Mulasztott a gyámhatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben egy elhúzódó hatósági eljárás – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa.

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos a kiskorú gyermeke ideiglenes hatályú elhelyezésével összefüggő gyámhatósági eljárást sérelmezte. Beadványában előadta, hogy a gyámhatóság kiemelte a gyermekét a családból, mivel a gyámhatósághoz jelzés érkezett a gyermeket érintő szexuális abúzus gyanújáról. Sérelmezte a hatósági eljárás elhúzódását, amelynek következtében a gyermeke több mint tizenhat hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben.

Dr. Kozma Ákos az AJB-1394/2020. számú ügyben készült jelentésében a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos eljárása tekintetében rámutatott, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatalának Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya (a továbbiakban: szolnoki gyámhatóság) két szempontból is mulasztott. Először akkor, amikor az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntésekor nem értesítette haladéktalanul az illetékes ügyészséget, emellett nem tájékozódott arról sem megfelelően a döntése idején, hogy van-e a panaszos gyermeke számára az ő átmeneti nevelésére alkalmas, azt vállaló hozzátartozója. Ezek a mulasztások hozzájárultak az eljárás elhúzódásához, nehezítették a gyermek helyzetét.

A törökszentmiklósi gyámhatóságnak az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatával kapcsolatos döntése tekintetében az alapvető jogok biztosa kiemelte, hogy a gyámhatóság a törvény által megállapított 60 napos határidőn túl intézkedett, valamint további közel két hónap telt el a harmadik személynél történő elhelyezés iránti per megindításáig.

Az ombudsman jelentésében feltárta, hogy a tizenhat hónap alatt a négyéves gyermeket összesen négy alkalommal hallgatták meg: egyszer a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság pszichológusa, a többi alkalommal kirendelt igazságügyi pszichológus szakértők által.

Dr. Kozma Ákos megállapította, hogy a vizsgált helyzet a jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az igazságügyi minisztert, hogy fontolja meg a jogszabály módosítását annak érdekében, hogy az igazságügyi pszichológusi szakértő eljárásakor a kiskorú személy többszöri meghallgatása elkerülhető legyen. Az ombudsman kezdeményezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjénél, hogy a panaszügy gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos tanulságainak áttekintése, utánkövetése érdekében hívjon össze szakmai értekezletet. Felkérte továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi és Szolnoki Járási Hivatalának vezetőit, hogy hívják fel a Hatósági és Gyámügyi Osztály, valamint a Hatósági Főosztály munkatársainak figyelmét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek teljes körű betartására.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.