gyámhatóság - Jogászvilág

Bejegyzések a ‘gyámhatóság’ címkével ellátva

Negyedik alkalommal tartottak nemzetközi konferenciát a bírósági közvetítésről

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 10.
Címkék: alternatív vitarendezés, bírósági közvetítői eljárás, bírósági szervezet, egyezség, Európai Bizottság, gyámhatóság, igazságügyi mediátor, kapcsolattartás végrehajtása, közigazgatási közvetítés, mediáció, nemzetközi családjogi per, nemzetközi konferencia, székesfehérvári törvényszék, személyiségi jogok védelme
Rovat: Napi

Az mediációval érintett ügycsoportok száma egyre nő, 2020-tól például a gyámhatóságoktól a bíróságokhoz kerülnek a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek.

Meddig ér el a szülői kéz?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 2.
Címkék: családba fogadás, gyámhatóság, gyermekvédelem, hozzátartozó, iskolaválasztás, külföldre költözés, nevelési tanácsadó, Nyitott Bíróság program, oktatási intézmény, örökség, pályaválasztás, rendelkezési jog, szülő beleegyezése, szülői felügyelet, vagyon, vagyonkezelés
Rovat: Napi

Nézeteltérések minden családban adódnak, így problémamentes szülő-gyerek kapcsolat sem létezik. Egy-egy vita számos jogi kérdést is felvethet, mind a szülők, mind a gyermekek részéről. Ha a szülői felügyelet tükrében tekintjük át ezt a területet, akkor érdekes lehet, hogy meddig terjed a szülő hatalma és mi az, amibe a gyereknek is van beleszólási joga. Az aktuális Jogos a kérdés rovatban az OBH néhány ilyen helyzetet vizsgált meg Dr. Érdiné dr. Cseke Mariannal, a Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári ügyszakos bírájával.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. november 20.
Címkék: a magánélet védelméhez való jog, Alkotmánybíróság, alkotmányellenesség, beszámíthatatlanság, bírósághoz fordulás joga, bizonyítási eszköz, cselekvőképesség, cselekvőképesség korlátozása, cselekvőképtelenség, egyezménysértés, EJEE, elállás, eljárás felfüggesztetése, Emberi Jogok Európai Egyezménye, érdekellentét, fellebbezés, Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, gondnok, gondnokrendelés, gyámhatóság, házasság felbontása, házastársi közös lakás, igazságszolgáltatás, kereset, kereset visszavonása, kontradiktórius eljárás, lakáskiürítés, ombudsman, Örményország, perképesség, Polgári perrendtartás, Polgári Törvénykönyv, pszichiátriai vizsgálat, szakvélemény, szükségesség és arányosság, tisztességes eljáráshoz való jog
Rovat: Világjogász

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.

A nyári diákmunka vállalás buktatói

Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. Az OBH dr. Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével beszélgetett a témáról.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 18.
Címkék: bírság, egyenlő bánásmód elve, Egyenlő Bánásmód Hatóság, emberi méltóság, emberi méltóság megsértése, emberi méltósághoz való jog, embertelen bánásmód, érpataki modell, faji alapú diszkrimináció, gyámhatóság, gyermekvédelem, közérdekű igényérvényesítés, roma, roma származás, szegregáció, tanúbizonyítás, Tiszavasvári, zaklatás
Rovat: Szakma

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Tiszavasvári Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatta a szegregátumban élő helyi kisebbséget, amikor az önkormányzat munkatársai a Becsület Légiója egyesülettel együtt tartottak bejárást és ellenőrzést a kisebbség által lakott településrészen.

Jogsértő ha nem tájékoztatják a fogvatartottat az újszülöttjétől történő elválasztásról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 30.
Címkék: alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, büntetés-végrehajtás, cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság, gondnok, gondoskodáshoz való jog, gyámhatóság, jogorvoslathoz való jog, nevelőszülő, tisztességes eljáráshoz való jog, védelemhez való jog
Rovat: Napi

Mind a büntetés-végrehajtás kórháza, mind pedig az illetékes gyámhatóságok mulasztottak, amikor elválasztottak egy újszülött gyermeket a büntetését töltő anyjától – állapította meg az ombudsman.

Hiányos a gyermekek átadásának szabályozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 8.
Címkék: alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, bírósági végrehajtó, gyámhatóság, gyermek elhelyezése, gyermek jogellenes elvitele, gyermekjogok, jogbiztonság, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, ombudsman, szülői felügyeleti jog, tankötelezettség, végrehajtási eljárás
Rovat: Napi

Az ombudsman aggodalmának adott hangot, mert a hatályos szabályozás alapján nem lehet gyorsan és gyermekközpontú módon fellépni, ha az egyik szülő jogellenesen tartja magánál a gyermekét és nem hajlandó őt önként átadni a másik szülőnek.

