Bejegyzések a ‘a magán- és családi élet védelme’ címkével ellátva

Kit kell a béranyaság esetén a gyermek anyjának tekinteni?

Az EJEB elfogadta, hogy Izland mérlegelése szerint, a béranyaság tilalmának védelme érdekében nem ismerte el a kérelmezőket a gyermek szüleiként. A kérelmezők családi élet tiszteletben tartásához való joga ezáltal nem sérült.

Kérdések és válaszok az EU új MI szabályozásáról

Cikkünkben részletesen ismertetjük az EU nemrég bejelentett MI stratégiájának főbb pontjait.

Megsértették egy ügyészségi vezető jogait a török hatóságok

Az EJEB megállapította, hogy a fegyelmi eljárás és büntetőeljárás alá vont bírói és ügyészi érdekeket védő szervezet elnökének a tisztességes eljáráshoz való joga, a magánélethez való joga és a véleménynyilvánításhoz való jogai is sérültek.

Sérti az emberi méltóságot a koldulás büntetése

Az EJEB az emberi méltóság alapvető szempontjait is elemezve egyhangúlag egyezménysértőnek találta az egyedi mérlegelést nélkülöző, általános koldulási tilalmat, amely nincsteleneket kötelez pénzbírság megfizetésére.

Véleménynyilvánítás és a személyiségi jogok összefüggései

A NAIH határozatában a kialakult joggyakorlatra tekintettel úgy foglalt állást, hogy a nyilvános adatbázisokban található személyes adatok újságírók általi felhasználása közérdekű adatkezelés, amely nem sérti a GDPR-t.

Bűnüldözési céllal gyűjthetők a telefonos ügyféladatok

A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.

A nevelőszülőt is megilleti láthatási jog

A nevelőszülőt is megilleti a kapcsolattartás egy olyan gyerekkel, akit hosszú évekig ő nevelt. Hiába került vissza a gyerek a biológiai szüleihez, a korábbi nevelőszülője jogosult a vele való kapcsolattartásra. A nemzeti bíróságoknak nem elég formálisan alkalmaznia a jogszabályokat, hanem a valós helyzetet figyelembe véve, azt is mérlegelniük kell, hogy mennyire szoros kapcsolat alakult ki a nevelőszülő és a nevelt gyermek között.