Különélő szülő szülői felügyeleti joga


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH az alapvető jogok biztosához fordult a különélő szülők tájékoztatáshoz való jogával kapcsolatos jogállamisági problémák ügyében.

Az utóbbi időben megszaporodtak a NAIH-hoz érkezett azon panaszok, amelyekben a
beadványozók iskolától, pedagógiai szakszolgálattól, bölcsődétől, egészségügyi intézménytől kértek kiskorú gyermek adatairól való tájékoztatást, és azt az intézmények megtagadták. Minden esetben kiderült, hogy az adatkérő személy szülői felügyeletet nem gyakorló szülő volt.

1. A szülői felügyeletről általában

Kiskorú érintett esetében elsőként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell figyelembe venni. A Ptk. 4:146. § (2) bekezdése szerint a szülői felügyeleti jognak különböző részjogosítványai vannak1. A különélő szülők esetében főszabály a szülői felügyelet közös gyakorlása. A szülők azonban megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeleti jogot megosztják egymás közt (pl. egyik szülő kezeli a vagyont, a másik gondozza a gyermeket, stb.), illetve megállapodhatnak úgy – vagy megállapodás hiányban bíróság kimondhatja – hogy kizárólag az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot. Ezzel a másik szülő szülői felügyeleti joga nem szűnik meg, csak nem tudja azt gyakorolni. Ebben az esetben a
különélő szülőnek csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben van döntési joga.

Ilyen lényeges kérdésnek tekintendő a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerint a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása megválasztása.

A köznyelv ezt a legutóbbi esetet hívja kizárólagos felügyeleti jognak, de a különélő szülőnek ebben az esetben is megmarad a szülői felügyeleti joga, az ún. lényeges kérdésekben való joggyakorlásra korlátozva.

A szülői felügyeleti jog megszűnésének eseteit a Ptk. rögzíti rögzíti, ekkor ez a szülő a lényeges kérdésekben sem dönthet, illetve felsorolja azon eseteket, amikor szünetel a szülői felügyeleti jog jog.

Gyakoribb eset, hogy a különélő szülő szülői felügyeleti joga nem szűnik meg, hanem azt a másik szülő gyakorolja egyedül.

2. A szülőt megillető tájékoztatásról

A Ptk-ban megfogalmazottak alapján, főszabály szerint a szülők különélés esetén is együtt gyakorolják a szülői felügyeleti jogot. Amennyiben a főszabálytól történő eltérést a szülők megegyezése vagy bíróság döntése megalapozta, a felügyeletet nem gyakorló szülő kötelessége a tartásdíj fizetésében, valamint a gyermekkel való kapcsolattartásban jelenik meg, de a nevelés érdemi kérdései a felügyeletet gyakorló szülő feladatai lesznek, a felügyeletet nem gyakorló szülőnek döntési joga csak a „lényeges kérdésekben” van.

Különélő szülők esetében a Ptk. a 4:174. §-ban előírja egymás tájékoztatását13, ez azonban a sokszor elmérgesedett viszony miatt a gyakorlatban nem valósul meg. Így a másik szülő közvetlenül az intézménytől, egészségügyi szolgáltatótól stb. kér tájékoztatást, mert a különélő szülő a felügyeletet gyakorló szülő együttműködésének hiányában nem rendelkezik elegendő információval a gyermekről.

A NAIH – az adatvédelmi, információs önrendelkezési jog érvényesülése körében – nem adhat más tájékoztatást a kérelmezőknek mint azt, hogy az adatkezelési hozzáférés gyakorlására a törvényes képviselő jogosult. A NAIH úgy ítéli meg azonban, hogy a kérdés túlmutat az adatvédelem tárgykörén, és a szülőket a gyermekük kapcsán megillető tájékoztatás alapjogi vonatkozására hívja fel a tisztelt biztos úr figyelmét.
Egyes jogszabályok a tájékoztatás címzettjeként a szülőt jelölik meg, nem rögzítik azonban, hogy az alatt a szülői felügyelet gyakorlóját kell érteni, vagy sem, illetve értelmezhető úgy, hogy ezáltal önálló, sui generis szülői tájékoztatásról van szó.
Bár a döntési joga csak a lényeges kérdésekre korlátozódik, a NAIH szerint vizsgálandó az, hogy van-e joga a különélő, szülői felügyeletet nem gyakorló szülőnek a gyermekről közvetlenül az intézményektől tájékoztatást kérni, pusztán információ-szerzési céllal. Tehát formailag nem a gyermek adatának kezeléséről tájékoztatást kapni a GDPR alapján – mert arra törvényes képviseleti minőségének hiányában sok esetben nem jogosult – hanem mint szülő a saját jogán tájékoztatást kapni a gyermekéről.

