Anyagi jogerőhatás a polgári nemperes eljárásokban – Bpnp. II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikk a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvényhez íródott kommentár anyagi jogerőhatást tárgyaló részletét ismerteti.

Csaknem öt év telt el a bírósági polgári nemperes eljárások szabályait tartalmazó kódex (Bpnp., lásd: 2017. évi CXVIII. törvény) hatálybalépése óta, így számos a mindennapos jogalkalmazói munka során felmerült kérdésre szükséges választ adni. A Wolters Kluwer kiadó gondozásában megjelenő kompakt kommentár alapvető célja a jogalkalmazók munkájának a megkönnyítése, ezért valamennyi törvényi rendelkezés magyarázata során a gyakorlati kérdések elemzése mellett az azokra adható lehetséges válaszokat is tartalmazza. Az alábbiakban az anyagi jogerőhatást tárgyaló kommentárrészletet olvashatják el. A sorozat első része itt olvasható el.

Indokolt röviden áttekinteni, miként érvényesül (érvényesülhet-e) a Pp. 360. §-a és így az anyagi jogerőhatás a nemperes, különös tekintettel a polgári nemperes eljárásokban. A téma összetettsége megköveteli, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárások mellett érintőlegesen az egyéb polgári nemperes eljárásokat is bemutassuk.

A Bpnp. [a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény, a szerk.] 1. §-ának (5) bekezdése alapján a nemperes eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Nincs azonban egyértelműen definiálva normatív szinten, hogy mit jelent az „ügy érdemében” kitétel. Értelmezésünk szerint ügy érdemében akkor dönt a bíróság, ha az adott eljárásban érvényesített (anyagi) jogról, mint a kérelem tárgyáról születik döntés.

Vannak esetek, amikor a jogszabály kifejezett rendelkezése révén állapítható meg, hogy mely határozat bírhat anyagi jogerőhatással, így például a Pp. 167. §-a (4) bekezdésének és a Pp. 239. §-a (3) bekezdésének az együttes értelméből következően a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet során az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatással rendelkezik. Ide sorolandó továbbá a Hetv. [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény, a szerk.] 12. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, így anyagi jogerőhatással bír.

Az Fmhtv. 36. §-ának (1) bekezdése pedig rögzíti, ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A fizetési meghagyásos eljárásban az ügy érdemében a közjegyző nem végzést hoz, hanem fizetési meghagyást bocsát ki, így ebben az esetben az anyagi jogerő nem a Bpnp. 1. § (5) bekezdésének értelmezésén, hanem az Fmhtv. 36. §-a (1) bekezdésének a közvetlen rendelkezésén alapszik.

Egyértelmű törvényi szabály útján rendelkeznek anyagi jogerőhatással a Kjnp. 36/D. §-ának (3) bekezdése szerinti végzések. A Kjnp. [az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló2008. évi XLV. törvény, a szerk.] 36/D. §-ának (3) bekezdése a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése körében ugyanis akként rendelkezik, hogy a felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. Kifejezetten a Pp. hatálybalépésével egyidejűleg iktatta be a jogalkotó a magyar jogrendszerbe a közjegyző előtti egyezségi eljárás szabályait (Kjnp. 27/H–27/L. §-ok). A Kjnp. 27/K. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. A Pp.-salátatörvény [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény, a szerk.] indokolása kiemeli, hogy „A közjegyzőknek tehát évtizedes gyakorlata van a felek közti, bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezségek megkötésének elősegítésében. [Az új nemperes eljárás ugyanakkor] a bíróság előtti egyezségi eljárástól (új Pp. 167–168. §) eltérő tárgyi hatállyal kívánja bevezetni a közjegyző előtti egyezségi eljárást, azt alapvetően a vagyonjogi ügyekre szűkítve” (Pp.-saláta 70. §-ához fűzött indokolás).

Egyebekben pedig a nemperes eljárás jellege alapján lehetséges a kérdést megválaszolni, azaz a perpótló nemperes eljárásokban – éppen a perpótló jelleg miatt – végleges, irányadó döntést kell hozni, amelyhez a jogerő (jogerőhatás) teljessége fűződik.

Ugyancsak anyagi jogerőre képes határozatok (végzések) születnek a jogállapot-változtató nemperes eljárásokban, hiszen a döntés mindenkivel szemben (contra omnes) hatályos. Mindezeken túlmenően az adott nemperes eljárás jogi természete alapján dönthető el az anyagi jogerőhatás kérdése.

Fentiekkel összhangban kiemelendő a bírói gyakorlatból, hogy a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet elutasító végzésnek anyagi jogereje nincs (BH2002. 191.), valamint, hogy a cégbírósági eljárásban hozott határozat alapján ítélt dolog fennállása nem állapítható meg (BH1993. 512.), ezzel szemben a felszámolási eljárásban is alkalmazni kell az 1952-es Pp. 229. §-ának (1) bekezdését (BH2004. 291., BH2004. 289.), azaz érvényesül az anyagi jogerőhatás.

