Különélő szülő szülői felügyeleti joga
A NAIH az alapvető jogok biztosához fordult a különélő szülők tájékoztatáshoz való jogával kapcsolatos jogállamisági problémák ügyében.
A NAIH az alapvető jogok biztosához fordult a különélő szülők tájékoztatáshoz való jogával kapcsolatos jogállamisági problémák ügyében.
Az EJEB elfogadta, hogy Izland mérlegelése szerint, a béranyaság tilalmának védelme érdekében nem ismerte el a kérelmezőket a gyermek szüleiként. A kérelmezők családi élet tiszteletben tartásához való joga ezáltal nem sérült.
A Covid-19 világjárvány a családok életét nem csak a fertőzések útján nehezíti, hanem immáron a fiatal- és gyermekkorúak olthatósága kapcsán is újabb kihívások elé állítja azzal, hogy a szülők döntési helyzetbe kerülnek.
Az első fokon eljáró gyámhivatal eljárása, továbbá a másodfokú gyámhivatal eljárása, illetve jogértelmezése sértette a jogbiztonság követelményét, illetve a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvét.
A családon belüli erőszak esetében, bármely családtagra irányuljon is az erőszak, a szakemberek – elsősorban nőjogi aktivisták egy csoportja – szerint nem megengedhető a mediáció, legalábbis annak klasszikus formája, hiszen a felek nincsenek egyenrangú helyzetben, az áldozat és nemegyszer a szemtanúk is kiszolgáltatottak, félnek, fenyegetettségben élnek.
A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Érzékeny és összetett terület, vizsgálati- és bizonyítási nehézségei miatt pedig a kiskorú veszélyeztetése az egyik legkomplexebb bűncselekmény a büntető ügyszakban. Elbírálása számos kihívás elé állítja a bírákat, de a sértettek miatt is rendkívüli precizitást igényel egy-egy ilyen ügy, hiszen a gyermekekkel szemben elkövetett legsúlyosabb esetekről van szó. Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen a héten Dr. Budai Vincét, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumának vezetőjét kérdezte a terület sajátosságairól és kihívásairól.
A bírósági hatáskörbe tartozó új, polgári nemperes eljárást a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett személy is megindíthatja a határozatban foglaltak megszegésétől számított 30 napon belül.
Alábbi cikkünkben a 2020/19–20. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslatok közül válogattunk.
A nevelőszülőt is megilleti a kapcsolattartás egy olyan gyerekkel, akit hosszú évekig ő nevelt. Hiába került vissza a gyerek a biológiai szüleihez, a korábbi nevelőszülője jogosult a vele való kapcsolattartásra. A nemzeti bíróságoknak nem elég formálisan alkalmaznia a jogszabályokat, hanem a valós helyzetet figyelembe véve, azt is mérlegelniük kell, hogy mennyire szoros kapcsolat alakult ki a nevelőszülő és a nevelt gyermek között.