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. szabályai
Legtöbb panasz a köznevelési intézmények által adandó tájékoztatás tárgyában érkezik.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Knt.) szerint a köznevelési intézmény felé a szülőtől érkező kérelem értékelhető egyrészt a Knt. által előírt tájékoztatásnak, másrészt az adatkezelésről adott tájékoztatásnak, a kettő címzettje a fent kifejtetteknek megfelelően nem fedi egymást.
A Knt. a „szülő” fogalmat használja, és nem tesz különbséget a szülői felügyeletet gyakorló, illetve a szülők megállapodása, vagy a bíróság jogerős döntése alapján szülői felügyeletet nem gyakorló, illetve szülői felügyeleti jog szünetelése (Ptk. 4:186. §) ), vagy megszüntetése (Ptk. 4: 191. §) hatálya alatt álló szülők közt.
Az Állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 2201/2011. számú ügyben hozott Jelentése kifejti: a „különélő szülők között sokszor oly mértékben megromlik a viszony, hogy egymással semmilyen módon nem kommunikálnak”. Ebben az esetben a különélő esetleg szülői felügyeletet nem gyakorló szülő gyermeke tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, iskolai előmeneteléről, esetleges hiányzásairól, iskolaváltásának körülményeiről, illetve egyéb szülői kérelmekről, igazolásokról csak az iskolától kaphat információkat, mely információk birtokában tudhat csak a Ptk. 4:175. § (2) bekezdésében meghatározott lényeges kérdésekben dönteni.

A Legfelsőbb Bíróság 17. számú Irányelvében elvi éllel mutatott rá, hogy a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért. Az Irányelv hangsúlyozza az egyik szül ő gondozásában élő gyermek azon érdekét, hogy a szülők különélését követően is maga mellett tudja mindkét szülőjét, az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthasson segítségükre segítségükre.

Ennek megfelelően rendezi a Ptk. azt, hogy a „lényeges kérdésekben” így az iskola, életpálya megválasztása kérdésében szülői felügyeletet gyakorol a másik szülő is (korábban idézett Ptk. 4:175. §), amely jog tartalma a fent kifejtettek szerint törvényes képviseletre, ezáltal a tájékoztatáskérésre is kiterjed. Ugyanis információ hiányában a különélő szülő a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztásához szükséges közös döntést igénylő kérdésekben nem tud megalapozottan állást foglalni.

E körben a NAIH értelmezése szerint a szülői felügyeleti jogot egyébként nem gyakorló szülőnek a kezelt adatok tekintetében adandó tájékoztatás az iskola-életpálya megválasztása szempontjából releváns információkra terjed ki, és ők arra a Ptk. szabályozása alapján – törvényes képviseleti joggal eljárva – közvetlenül jogosultak.
A Knt. mindemellett önálló szülői jogosítványként előírja a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való tájékoztatási kötelezettséget.
Ez lényegében egyben az iskola-életpálya megválasztása szempontjából releváns információk körét takarja, ugyanakkor a – szülői felügyeletet egyébként nem gyakorló – szülők által benyújtott tájékoztatási kérelmek kiterjednek olyan kérdésekre, hogy pl. a gyermek hányszor hiányzott, hányszor ebédelt, vett-e igénybe napközit, stb. Ezen szülők azzal érvelnek, hogy a gyermek szocializációja szempontjából a tanulmányi és magatartás adatokon kívül egyéb információk is relevánsak lehetnek az iskola, életpálya megválasztásához hozott döntéshez, így jogosultak a Knt-ben előírt adattartalmon felüli adatkérésre. A Knt. megfogalmazása szerint a szülői felügyelet megszüntetésének hatálya alatt álló szülő is tájékoztatásra jogosult.
A NAIH a személyes adatok védelméhez való jog, mint személyiségi jog szabályozáshoz igazodva arról tájékoztatta az érintetteket, hogy azokat az információkat jogosultak törvényes képviseleti jogkörben eljárva közvetlenül az intézménytől igényelni, amelyek a lényeges kérdés eldöntéséhez szükségesek. A NAIH ugyanakkor – álláspontja szerint – nem jogosult annak megítélésére, hogy a Ptk. szerinti lényeges kérdés eldöntése alapjául szolgáló tájékoztatás tartalma meddig terjed, viszont jogbizonytalanságot okoz, hogy az egyes intézmények eltérően értelmezik, mely adatok kiadására jogosultak a tájékoztatás körében, illetve kötelesek-e a szülői felügyeleti jog ellenőrzésére (egyes esetekben az intézmény a fenntartóhoz fordult állásfoglalás kérése érdekében, hogy a szülői felügyeletet nem gyakorló szülő jogosult-e a tájékoztatásra).

