Beköszöntő

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közbeszerzési jogunk az egyik legfiatalabb jogterületnek számít, miközben évente már több ezer milliárdos összértékű ügyletek valósulnak meg a közbeszerzési szabályok alkalmazásával. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy az Országgyűlés elfogadta az első közbeszerzési törvényt (1995. évi XL. törvény). Az immár jogtörténeti jelentőségű munkát azóta három újabb törvény és szinte megszámlálhatatlan módosítás követte. Azt hihetnénk, e temérdek erőfeszítés a közbeszerzési eljárások lefolytatását mára rutinszerű feladattá alakította: az ajánlatkérők és az ajánlattevők éppúgy tudják dolgukat, mint az igazságszolgáltatás. A helyzet ezzel szemben inkább…

Közbeszerzési jogunk az egyik legfiatalabb jogterületnek számít, miközben évente már több ezer milliárdos összértékű ügyletek valósulnak meg a közbeszerzési szabályok alkalmazásával. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy az Országgyűlés elfogadta az első közbeszerzési törvényt (1995. évi XL. törvény). Az immár jogtörténeti jelentőségű munkát azóta három újabb törvény és szinte megszámlálhatatlan módosítás követte. Azt hihetnénk, e temérdek erőfeszítés a közbeszerzési eljárások lefolytatását mára rutinszerű feladattá alakította: az ajánlatkérők és az ajánlattevők éppúgy tudják dolgukat, mint az igazságszolgáltatás.

A helyzet ezzel szemben inkább úgy fest, hogy párhuzamos valóságként él egymás mellett a közbeszerzési jog modellértékű világa és a napi közbeszerzési gyakorlat. Azt gondolnánk, hogy a jog formálja a beszerzések rendjét, a gazdasági élet viszont gyakran azt tapasztalja, hogy a gyakorlat torzítólag hat vissza a normákra. Ennek korlátját képezi az Európai Unió közbeszerzési politikája és szabályozása, valamint a bírósági döntésekben továbbfejlesztett általános jogelvek és alapelvek össszessége.

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat segítséget kíván nyújtani e párhuzamos valóságok közti eligazodásban, illetve a tág értelemben vett közbeszerzés problémáinak feltárásában. Célunk továbbá, hogy a közbeszerzés és határterületei izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő nehézségeket és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassuk európai kontextusban, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célkitűzést szolgálják. Míg az európai uniós és a hazai bírósági döntvényeket az aktuális időszakban teljeskörűen feldolgozzuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntvényei esetében egy, a jogalkalmazás szempontjából jelentősebb határozatokat tartalmazó válogatást adunk közre.

Szaklapunk a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja támogatni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel.

Az újonnan induló folyóirat – élő fórumként – nyitott kíván lenni, az eltérő nézeteknek, a kritikai megközelítéseknek helye van a lapban. Elvárásként egyedül a szakmai igényességet hangsúlyozzuk. Érdeklődve és izgalommal várjuk leendő szerzőink jelentkezését, úgyszintén olvasóink visszajelzéseit.

Lectori salutem!

Németh Anita

---