Jogszabályfigyelő 2023 – 15. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2023/51–55. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa legújabb határozatáról olvashatnak, amely a földárverési eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslati rendszer szabályait értelmezi.

 

Tartalom:

1. A földárverési eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslat

 

A földárverési eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslat

Az előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmezéséről szóló kúriai gyakorlattól való eltérés kérdésében foglalt állást a Jogegységi Panasz Tanács. A döntés eredményeképpen megszületett jogegységi határozat a következőket rögzíti:

• A földárverés nem tartozik a végrehajtási törvény hatálya alá, ezért a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásával szemben a Vht. szerinti jogorvoslat általában nem vehető igénybe.
• Ugyanakkor, ha a végrehajtó nem értesíti az általa megkeresett mezőgazdasági igazgatási szervet arról, hogy nem állnak fenn az árverés feltételei, akkor e jogsértő intézkedése vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő, amelyről a végrehajtást foganatosító bíróság dönt polgári nemperes eljárásban.
• A földárverési eljárásban történt intézkedések, döntések (különösen az árverés kitűzése, az árverési hirdetmény közzététele, az árverés lefolytatása és az árverési jegyzőkönyvben foglalt döntések) jogszerűsége közigazgatási perben vitatható.
• Ebben a perben kell „[…] levonni annak jogi következményeit is, ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás alapján megállapította a végrehajtó jogsértő mulasztását.”

Az indítvány alapjául szolgáló eljárásban az adós az árverés kitűzését követően megfizette a tartozását a végrehajtást kérőnek. Erre tekintettel kérte a végrehajtási eljárás megszüntetését. A végrehajtó ugyanakkor nem értesítette a mezőgazdasági igazgatási szervet a követelés megtérüléséről, így az árverést sikeresen lefolytatták, a lefoglalt külterületi ingatlant értékesítették. Az árverési eljárásban született döntés ellen közigazgatási pert indított a korábbi adós (a jogorvoslati tájékoztatás szerint ugyanis a döntés a közléssel véglegessé vált, így ellene közigazgatási úton további jogorvoslat nem vehető igénybe). A közigazgatási bíróság a kereset arra hivatkozással utasította el, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása, az árverés lefolytatása és az árverési jegyzőkönyv szerinti döntések jogszerűek voltak a végrehajtó bejelentésének a hiányában.

A felülvizsgálati kérelem egyebek mellett hivatkozott arra, hogy: „Míg más vagyontárgyak esetében a végrehajtó mulasztása miatt az árverés – az ellene benyújtott jogorvoslat folytán –megsemmisíthető, addig a legértékesebb vagyon, a termőföld esetében ezt a jogkövetkezményt nem lehet a közigazgatási perben alkalmazni.”

E megállapítás azon a korábbi kúriai gyakorlaton alapult, amely szerint földárverési eljárásban hozott határozat elleni közigazgatási perben a mezőgazdasági igazgatási szervet megkereső végrehajtó eljárásának jogszerűsége nem vizsgálható – derül ki a jogegységi határozat indokolásából.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy vonatkozó jogszabályok alapján, illetve azok értelmezése folytán sem dönthető el meg, hogy a földárverési eljárás végrehajtói eljárásnak vagy közigazgatási hatósági eljárásnak minősül-e, csupán „[..] annyi állapítható meg, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv földárverési eljárása olyan igazgatási eljárás, amely nem tartozik a polgári nemperes eljárások közé.” A fő kérdés az volt az eljárás tekintetében, hogy: „a mezőgazdasági igazgatási szerv földárverési eljárása során hozott jegyzőkönyvben foglalt határozata olyan végrehajtói intézkedés-e, amely ellen végrehajtási kifogással lehet élni, vagy pedig olyan közigazgatási jogvita tárgyát képező közigazgatási cselekménynek minősül, amely közigazgatási perben támadható.”

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi határozat indokolása szerint az alábbi főbb megállapításokra jutott:

• A végrehajtó intézkedésével/mulasztásával szemben végrehajtási kifogás vehető igénybe, így a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése elleni közigazgatási perben a végrehajtói intézkedés/ mulasztás jogszerűsége nem vitatható.
• A közigazgatási bíróság nem dönthet olyan kérdésben, amely a polgári bíróság hatáskörébe tartozik (így nem dönthet arról, hogy az adós a tartozását megfizette-e, illetve fennállnak-e a földárverés feltételei vagy sem). A közigazgatási perben csak a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott eljárás jogszerűsége vizsgálható.
• „Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az árverést megelőzően nem értesül arról, hogy az adós a tartozását megfizette, akkor ő bár nem hibázott, döntése mégis jogsértő lehet, a jogsértést pedig orvosolni kell. A közigazgatási perben kell levonni annak jogi következményeit, ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás alapján megállapította a végrehajtó jogsértő mulasztását. A polgári nemperes eljárás eredményére tekintettel juthat arra a közigazgatási bíróság, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása, döntése törvénysértő volt. Ez esetben az árverés nem azért törvénysértő, mert a végrehajtó elmulasztotta az értesítési kötelezettségét, hanem azért, mert akkor már az adósnak nem volt tartozása.

 

• Joganyag: 3/2023. JEH határozat (Jpe.IV.60.028/2022/11. szám) a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott földárverési eljárásban hozott döntés ellen igénybevehető jogorvoslatról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/52. (IV. 11.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---