Kit kell a béranyaság esetén a gyermek anyjának tekinteni?


Az EJEB elfogadta, hogy Izland mérlegelése szerint, a béranyaság tilalmának védelme érdekében nem ismerte el a kérelmezőket a gyermek szüleiként. A kérelmezők családi élet tiszteletben tartásához való joga ezáltal nem sérült.


Az alapügy

A kérelmezők és X, izlandi állampolgárok, akik 1978-ban, 1977-ben és 2013-ban születtek és Kópavogurban (Izland) élnek.

Fjölnisdóttir asszony és Agnarsdóttir házaspár voltak, akik a helyettes ügynökségen keresztül fogadtak fel béranyát az Egyesült Államokban és a béranya által született gyermek szülőiként szerették volna elismertetni magukat. X 2013-ban született Kaliforniában.

Három héttel a születés Izlandra visszatérve Valdís Glódís Fjölnisdóttir, Eydís Rós Glódís Agnarsdóttir kérte X izlandi állampolgárként és fiúként való anyakönyvezését az izlandi nyilvántartásban.

Az eljárás során a kérelmezők olyan dokumentumokat nyújtottak be, amelyek szerint X béranyaságból született és hogy a béranya lemondott a gyermekhez fűződő jogairól.

Izland 2013. június 18-án azonban megtagadta X nyilvántartásba vételét. Megállapította, hogy a gyermek az USA-ban született egy béranyától, aki amerikai állampolgár volt, és így a gyermek nem volt automatikusan jogosult az izlandi állampolgárságra. Valdís Glódís Fjölnisdóttir, Eydís Rós Glódís Agnarsdóttir

Mivel X Izlandon kísérő nélküli kiskorúnak számított, a hatóságok védelembe vették őt, de a kérelmező házaspárnál, mint nevelőszülőknél helyezték el a gyermeket.

Az izlandi anyakönyvi hivatal határozatát a Belügyminisztérium helybenhagyta, arra hivatkozva, hogy az izlandi törvények nem teszik lehetővé a gyermek részére az izlandi állampolgárság megadását.

A kérelmezők bírósághoz fordultak. Időközben X izlandi állampolgárságot kapott, de Valdís Glódís Fjölnisdóttirt, Eydís Rós Glódís Agnarsdóttirt továbbra sem ismerték el a gyermek szüleiként.

Valdís Glódís Fjölnisdóttir és Eydís Rós Glódís Agnarsdóttir kérelmezte X örökbefogadását, de az eljárást felfüggesztették a szülőként való elismerésre vonatkozó eljárás lefolytatásáig.

2015 májusában Valdís Glódís Fjölnisdóttir és Eydís Rós Glódís Agnarsdóttir elváltak, majd visszavonták az örökbefogadás iránti kérelmüket, mivel már nem voltak jogosultak örökbefogadásra.

A kerületi bíróság 2016. március 2-án elutasította a kérelmezők azon kérelmét, hogy semmisítse meg a minisztérium döntését és kötelezte az izlandi hatóságot, hogy az vegye nyilvántartásba Valdís Glódís Fjölnisdóttirt, Eydís Rós Glódís Agnarsdóttirt X szüleiként. A bíróság szerint az izlandi jogszabályok alapján a szülőanyát kell anyának tekinteni és ezért a hatóságok nem kötelezhetők a kérelmezők szülőként való elismerésére a külföldi születési anyakönyvi kivonat alapján.

A bíróság szerint X magán- és a családi élethez való jogába való beavatkozás szükséges és arányos volt különösen az erkölcs és mások jogainak védelme érdekében, mivel a béranyaság tiltott Izlandon.

A kérelmezők a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, de a kerületi bíróságtól eltérően megállapította, hogy az EJEB ítélkezési gyakorlata értelmében X-nek nem érintett a „családi élethez” való joga, mert a családi élet akkor állt fenn, amikor a kérelmezők kérték a gyermek szüleiként való elismerésüket, azonban később elváltak. A legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a hatóságok intézkedései összhangban voltak az izlandi Alkotmánnyal.

Válásuk után X-et felváltva nevelte a két kérelmező és évente váltották egymást, így biztosítva mindkét fél számára a zavartalan nevelést.

Végül a legfelsőbb bíróság döntése után az izlandi hatóságok úgy határoztak, hogy Fjölnisdóttir asszony és új házastársa a háztartásukban tartósan nevelhetik a gyermeket, ugyanakkor Agnarsdóttir asszonynak és új házastársának is egyenlő felügyeleti jogot biztosítottak.

Az EJEB-nek először meg kellett győződnie arról, hogy a jelen ügyben szóban forgó kapcsolatok értékelhetők-e családi életként” a kérelem benyújtásakor, különösen akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság ítéletét meghozták.

Az EJEB megállapította, hogy a béranyaság Izland területén jogellenes volt, és hogy az Izlandi törvény szerint a szülő nőt tartották anyának. Azt azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy X-et a születése óta Fjölnisdóttir asszony és Agnarsdóttir asszony nevelte.

Az Fjölnisdóttir asszony és Agnarsdóttir asszony azzal érvelt, hogy X szülei lettek, és a kormány nem vitatta a közöttük lévő kapcsolatot.

Az EJEB arra a következtetésre jutott „családi élet” volt a kérelmezők között. Amint azt az EJEB megjegyezte, a Legfelsőbb Bíróság a vonatkozó izlandi törvények alapján mivel Fjölnisdóttir asszony és Agnarsdóttir asszony nem szülőanyja X-nek, egyiküket sem minősíthette a gyermek anyjának. Az EJEB ezt az értelmezést nem találta önkényesnek vagy észszerűtlennek, így arra a következtetésre jutott, hogy a Fjölnisdóttir asszony és Agnarsdóttir asszony X szülőjeként való elismerésének megtagadásának megfelelő jogi alapja volt.

Ami az intézkedés demokratikus társadalomban való szükségességét illeti, az EJEB szerint ezen a területen az államokat mérlegelési jogkör illeti meg, és amelyet a tényleges családi élet nem szakadt meg a kérelmezők konkrét ügyében. Épp ellenkezőleg, a hatóságok X-et a másik két kérelmező nevelésére bízták és továbbra is lehetőségük volt a közös örökbefogadásra a házasságuk fennállása alatt. Az izlandi hatóságok X -nek állampolgárságot is adtak. Tehát Izland lépéseket tett a kérelmezők családi életének védelme érdekében.

(echr.coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Minden olasz munkavállalónak védettnek kell lennie

Az olasz kormány csütörtökön fogadta el a világ legszigorúbb koronavírus-elleni intézkedéseit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását, a negatív tesztet vagy a fertőzésből való gyógyulást.

2021. szeptember 16.

Magyarország megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát

Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.