostól eltérő módján alapul.” – derül ki az alábbiakban hivatkozott AB határozatból. Az Alkotmánybíróság honlapján a döntéssel összefüggésben közzétett közlemény rámutat arra, hogy az indítványozók azt sérelmezték, hogy a 2018. december 12-ei ülésnapon az „Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.” Az AB hivatkozott határozata utal arra, hogy…

2019. április 29.

Beköszöntő

Közbeszerzési jogunk az egyik legfiatalabb jogterületnek számít, miközben évente már több ezer milliárdos összértékű ügyletek valósulnak meg a közbeszerzési szabályok alkalmazásával. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy az Országgyűlés elfogadta az első közbeszerzési törvényt (1995. évi XL. törvény). Az immár jogtörténeti jelentőségű munkát azóta három újabb törvény és szinte megszámlálhatatlan módosítás követte. Azt hihetnénk, e temérdek erőfeszítés a közbeszerzési eljárások lefolytatását mára rutinszerű feladattá alakította: az ajánlatkérők és az ajánlattevők éppúgy tudják dolgukat, mint az igazságszolgáltatás. A helyzet ezzel szemben inkább úgy fest, hogy párhuzamos valóságként él egymás mellett a közbeszerzési jog modellértékű világa és a napi közbeszerzési gyakorlat. Azt gondolnánk, hogy a jog formálja a beszerzések rendjét, a gazdasági élet viszont gyakran azt tapasztalja, hogy a gyakorlat torzítólag hat vissza a normákra. Ennek korlátját képezi az Európai Unió közbeszerzési politikája és szabályozása, valamint a bírósági döntésekben továbbfejlesztett általános jogelvek és alapelvek össszessége. A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat segítséget kíván nyújtani e párhuzamos valóságok közti eligazodásban, illetve a tág értelemben vett közbeszerzés problémáinak feltárásában. Célunk továbbá, hogy a közbeszerzés és határterületei izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási…

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Alkotmányjogi panasz után lehet csak az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni

Az alábbiakban hivatkozott kérelem alapján eljárva az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) akként foglalt állást: ha egy adott ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor csak ezen előzetes eljárás után lehet érdemben a strasbourgi bírói fórumhoz fordulni. Az EJEB eljárásának ugyanis előfeltétele, hogy a kérelmező az összes ún. hatékony jogorvoslati lehetőséget a saját hazájában kimerítse – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján közzétett közleményben. Mivel az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panaszt hatékony jogorvoslatnak tekinti az EJEB a döntése szerint, a kérelmezőnek elsőként az Alkotmánybíróság előtt kell eljárást kezdeményeznie, majd e jogorvoslati lehetőség kimerítését követően fordulhat a strasbourgi bírósághoz. Az Alkotmánybíróság teljes közleménye itt olvasható el >> Az EJEB döntése itt érhető el >> Joganyag: EJEB: Szalontay kontra Magyarország, kérelem száma: 71327/13, döntés Módosította: – Megjelent: https://alkotmanybirosag.hu/, https://www.echr.coe.int/ Hatályos: – Megjegyzés: EJEB joggyakorlat

2019. április 29.

Jogszabályfigyelő: Új rendelet a megyei kormányhivatalokról és a járási hivatalokról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény felhatalmazása alapján született meg a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló, alábbiakban hivatkozott új kormányrendelet, amely számos egyéb kérdés mellett meghatározza az illetékességi és a hatásköri, valamint a hivatalok irányításával kapcsolatos előírásokat, rögzíti a munkáltatói joggyakorlás, illetve a kormánytisztviselők képzésének, továbbképzésének a szabályait, valamint rendezi a kormányhivatalok ellenőrzésének kérdését, és megállapítja a hivatalok feladatait, a kormányablakok eljárási szabályait. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területüket. A 4. számú mellékletben található a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörébe tartozó jogszabálysértések listája, az 5. számú mellékletben szerepelnek a kormányablakban azonnal intézhető ügyek, míg a 6. számú mellékletben a kormányablak saját hatáskörében intézhető ügyek, a 7. számú mellékletben a kormányablak által végzett kiegészítő szolgáltatások, a 8. számú mellékletben pedig a kormányablakban hivatalból intézhető ügyek listája. A rendelet – néhány előírás kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti (egyebek mellett) a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi)…

2019. április 8.

