Kártyás Gábor: XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia előadásaiba – az első részben dr. Kártyás Gábortól, a PPKE-JÁK egyetemi adjunktusától olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.

Mesterséges intelligencia, internet alapú munkavégzés, platform gazdaság, robotizáció, digitalizáció: csak néhány az új jelenségek közül, amelyek napjainkban átalakítják a munka világát. A tanulmány azt vizsgálja, hogy vajon érvényesek maradnak-e a munkajog alapfeltevései, ha a felgyorsuló változások révén gyökeresen megváltozott környezetben zajlik a munkavégzés, így mi az, amiben alakítani kell a szabályozáson, illetve mely rendelkezések érvénye független a munkavégzés technikai kereteitől. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a munkajog olyan intézményeire, amelyek a technológiai változásoktól független fontosságú jogi kereteket adnak az emberi munkavégzéshez.

A munkajog jövőjével kapcsolatos egyik alaptétel, hogy az emberi munka technikai, szervezeti keretei folyamatosan változnak. A szabályozás nem tekinthet el attól, hogy nyilatkozatainkat egyre inkább nem papíron, hanem elektronikusan tesszük és közöljük, a munkavégzés nincs szigorúan helyhez és időköz kötve, a munkaeszközeink között pedig egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális eszközök, robotok.

Átrendezheti a szabályozásbeli hangsúlyokat a munkaviszony megszüntetése tekintetétben, hogy a tipikus karrier nem egy évtizedekig fennálló munkaviszonyra, hanem gyakori munkakör- és állás-változástatásra épül, vagy a felelősségi rendszer kapcsán, hogy a szervezeti döntések meghozatalában egyre nagyobb arányban vesznek részt algoritmusok, illetve a mesterséges intelligencia. A folyamatosan fejlődő technikai környezettel lépést kell tartania a munkavédelemnek, az adatvédelemnek, felértékelődik a munkavállalók képzése, miközben gyengülhet a kollektív érdekérvényesítés iránti elkötelezettség. A munkajognak nem feladata minden aktuális piaci igény kielégítése, de a szabályozás nem akadályozhatja az új jelenségek előnyeinek kihasználását, mint ahogy reagálnia kell az új kockázatokra is.

Ugyanakkor, a munkajog a mégoly megváltozott körülmények mellett sem veszít létjogosultságából. Az alárendeltségben történő, függő munkavégzés egyedül elfogadható jogi kerete a munkáltatói hatalom és a munkavállalói garanciák méltányos arányára épül. A munkavállaló élet- és egészségvédelme, a munkából eredő kötelezettségektől szabad magánélet biztosítása, a diszkrimináció minden formájától mentes, a kollektív érdekérvényesítést támogató munkahelyi környezet olyan minimumokat jelent, amelyekről nem lehet lemondani, akármilyen, a munkajog reformjáról szóló folyamatban. Az ezekre az alapokra felépülő munkajog az adott társadalmi-gazdasági környezet fontos értékeinek hordozója, és így megváltoztatásához is csak az ehhez méltó felelősséggel szabad hozzákezdeni.

A fenti részlet a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia készülő tanulmánykötetéből származik, melyet a rendezvény résztvevői számára ingyenesen biztosítunk. Találkozzunk Önnel is Visegrádon!

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia – egy napban – ÚJRATERVEZVE
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád (online formában is követhető)
Időpont: 2020. október 14.

Foglalja le helyét ide kattintva >>


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.