4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)

E jogszabály esetében is a vitás kérdéseket az okozza, hogy a jogszabály a szülő fogalmat használja, és a tájékoztatás jogosultjaként a szülőt nevesíti.

A szülő és a törvényes képviselő fogalma különélő, és a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülők esetében nem fedi egymást, és míg az adatokról való tájékoztatásra, másolat formájában történő adatkérésre a GDPR és a Ptk. alapján a törvényes képviselő jogosult, addig adott esetben ugyanannak az adattartalomnak a megismerésére, iratmásolat formájában történő kérésére a Gyvt. a „szülőt” jogosítja fel – így a szülői felügyeletet nem gyakorló, tehát törvényes képviselőként el nem járó szülőt is. A Knt. sem rögzíti egyértelműen a tájékoztatás jogosultját és terjedelmét.

5. Egészségügyi adatok esetében
Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény (Eütv.) 24. §-a is biztosítja az egészségügyi adatokról történő tájékoztatás kérésének jogát18. Mivel a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések között nem szerepel a gyermek egészségi állapotára vonatkozó kérdés, így a szülői felügyeletet nem gyakorló szülő ebben a körben nem jogosult az adatokról való tájékoztatási/hozzáférési kérelmet benyújtani.

A tapasztalatok alapján sérelmes helyzetet az az eset keletkeztet, ha a külön élő szülő nem tud arról, hogy a gyermek egészségi állapotában változás történik, amelyről tájékoztatást kérhetne, mert a gyermekkel együtt élő szülő nem teljesíti a külön élő szülő felé fennálló, Ptk. 4:174. §-ában rögzített tájékoztatási kötelezettségét. Utóbbi esetben azonban az egészségügyi szolgáltató nincs abban a helyzetben, hogy ezt a sérelmet elhárítsa, hiszen a külön élő szülő felé fennálló együttműködési tájékoztatási kötelezettség címzettje az együtt élő szülői felügyeletet gyakorló szülő, az ő közreműködése nélkül az egészségügyi szolgáltató nem kerül olyan helyzetbe, hogy a
külön élő szülőt tájékoztassa.

Jelenleg Magyarországon nincs olyan közhitel ű nyilvántartás, mely tartalmazná a kiskorúak szülői felügyeletére vonatkozó adatokat. Ennek hiányában a gyermekelhelyezés ügyében született bírósági ítélet az, ami rendelkezik az adott szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlásáról. A betegellátónak azonban nincs lehetősége annak vizsgálatára, hogy ellenőrizze az elé bemutatott ítélet hatályát, így a képviselet jogosultságának megállapításakor a szülők nyilatkozatára hagyatkozhat. A szülőnek azonban törvényből fakadó kötelezettsége a gyermek testi fejlődésének, ellátásának biztosítása, és mindenkor a gyermek érdekének megfelelően kell eljárnia. Így ennek
körében nem tévesztheti meg az egészségügyi intézményt azzal, hogy valótlanul nyilatkozik a szülő felügyeletet gyakorló szülő személyéről.
Mivel a Ptk. szerint főszabályként a különélő szülők is együtt gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, ezért ezt a vélelmet az adatkezelők/egészségügyi szolgáltatók addig fennállónak tekintik, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, és a tájékoztatást teljesítik. A mennyiben azonban az egyik szülő a szülői felügyelet egyedül történő gyakorlásának tényét a szolgálató felé nyilatkozza vagy bizonyítja, az egészségügyi szolgáltató ellenkező bizonyításig nem követ el jogsértést, ha az adatkiadást a másik szülő felé megtagadja.

(naih.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.