A jogi szektor jelenleg zajló átalakulásával a technológia kulcsfontosságú lesz a jövő jogásza számára

A Wolters Kluwer friss kutatásában a jogi szakmában tapasztalható tendenciákat, technológiákat és változásokat mutatja be   Az egyre összetettebb információkkal, az ügyfelek változó igényeivel és az átalakuló piaci erőviszonyokkal szembesülve a jogi szakemberek mindinkább a technológiát hívják segítségül, hogy eredményesebben végezzék munkájukat. Azonban nem minden jogász alkalmazkodik azonos ütemben.  Azok, akik már jelenleg is használják a technológia nyújtotta lehetőségeket, lépéselőnybe kerülnek a többiekkel szemben, nagyobb nyereségre tehetnek szert és magabiztosabban nézhetnek szembe a változásokkal. Ez derül ki a Wolters Kluwer A jövőre jogásza 2019. évi kutatásából.   „Évek óta folyik a vita a jogi szektor átalakulásáról – mikor, hogyan megy végbe, bekövetkezik-e egyáltalán –, de már egyértelmű, hogy a jog világszerte átalakulóban van és a technológia az egyik legfontosabb hajtóereje ennek a változásnak” – nyilatkozta Stacey Caywood, a Wolters Kluwer Legal & Regulatory vezérigazgatója, majd hozzátette: „A jogi szakemberek egyre nagyobb mértékben folyamodnak olyan könnyen hozzáférhető és hatásos technológiákhoz, amelyekkel eredményesebben végezhetik a munkájukat és amelyek értékesebb megoldásokat kínálnak az adatokon alapuló elemzések, meglátások, valamint a nagyobb hatékonyság és produktivitás révén.”   A kutatás három fő témakörre összpontosított, a megkérdezett…

2019. március 25.

Jogszabályfigyelő: Változnak a polgári peres és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványok

2019. április 2-ai hatállyal változnak a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró felek számara előírt, kötelezően alkalmazandó nyomtatványok, illetve további nyomtatványok bevezetésére is sor kerül. Az alábbiakban hivatkozott rendelet mellékletében szereplő új nyomtatványok strukturáltabbak és jobban áttekinthetők a korábbiakban bevezetett nyomtatványoknál, és ezáltal bizonyára könnyebben is kitölthetők lesznek a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró felek számára. A jogszabály melléklete tartalmazza az összesen 21 darab különféle nyomtatványt, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a honlapján elsősorban letölthető formában tesz közzé. Ezen felül a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy szerkeszthető formában is elérhetővé tegyék a blankettákat. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azzal, hogy az abban szereplő nyomtatványokat a hatálybalépést követően előterjesztett beadványok esetében kell használni. A polgári perben a rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt, de azt követően előterjesztett hiánypótlást az új hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával kell teljesítenie, „kivéve, ha a hiánypótlást elrendelő végzés a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat vagy az írásbeli ellenkérelem nyomtatvány benyújtását rendelte el.” A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a polgári perben…

2019. március 25.

Jogszabályfigyelő: Elutasította az AB a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos indítványt

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel kapcsolatos elszámolás szabályait tartalmazó 2014. évi XL. törvény 37. §-a, valamint a Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. számú végzésének az alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes kölcsönszerződés semmissége megállapítása iránt indított pert (részben forint alapú, részben deviza alapú kölcsönszerződés) Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében a fent hivatkozott, 2014. évi XL. törvény 37. §-a szerinti elszámolás csatolására hívta fel a felperest, majd végzésével a pert megszüntette. A permegszüntető végzést a Fővárosi Törvényszék másodfokon eljáró bíróságként helybenhagyta. A szóban forgó törvényi előírás értelmében a „félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie”. A bíróság álláspontja szerint ennek megfelelően a felperes köteles tételes számítást és határozott kérelmet előterjeszteni. Az indítványozó – egyebek mellett – hivatkozott arra, hogy a banki elszámolás alapján nyújtotta be a kérelmét. Szerinte nem szükséges másik elszámolást készítenie, a számításnak a kamatokra pedig azért nem kell kiterjednie, mert érvénytelen szerződés esetében nem jár kamat. Véleménye szerint azt kell megjelölnie, hogy milyen összeggel tartozik, „ennél több nem várható el tőle.”…

2019. március 22.

Jogszabályfigyelő: Jognyilatkozat írásba foglalása

A Kúria elnöke által életre hozott Új Ptk. Tanácsadó Testület legfrissebb véleménye a jognyilatkozat írásbeliségének követelményeivel foglalkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdésének az alkalmazásában. A törvényi előírás értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. ugyanakkor technológiasemleges feltételeket szab a testület véleménye szerint, hiszen a hagyományos írásbeliség mellett írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot akkor is, „ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor”. E fenti feltételeknek az elektronikus aláírások mindenképpen megfelelnek. Kérdés azonban és erre a gyakorlatban is igény merült fel, hogy „a maradandó eszközzel, írásjelek útján tett, a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés követelményeinek vitathatóan megfelelő nyilatkozatok is írásba foglaltnak minősülhessenek”. E körben a Tanácsadó Testület „az e-mailben, ahhoz csatolt file-ban, beszúrt aláírásképfájllal ellátott, szövegszerkesztővel szerkesztett, szerkeszthető vagy nem szerkeszthető formába konvertáltan elküldött, chat felületen, SMS-ben, a másik fél által rendelkezésre bocsátott platformon elektronikus úton tett írásbeli nyilatkozatokat” említi. A Tanácsadó…