Gyámügyben vizsgálódott az ombudsman


Az első fokon eljáró gyámhivatal eljárása, továbbá a másodfokú gyámhivatal eljárása, illetve jogértelmezése sértette a jogbiztonság követelményét, illetve a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvét.


Egy édesanya a másodfokú gyámhivatal elhúzódó eljárását sérelmezve fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Beadványa szerint gyermekét a fővárosi XIII. kerületi gyámhivatal ideiglenes hatállyal befogadó otthonba helyezte 2020. február 12-én kelt határozatával, amely ellen fellebbezéssel élt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú gyámhivatal nem tájékoztatta a családbafogadás lehetőségéről, továbbá a másodfokú gyámhivatal a fellebbezését panaszbeadványa benyújtásának időpontjáig nem bírálta el.

Dr. Kozma Ákos az AJB-5156/2020. számú ügyben készült jelentésében feltárta, a váci gyermekjóléti központ 2018. július 26-án kelt tájékoztatása alapján az elsőfokú gyámhivatalnak tudomása volt arról, hogy a gyermeket a panaszos nővére korábban már nevelte, azt a gyermek elhelyezése esetén ismét vállalná.

Az ombudsman álláspontja szerint a gyermek családbafogadása már 2018 decemberében – a panaszos meghallgatása és az ellene kiskorú veszélyeztetése miatt tett¬ feljelentéssel egy időben ¬– indokolt volt. Az elsőfokú gyámhivatalnak – a különélő apa nyilatkozatának ismeretében – vizsgálnia kellett volna a gyermek más hozzátartozónál, illetve személynél való elhelyezésének lehetőségét.

Mindennek ellenére az elsőfokú gyámhivatal a panaszost a családbafogadás lehetőségéről nem tájékoztatta, testvérének meghallgatásáról a lakóhelye szerint illetékes társhatóság megkeresése útján nem intézkedett, a gyermekvédelmi törvényben meghatározott sorrendiség figyelmen kívül hagyásával a gyermek ideiglenes hatályú befogadó otthonba helyezéséről csak 2020. február 12-én döntött.

Az alapvető jogok biztosa rögzítette, hogy a másodfokú gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására irányadó 20 napos határidőt többszörösen túllépve, annak benyújtását követően mintegy fél év múlva döntött. Az ombudsman rámutatott, hogy ezzel egyidejűleg a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése megszűnt, ebből következően a panaszos a gyermek felett a szülői felügyeleti jogát teljeskörűen gyakorolhatja.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az első fokon eljáró gyámhivatal eljárása, valamint a másodfokú gyámhivatal eljárása, illetve jogértelmezése – mely utóbbi egyúttal a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott – sértette a jogbiztonság követelményét, illetve a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvét, hatásában pedig alkalmas volt arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot is okozzon, a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő.

A feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság bekövetkezése lehetőségének jövőbeni megelőzése érdekében dr. Kozma Ákos az első és a másodfokon eljáró hatóságok vezetőihez fordult. Jelen vizsgálata kapcsán az ombudsman utalt arra, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya késedelmes eljárásával összefüggésben folyamatosan érkeznek panaszbeadványok a Hivatalához.

Figyelemmel arra, hogy legutóbb az AJB-5917/2020. számú jelentésében Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottját a késedelmes eljárásokból eredő alapjogi sérelem megszüntetése érdekében intézkedés megtételére kérte, a jelen egyedi panaszügy vizsgálata alapján készült jelentésében a késedelmes eljárás tekintetében a felügyeleti szerv felé külön intézkedést nem tett.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 4.

Hálapénzzel bukhatott le egy főnővér

Vesztegetés gyanúja miatt hallgatták ki a rendőrök egy budapesti kórház 45 éves főnővérét – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).