A felszámolási eljárásban az ügy érdemében hozott végzések a peres eljárásra is kiható jogerővel rendelkeznek (EBH2013. G.5.). Ha a bíróság a közbenső mérleget, és annak alapján a vagyonfelosztási javaslatot jogerős végzésével jóváhagyja, az abban megjelölt követelés nem sorolható át másik követeléskategóriába, a döntéshez jogerőhatás fűződik (EBH2011. 2333.).

Arra is ismert példa, amikor a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy az eljárást befejező határozat nem rendelkezik anyagi jogerőhatással. Így a Bpnp. 17. §-ának (3)–(4) bekezdései egyértelműen deklarálják, hogy az apaság vélelmét megdöntő nemperes eljárásban a kérelmet elutasító határozat jogereje nem zárja ki az ismételt jogérvényesítést.

A közjegyzői eljárások – különösen a hagyatéki eljárások – kapcsán érdekes jogértelmezési kérdést vet fel, hogy míg az elsőfokú határozatot a közjegyző hozza, addig a fellebbezést [Hetv. 113. § (1)–(2) bekezdés] egy másik szervezetrendszerhez tartozó fórum (a törvényszék) bírálja el. Éppen ezért a Hetv. 89. §-a kapcsán kiemelendőnek tartjuk a hagyatékadó végzés és az anyagi jogerőhatás összefüggését, és e körben a PK 262. számú állásfoglalás rövid elemzését. A PK 262. számú állásfoglalás szerint a hagyatékátadó végzés akkor emelkedik jogerőre, amikor a fellebbezési határidő az eljárásban részt vett valamennyi érdekelt vonatkozásában lejárt, vagy ha a másodfokú bíróság a hagyaték átadása tárgyában döntött. Az állásfoglalás azt is rögzíti, hogy a hagyatékátadó végzést peres eljárásban hozott határozattal (ítélettel) nem lehet hatályon kívül helyezni.

Vizsgálandó, hogy vajon a PK 262. számú állásfoglalás értelmében a hagyatékadó végzés anyagi jogerőre emelkedhet-e. A PK 262. számú állásfoglalás indokolása szerint „A hagyatéki eljárás, illetőleg a peres eljárás – mindegyik a maga jogorvoslati lehetőségével – külön szabályok alá tartozik. Ezért a hagyatéki eljárás során hozott valamely határozatot (végzést) csakis abban az eljárásban előterjesztett törvényszerű jogorvoslat eredményeként lehet akár megváltoztatni, akár hatályon kívül helyezni. Nincs tehát helye annak, hogy a bíróság peres eljárás során hozott határozattal a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezze.”

Álláspontunk szerint az indokolás alapján levonható lehetne az a következtetés is, hogy a hagyatékadó végzés anyagi jogerőhatásra képes. A legfőbb bírói fórum ugyanakkor leszögezte, hogy a hagyatékátadó végzésnek anyagi jogereje nincs (BH2004. 466.). A bírói gyakorlat – egy kivételtől eltekintve – korábban abban is egységes volt, hogy a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékadó végzéséhez kötve van, attól eltérő tartalommal a hagyatékadás teljes hatályúvá válását sem állapíthatja meg (BH1985. 27.). Ezzel összhangban áll az az eseti döntés, amely szerint, ha a bíróság jogerős ítéletével valamennyi hagyatéki igényt rendezte, úgy a közjegyzőnek az eljárást befejező határozatot kellett hoznia (BH1981. 109.). Az említett unikális kivétel a BH1977. 447. szám alatt közzétett eseti döntésben jelent meg.

A Hetv. 89. §-a ugyanakkor rendezi ezt a kérdéskört: egyértelművé teszi ugyanis, hogy a hagyatékadó végzéshez anyagi jogerőhatás nem kapcsolódik, hiszen ha a bíróság jogerős határozata eltér az ideiglenes hatályú hagyatékadó végzéstől (részben vagy egészben), a közjegyző a bírósági határozattal érintett részében az ideiglenes hatályú hagyatékadó végzést hatályon kívül helyezi, és a bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékadó végzést hoz, míg az ideiglenes hatályú hagyatékadó végzés bírósági határozattal nem érintett része vonatkozásában megállapítja annak teljes hatályúvá válását.

A Petv. [a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény, a szerk.] 18. §-ának (2) bekezdése alapján a nemperes eljárást befejező jogerős érdemi határozatnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. Azaz a jogszabály rögzíti, hogy a nemperes eljárást befejező jogerős érdemi határozatnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, tehát a vagyoni elégtétel tárgyában született döntés res iudicatának minősül, az elbírált jog a továbbiakban bírósági vagy egyéb úton vitássá már nem tehető.

A jogerő (anyagi jogerőhatás) összefoglalásaként kijelenthető, a bírósági nemperes eljárásokban sem kizárt, hogy az ügy érdemében hozott végzés anyagi jogerőhatással rendelkezik. Ezt az adott nemperes eljárást szabályozó jogszabály deklarálja, vagy az adott bírósági nemperes eljárás jellege (például perpótló nemperes eljárás) alapján válaszolható meg ez a kérdés.

A kötet szerzője dr. Völcsey Balázs.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.

2024. július 8.

Jogszabályfigyelő 2024 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.