Több kapcsolattartási kérelem is érkezett az első napokban

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető. Az Országos Bírósági Hivatal koordinálásával a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a törvény hatálybalépését követően azonnal elkezdték a felkészülést az átállásra és a jogkereső állampolgárok magas színvonalú kiszolgálására.

Az Országgyűlés által 2019. december 17-én elfogadott új jogszabály hatálybalépését követően március 1-je óta 29 kérelem érkezett be a járásbíróságokra. A 2020. február 29-én indult, illetve akkor folyamatban lévő ügyeket a gyámhatóságok fejezik be.

A korábbiakhoz képest részletesebb és pontosabb kérelmet kell előterjeszteni a bíróságon: a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.  A kérelem tartalmáról a bírósági ügyfélközpontokban, illetve az ott elhelyezett szórólapokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. A kérelem előterjesztésére formanyomtatvány nem kötelező. Az eljárás megindításakor nem kell illetéket fizetni, az eljárás befejezésekor a bíróság dönt a feljegyzett illeték viseléséről.

A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet beadni. Az elektronikus űrlap itt érhető el.

Amennyiben a bíróság a kérelem és az erre adott nyilatkozat alapján megállapítja, hogy történt szabályszegés, elrendeli a végrehajtást. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Ha azonban az iratok alapján kétséget kizáróan nem dönthető el a jogvita, bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket, speciális esetben az érdekelt gyermeket is.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartási szabályokat, felhívhatja, hogy azokat tartsa be. Emellett a bíróság meghatározhatja, hogy az esetlegesen elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia, illetve felhívhatja, hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek legfőbb érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki megszegte a szabályokat. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását, de kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Az EU igazságügyi biztosával egyeztetett Varga Judit igazságügyi miniszter
2021. május 12.

Az EU igazságügyi biztosával egyeztetett Varga Judit igazságügyi miniszter

Konstruktív és őszinte légkörben zajlott Varga Judit és Didier Reynders kedd reggeli brüsszeli megbeszélése – erről az EU igazságügyi biztos számolt be követőinek. A tárgyalás részleteit ismerő uniós források szerint Reynders azt is kérte, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését.

Barterező rendőröket vádolnak korrupcióval
2021. május 12.

Hajdú-Bihar megyében egy gazda bálát szállított illegálisan, ami közben a járőrök másfelé néztek, cserébe a gazda teherautóját használta az egyik rendőr – az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki őket.

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai
2021. május 12.

„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.”