Véleménynyilvánítás és a személyiségi jogok összefüggései

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH határozatában a kialakult joggyakorlatra tekintettel úgy foglalt állást, hogy a nyilvános adatbázisokban található személyes adatok újságírók általi felhasználása közérdekű adatkezelés, amely nem sérti a GDPR-t.

Az alapügy

A Kérelmezők 2020. szeptember 16-án küldött elektronikus levelükben, valamint a Hatósághoz 2020. szeptember 21-én postai úton beérkezett levelükben a Társaság által kiadott lapban közzétenni kívánt újságcikkhez kapcsolódó jogellenes adatkezelést, továbbá a Kérelmezők érintetti joggyakorlásának – így az előzetes tájékozódáshoz, a tájékoztatáshoz, a hozzáféréshez való jog – nem megfelelő biztosítását, valamint a célhoz kötött adatgyűjtés elvének a sérelmét kifogásolták és adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezték a Társasággal szemben.

Az Érintettek a lap munkatársától 2020. augusztus 31-én érkezett elektronikus levél útján értesültek arról, hogy a Társaság feltehetőleg rájuk vonatkozó személyes adatokat kezel, és az általa kiadott lap egy írásában kívánja szerepeltetni az Érintettek magánéletére vonatkozó adatokat, valamint üzleti titkait. A megkeresés nem tartalmazott a személyes adatok kezelésére vonatkozó, az általános adatvédelmi rendelet1 14. cikke szerinti kötelező tájékoztatást.

A lap újságírójának kérdéseire az Érintettek képviselője 2020. augusztus 31-én kelt elektronikus levelében a magánélet tiszteletben tartására hivatkozva, az Érintettekre vonatkozó kérdések körében elutasította a válaszadást, és kérte a cikk részére történő, megjelenés előtti megküldését. A lap újságírója 2020. augusztus 31-én kelt válaszában úgy nyilatkozott, hogy kérdései „nem érintik senki magánéletét”, azok jelentős része” kizárólag üzleti ügyekkel kapcsolatos, valamint elutasította a cikk megjelenés előtt történő megküldését az Érintettek számára.

A NAIH döntése

A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a demokratikus jogállam egyik kiemelt alapértéke, amelynek jelentőségét mind az Európai Unió Alapjogi Chartája mind pedig az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés elismeri. E jog szavatolja, hogy az egyén a gondolatait, véleményét szabadon megfogalmazza és kifejtse, így pedig hozzájárul a különböző nézetek és eszmék szabad áramlásához. A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a tájékozódáshoz való jogot, azaz az információk fogadásának és közlésének szabadságát is. Ez alapján az egyén általánosságban jogosult a modern technológiák adta keretek között bármilyen adatot megszerezni, valamint továbbítani vagy nyilvánosságra hozni. E jog így felöleli – többek között – az internet szabadságát, a sajtószabadságot, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének és terjesztésének jogát, vagyis az információszabadságot.

Az említett jogok és szabadságok alapját képező információk törlésének korlátlan lehetősége nyilvánvalóan kiüresítené, sértené e jogosultságokat. Az elfeledtetéshez való jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása között ezért megfelelő egyensúlyt kell teremteni. Ennek biztosítása elsősorban a nemzeti hatóságokra és bíróságokra hárul.3

Az Alkotmánybíróság már több határozatában is elvi éllel rögzítette, hogy gyakorlatában4 a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték. A demokratikus jogállamokban ugyanis alapvető követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait, szabadon válhasson a közvélemény alakítójává. A társadalmi és politikai, vagyis a közéleti viták szabadsága és sokszínűsége nélkül ugyanis nincsen szabad közvélemény és nincsen demokratikus jogállam.

Ahogy a Hatóság korábbi, NAIH 2020/1154/9 számú határozatában is rögzítette:”(…) a Kérelmezők esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a … néhány év alatt – az állami támogatásoknak és az állami vagy egyéb közpénzből származó forrásoknak is köszönhetően – több országban is piacvezetővé vált. A Kérelmezőknek számolnia kellett azzal, hogy a sikeres, nagy vagyont termelő cég esetén az üzleti világnak, mint a közélet egy szegmensének is aktív alakítójává válnak, vállalva az ezzel együtt járó értékeléseket és bírálatokat is, amiket így nagyobb türelemmel kell tűrniük.

Végezetül, a Hatóság utalni kíván arra is, hogy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság a Herbai vs. Hungary ügyben − a Kúria és az Alkotmánybíróság többségi álláspontjával szemben − rögzítette, a véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán a szigorú értelemben vett közéleti kérdésekre vonatkozik.

A NAIH figyelembe vette, hogy a Kérelmezett rendszeresen közöl gazdasági-gazdaságpolitikai, valamint gazdaságfilozófiai írásokat és összeállításokat, így a NAIH álláspontja szerint a bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.

Az adatvédelmi szabályoktól újságírói célból való eltérés lehetővé teszi az újságírók számára, hogy újságírói tevékenységük végzése érdekében személyes adatokhoz férhessenek hozzá, gyűjthessék és kezelhessék azokat, azonban az EJEB rámutatott arra, hogy önmagában az a tény, hogy valamilyen információ hozzáférhető a köz számára, nem feltétlenül vonja ki azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének védelme alól, és a cégeknek mint professzionális médiaipari szereplőknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy az adatok nagyarányú gyűjtésére és közzétételére nem feltétlenül alkalmazható a kizárólagosan újságírói tevékenységre vonatkozó kivételszabály.

A fentieket összefoglalva, a Kérelmezettnek az Smtv-ben rögzített közfeladata ellátásához kapcsolódó tevékenysége igazolja a konkrét üggyel összefüggő általa végzett adatkezelést.

Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így figyelembe kell venni, hogy az adatok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. Jelen ügy kapcsán megállapíthatóan, a Kérelmezett általi adatkezelések tartalma nem a Kérelmezők magán- vagy családi életével, hanem az érdekeltségükbe tartozó vállalkozás tevékenységével, illetve azzal összefüggésben keletkező gazdasági eredményekkel kapcsolatosak.

Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett által felhasznált, illetve felhasználni kívánt összeállítások a Kérelmezők bárki számára megismerhető közérdekből nyilvános személyes adatain, az általuk nyilvánosságra hozott üzleti és személyes információkon, velük kapcsolatban korábban megjelent sajtóhíradásokon túl nem tartalmaznak további személyes adatokat, az adatkezelés nem haladja meg a szükséges és arányos mértéket, a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a Hatóság által vizsgált adatkezelések vonatkozásában sem sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b), c) d) és e) pontjai szerinti célhoz kötöttség, adattakarékosság, pontosság és korlátozott tárolhatóság elvét, továbbá a Kérelmezettnek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára hivatkozva megjelölt jogos érdek is elfogadható.

(naih.hu)

---