Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.

Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:109. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Dienes-Oehm Egon, Sulyok Tamás és Szívós Mária, míg Pokol Béla különvéleményt fogalmazott meg.

Az alapügy

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó apasági vélelem megdöntésére irányuló pert indított, mert apaságát ugyan DNS-vizsgálat bizonyította, az anya új házasságkötése folytán a gyermek születési anyakönyvi kivonatába mégis az anya új férjét jegyezték be apaként.

Az eljáró bíróság az indítványozó keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a polgári törvénykönyv taxatív módon felsorolja az apasági vélelem megtámadására jogosultakat, és az abban foglaltak alapján az a férfi, aki magát a gyermek apjának állítja, akkor sem jogosult a más férfira nézve fennálló apasági vélelem megtámadására, ha a gyermek bizonyítottan tőle származik.

Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti a nők és férfiak közötti egyenjogúság követelményét; hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az apasági vélelem megtámadására nem jogosult vér szerinti apa és az ilyen jogosultsággal rendelkező vélelmezett apa között, ezért nem egyeztethető össze az Alaptörvény több cikkével, így a jogérvényesítés lehetőségét biztosító cikkével, a gyermek és szülő közötti kapcsolattartást biztosító szakaszával, és ebből következően pedig a család mint a társadalom alapegységének integritását is sérti.

A döntés indokai

Az AB mindenekelőtt arra utalt, hogy a jogalkotó a gyermek érdekének az elsődlegességéből kiindulva a gyermek, az anya, a jogilag apai státuszban lévő vélelmezett apa, illetve a gyermek biológiai (vagy feltételezett) apjának az érdeke közötti kényes egyensúly megtalálására törekedett. Az AB arra is utalt továbbá, hogy az anya személyével szemben az apaság megállapítása többféleképpen történhet. A Ptk. szerint apaságot keletkeztető jogi tény: a) a házassági kötelék, b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás, c) az apai elismerő nyilatkozat és d) a bírósági határozat. Az apa és a gyermek között jogi kapcsolatot az úgynevezett apasági vélelem hozza létre, és ha egyik vélelem sem áll fenn, az apai jogállás betöltetlen is maradhat vagy ún. képzelt apa is bejegyezhető a nyilvántartásba. A felsorolt vélelmek joghatásukban egyenértékűek, viszont a sorrendjüknek jelentősége van. A Ptk. ugyanis az anya házassági kötelékét tekinti alapvélelemnek, tehát elsősorban az anya férje tekintendő jogilag apának. Ebben az esetben a vélelem keletkezése automatikus (törvényes vélelem), annak bekövetkezéséhez külön nyilatkozatra vagy eljárásra nincs szükség.

A vélelmek sorrendisége azt is jelenti, hogy ha egy előbb álló vélelem alapján az apai státuszt egy férfi betölti, akkor addig, amíg e vélelmet meg nem döntik, nem kerülhet sor a következő vélelem alapján az apai jogállás betöltésére. Az apasági vélelem megdöntésére vonatkozó szabályok szerint, ha az apaságot bíróság állapította meg, az apaság vélelmét egyáltalán nem lehet megtámadni, ha pedig a származás reprodukciós eljárás következménye, akkor csak abban az esetben, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá. Egyéb esetekben az apaság vélelmének megtámadására jogosult a) a vélelmezett apa; b) az anya (a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen); c) a gyermek, illetve a gyermek halála után leszármazója; d) az anya volt férje akkor, ha a vélelem alapján az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek a megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni; e) az ügyész és a gyámhatóság azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vér szerinti apának Alaptörvény által védett joga van a származás kiderítéséhez, de önmagában egyenlőségi alapon nem vezethető le az Alaptörvényből a biológiai apának a más férfi tekintetében fennálló apasági vélelem megdöntésére irányuló közvetlen keresetindítási joga. Az AB kifejtette, hogy a Ptk. alapján az apaságot a törvény keletkezteti, és az anya az apaság vélelmének a megdöntése céljából is csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert.

A gyermeknek a családi viszonyok rendezettségéhez és stabilitásához fűződő érdekére tekintettel a családi jogállás kívülről történő megkérdőjelezhetőségét szűk körre kell szorítani. Ezért mindaddig, amíg a fennálló apasági vélelem a rendeltetését betölti, és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát biztosítja, az az észszerű, hogy egy családon kívüli személy egyoldalú elhatározással, a fennálló apasági vélelem megtámadására ne lehessen közvetlenül jogosult.

Az Alkotmánybíróság ezek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította, de a közvetett, eseti gyám útján történő jogérvényesítéshez kapcsolódóan alkotmányos követelményt állapított meg. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.

Kapcsolódó cikkek:


Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések
2020. szeptember 18.

Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.