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2019. február 20.
Címkék: Csődtv., elővásárlási jog, engedményezés, földforgalmi törvény, földhasználati jog, gyámhatóság, ingatlannyilvántartás, Inytv, Pest Megyei Kormányhivatal, Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Ptk, ügyvédi ellenjegyzés, Üttv
Rovat: Szakma

Cikkünkben a Pest Megyei Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályvezetőinek értekezletén elhangzott gyakorlati kérdések földhivatali megítéléséről olvashatnak.

Anomáliák az iskolaérettség megállapítási eljárásban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 11.
Címkék: alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Fővárosi Pedagógiai Szolgálat, gyámhatóság, iskolaérettség, tisztességes eljáráshoz való jog
Rovat: Napi

Az óvodás gyermekek iskolaérettségét megállapítani hivatott szakértői eljárások jelentős elhúzódását eredményezhetik a szabályozás ellentmondásai és hiányosságai, a jogi bizonytalanságok pedig oda is vezethetnek, hogy a szülőket indokolatlan gyámhatósági procedúrának teszik ki – állapította meg az alapvető jogok biztosának vizsgálata.

A gyermekvédelmi közvetítői eljárás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 21.
Címkék: alapvető jogok biztosa, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Emberi Erőforrások Minisztériuma, gyámhatóság, gyermekvédelem, mediáció
Rovat: Napi

A mediáció lényege, hogy az eltérő álláspontú, szembenálló felek vitájában egy kölcsönösen elfogadott és pártatlan harmadik fél segít feltárni a konfliktus okát, a megoldás mindenki számára elfogadható lehetőségét. Ez a harmadik fél, a mediátor nem dönt, hanem segít a megegyezésben. Még 2012-ben átfogó ombudsmani vizsgálat tekintette át a mediáció és más alternatív konfliktuskezelés alkalmazásának helyzetét és lehetőségeit a gyermekközpontú igazságszolgáltatásban. E hat év előtti vizsgálat óta számos jogszabályi változásra került sor, emellett nagy számban érkeznek a biztoshoz a különélő szülővel való kapcsolattartás szabályozását, végrehajtását érintő panaszok. Az egyedi vizsgálatok során is körvonalazódott, hogy e területen a gyermeki jogok fokozottan sérülhetnek. Ezért a biztos újabb, a békés megoldás lehetőségét előtérbe helyező gyermekvédelmi közvetítői eljárás gyakorlati alkalmazására fókuszáló átfogó vizsgálatot indított, amelynek központi kérdése az volt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet megfelelő keretet nyújt-e a gyermekvédelmi közvetítői eljárás hatékony alkalmazásához. A biztos részletes tájékoztatást kért a megyei és fővárosi kormányhivataloktól, az érintett civil szervezetek vezetőitől. A válaszokból azt állapította meg, hogy az utóbbi években elenyésző számban rendeltek el gyermekvédelmi közvetítői eljárást: 2016-ban a jogerősen befejezett kapcsolattartási ügyek kevesebb, mint egytizedében kezdeményeztek mediációt. A kormányhivatalok ezt azzal indokolták, hogy a kompromisszumkészségre hajló feleknek a hatóság előtt nagy arányban sikerül megegyezniük. Az is kiderült, hogy a jelenlegi jogi környezet a bürokratikus eljárást erősíti, nem nyújt megfelelő keretet a mediációs eljárás hatékony alkalmazásához, ami így túl időigényes, anyagilag megterhelő, a mediátorok pedig a munkaidővel nehezen összeegyeztethető időpontokban állnak csak rendelkezésre. A szakemberhiány miatt az országos szintű, területi lefedettség nem megoldott: 2017-ben az Országos Szakértői Névjegyzék 288 szakértőjéből csak kilencen szerepelnek a „konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció” rovatban. A békés megoldást, a gyermeki jogok védelmét leginkább biztosító mediációs eljárások alkalmazására pedig épp a kapcsolattartások végrehajtására indított eljárásokban lenne leginkább szükség, ahol az elhúzódó, illetve az ismétlődően megindított gyámhatósági eljárások sok esetben a szülők közötti konfliktusok elmérgesedéséhez vezetnek. A gyermekvédelmi közvetítői eljárások bevett gyakorlattá válásának feltétele a jogszabályi környezet teljes belső összhangja. A biztos megállapította, hogy az ellentmondásos jogszabályi környezet akadályozza a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárások megfelelő alkalmazását. A jelentés rámutat, hogy a mediáció eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy ténylegesen sikerül-e elejét venni a felek közötti elhúzódó kapcsolattartási konfliktusoknak, minél hamarabb mediációra terelni az ügyet. Így indokolt már az alapellátás, illetve a családsegítés folyamatában hangsúlyosabbá tenni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét, már a családgondozás folyamatába beépíteni azt. A jelentés kitér arra, hogy például a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó gyámhatósági eljárás előfeltétele lehetne – mintegy első lépésként – egy mediációs megbeszélésen való részvétel. A biztos megállapította, hogy a közvetítők képzési rendszerében jelenleg nem vagy csak esetleges módon jelennek meg a gyermekjogi ismeretek.

1 2 Következő »