Sérti a gyermek legjobb érdekét a gyámhatóság késedelme

A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.


Az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala, a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy iskolaválasztással kapcsolatos elhúzódó jogi eljárást érintő ügyben.

Dr. Kozma Ákos ombudsman egyúttal felhívta a figyelmet arra: visszásságot okoz, hogy egymásnak ellentmondó az egyes jogalkalmazók gyakorlata az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében.

Egy édesanya beadványában a gyermeke iskolaválasztásával kapcsolatos elhúzódó gyámhatósági eljárásokat sérelmezte. A panaszos szerint a külön élő, de a panasz benyújtásakor még közös szülői felügyelettel rendelkező szülők között vita alakult ki gyermekük iskolaválasztásának a kérdésében – a vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, a másodfokú hatóság azonban a benyújtott fellebbezés ellenére sem hozott döntést.

Az AJB-746/2020. számú ügyben kiadott jelentésében az alapvető jogok biztosa feltárta, hogy az elsőfokú gyámhatóság és Budapest Főváros Kormányhivatala, mint másodfokú gyámhatóság összesen nyolc döntést hozott – az érdemi döntést jelentős, négy hónapos késéssel hozta csak meg a másodfokú gyámhatóság, ennek vezetője a késedelem okaként az ügyintézők túlterheltségét jelölte meg. Az elhúzódó hatósági eljárás jogkövetkezményeinek érvényesülése tekintetében az ombudsman utalt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre, amely az ügyintézési határidő túllépését a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségével szankcionálja és mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mindezekkel összefüggésben megállapította, hogy az egyes jogalkalmazók – a hatóságok, a bíróság, a szakmai irányításért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma – gyakorlata a törvény vizsgált rendelkezéseinek értelmezése tekintetében nem koherens, egymásnak ellentmondó, ami visszásságot okoz.

Jelentésében az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt, miszerint az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve. Intézkedéseinek megfogalmazása során ugyanakkor figyelemmel volt az időközben bekövetkezett változásokra, miszerint a Kormányhivatal 2020 márciusától már nem gyakorol másodfokú hatósági jogkört az első fokon eljáró járási (kerületi) gyámhatóságok által hozott határozatok tekintetében.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a feltárt visszásságok orvoslása érdekében az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – az emberi erőforrások miniszterével együttműködve – tekintse át, hogy koherens és egyértelmű legyen a jogalkalmazó szervek felé, mikor és mely esetekben keletkezik az ügyintézési határidő túllépése miatt illeték- és díjvisszafizetési kötelezettség, ezzel is biztosítva az észszerű határidőben meghozandó hatósági döntéseket.

(ajbh.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Sorozatgyilkossági ügyben fejezték be a nyomozást
2020. augusztus 7.

Több emberöléssel is gyanúsítják külföldön D. Csabát, a csantavéri születési szerb-magyar férfit, aki ellen egy budapesti gyilkosság ügyében befejezte a nyomozást a rendőrség.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása
2020. augusztus 7.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása

A mérlegelési jogkörben hozott döntés nem jogszabálysértő pusztán azon az alapon, hogy a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok közül csak azokat mutatja be, amelyeket a hatóság az adott ügy szempontjából relevánsnak tartott, a jelentőséggel nem bíró, a nem értékelt, illetve nem értelmezhető elemeket nem sorolja fel.

Visszavonták a bejelentőket jutalmazó hódmezővásárhelyi rendeletet
2020. augusztus 7.

Egyhangú döntéssel hatályon kívül helyezték a bűncselekményekről bizonyítékot szolgáltatóknak jutalmat ajánló, a Fidesz helyi képviselői által "spiclitörvénynek" nevezett hódmezővásárhelyi rendeletet az alföldi város közgyűlésének pénteki rendkívüli ülésén.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen
2020. augusztus 7.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a NAIH jogszerűen járt el, amikor megbírságolta a Honvédkórházat, mert Demeter Márta országgyűlési képviselő egészségügyi adatai a Honvédkórháztól a sajtóhoz kerültek egy adatvédelmi incidens keretében, amelyet a Honvédkórház nem jelentett be a NAIH-nak.

Milliárdos üzletembert tartóztattak le, az ügyvédje is gyanúsított
2020. augusztus 7.

A NAV szerint a vállalkozó az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.